Kutatás: A magyar munkavállalók körében egyharmadnyian élvezhetik a távmunkázás előnyeit, azaz lehetőségük van home office keretein belül végezni a feladataikat.

A távmunka itthoni elterjedését jelentősen felgyorsította a Covid-járvány. Bár a pandémia utáni időszakban tapasztalható egyfajta visszaesés, az elmúlt két-három év során a home office népszerűsége a korábbi szintnél jóval magasabbra emelkedett, és a munkahelyeken stabilizálódott - mutat rá a GKI legújabb kutatása.

A GKI legfrissebb reprezentatív felmérése szerint a magyar munkavállalók körülbelül 30%-ának volt lehetősége az elmúlt fél évben otthonról dolgozni. A kutatást 2025 szeptemberében végezték el egy ezerfős mintán, amely 18 és 66 év közötti dolgozók megkérdezésére épült. Különösen a havi nettó 700 ezer forintot meghaladó jövedelműek körében a távmunkát választók aránya körülbelül 60%-ra tehető. Az otthoni munkavégzés legnagyobb mértékben 2020 tavaszán, a járvány első hullámának idején volt jellemző, amikor mintegy 700 ezer ember dolgozott távolról. A kutatás további érdekes eredményeiről Petz Raymund, a GKI vezető kutatója beszélt részletesebben az InfoRádióban. Kiemelte, hogy a távmunkában dolgozók közül minden negyedik személy csupán alkalmanként él a home office lehetőségével, míg a többség, háromnegyedük, rendszeresen alkalmazza ezt a munkavégzési formát.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint a koronavírus járványt megelőzően körülbelül százezer ember dolgozott otthonról Magyarországon. Ezt a számot a járvány kitörése és a velejáró korlátozó intézkedések után hétszeresére emelkedett. Petz Raymund megjegyezte, hogy akkoriban gyakorlatilag mindenki, akinek a munkahelyi jelenléte nem volt nélkülözhetetlen, távmunkásként folytatta tevékenységét. A két nagyobb Covid-hullám között a távmunkások száma 300 ezer körüli szintre csökkent, azonban a második hullám csúcsán ismét 600 ezerre nőtt. Ahogy a világjárvány hatásai fokozatosan enyhültek, sokan visszatértek a hagyományos munkahelyi környezetbe.

A home office fogalma továbbra is jelen van a köztudatban, hiszen napjainkban körülbelül 300-400 ezer magyar munkavállaló tapasztalja meg a távmunkát.

Ez a foglalkoztatási forma főként a szolgáltatások területén alkalmazható, és a pandémia elmúlásával is népszerű maradt. A home office mára nagyon elterjedt a kreatív munkahelyeken, az építőiparon belül a mérnöki, tervezői részlegen, illetve az online oktatásban is.

A távmunka világában a különböző korosztályok között jelentős eltérések figyelhetők meg. Petz Raymund megjegyezte, hogy a 29 év alatti fiatal munkavállalók körében szinte minden második ember rendszeresen vagy alkalmanként otthonról végzi a feladatait. Ebben a fiatalabb generációban a legkifejezettebb az igény arra, hogy a munkaidőt és a szabadidőt rugalmasan kezeljék. A középkorúak, akik 30 és 50 év közöttiek, közül minden negyedik dolgozik távmunkában. Az ötvenes éveikben járók esetében ez az arány már egyharmadra nő, míg a hatvan év felettiek csoportjában csupán az emberek ötöde választja az otthoni munkavégzést a GKI felmérése alapján.

Petz Raymund hangsúlyozta, hogy a rugalmas munkavégzés sikeressége erősen függ attól, hogy az adott munkakörnyezet vagy munkahely milyen mértékben tudja megteremteni a szükséges körülményeket és technikai támogatást. Megjegyezte, hogy fontos tényező, hogy "a 60 év felettiek online jelenléte valószínűleg alacsonyabb, mint a fiatalabb, 30 év alatti generációké." Kiemelte, hogy a fiatalabb korosztály tagjai, élethelyzetükből fakadóan, nagyobb fokú rugalmasságra vágynak, ugyanakkor...

"Nem jellemző számukra a kizárólag otthonról végzett munkavégzés, mivel a munkahelyi jelenlét fontos szerepet játszik a szociális kapcsolataikban, amit ők maguk is észlelnek."

A kutatás során érdekes megállapításokra bukkantak: kiderült, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a távmunka lehetősége szinte minden második személy számára elérhető, míg a középfokú végzettségűek esetében ez az arány csupán minden ötödik egyénre igaz. Az önálló értelmiségi szakmákban a home office népszerűsége meghaladja a 80 százalékot, és még a felső vezetők között is több mint 50 százalék dolgozik ilyen formában. Figyelemre méltó eltérés figyelhető meg a versenyszféra és a közszolgáltatások között: míg a versenyszférában a beosztott diplomások 71, az irodai alkalmazottak pedig 43 százaléka élhet a távmunka lehetőségével, a közszférában ezek az arányok mindössze 10 és 16 százalékra rúgnak.

A közép-magyarországi térségben a távmunka elterjedtsége figyelemre méltó, hiszen a munkavállalók közel felét, pontosan 44%-át érinti. Érdekes módon a közép-dunántúli régió is kiemelkedik, ahol a távmunkások aránya 37%. A vidéki területeken azonban az arány jóval alacsonyabb, általában 20% körüli értékekkel találkozhatunk. A home office népszerűsége szoros összefüggést mutat a jövedelmek növekedésével: azok között, akik havi nettó 200 ezer forintot keresnek, alig akadnak távmunkás pozíciókban dolgozók.

A távmunka világában a dolgozók körében minden hatodik személy teljes mértékben otthonról végzi feladatait, míg a többiek hibrid munkarendben tevékenykednek, ami azt jelenti, hogy váltogatják az otthoni és az irodai munkavégzést.

A távmunka világában a távoli munkavégzők körében a nők dominálnak, hiszen a statisztikák szerint a hazai otthonról dolgozók 80%-a nő, míg csupán 20%-uk férfi.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél jelentősen elterjedtebb a távmunka, mint a középfokú végzettséggel bírók esetében.

A multinacionális vállalatoknál, a nemzetközi szolgáltató központoknál, a bankoknál és az IT-szektorban a nemzetközi gyakorlat és a tehetségmegtartás miatt általában elterjedtebb a hibrid modell. A kisebb hazai cégeknél nagy a szórás. Van, ahol engedik a rugalmasságot, mert inkább a költségeken való spórolásra (iroda, rezsi) helyezik a hangsúlyt, máshol viszont fontosabb az ellenőrzési szempont, és ragaszkodnak a teljes munkaidős irodai jelenléthez.