1956. október 23-a egy mérföldkő volt a magyar történelemben, amelyben a nép bátorsága és elszántsága egy új remény hajnalát hozta el. Koncz Zsófia szavaival élve: "Egy csoda történt", amely nem csupán a forradalom napját jelöli, hanem a szabadság iránti
Ha szeretnéd megosztani a cikket emailben, kérlek kattints ide, vagy másold ki és küldd el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/koncz-zsofia-egy-csoda-tortent-1956-oktober-23-an-1079497/
Koncz Zsófia kiemelte, egy egész birodalommal szemben lépett fel a magyar nép október 23-án, amikor mindenki egyként lépett oda és állt ki a magyar szabadságért. Egy egész nép elégelte meg akkor azt, hogy egy birodalom akarta ráerőltetni az akaratát az emberekre - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a magyar nép története során számos alkalommal harcolt a szabadságáért és a függetlenségéért. A forradalmak és szabadságharcok eseményei nem csupán Budapestre korlátozódtak, hanem az egész országot áthatották, mozgósítva a lakosságot és felébresztve a nemzeti öntudatot.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a forradalom és a szabadságharc üzenete a cselekvés fontosságára figyelmeztet: a szabadságért harcolni kell. 1956-ban az emberek fegyverrel küzdöttek a szabadságért, sokan pedig életüket áldozták fel annak érdekében, hogy a magyar nép szabadon és szuverén módon élhessen - fogalmazott.
A mai helyzet radikálisan eltér a korábbiaktól, és a magyaroknak most nem csupán szavakkal, hanem hittel és elszántsággal kell harcolniuk a szabadságukért. Ebben az új kontextusban gyakran szembe kell nézniük az európai elit kihívásaival, hogy biztosítva legyen számukra az a biztonság, szabadság és szeretet, amelyért már 1956-ban is bátran küzdöttek.
Koncz Zsófia hangsúlyozta, hogy a szuverenitás és a szabadság megteremtésének alapvető pillérei a béke és a nyugalom. Ebből kifolyólag elengedhetetlen, hogy Magyarország, különösen Tiszalúc, a béke és a szabadság szigetévé váljon – tette hozzá.
Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára köszöntőjében kiemelte, 1956. október 23-án a felmenőink a szabadságot választották az elnyomás helyett. Csaknem hetven évvel ezelőtt valami megváltozott, a magyar nép lélekben és akaratban újra eggyé kovácsolódott össze - vélekedett.
Az államtitkár kiemelte, hogy a magyarok együttes fellépése során világossá tették: a szabadság számukra mindennél értékesebb. Aláhúzta, hogy a magyar nép megmutatta, a "pro patria et libertate" (a hazáért és a szabadságért) mottójuk valóban a szabadság iránti elkötelezettségük kifejeződése.
Szerinte az emléknap nem csupán a veszteségek felidézéséről szól, hanem arról is, hogy az 1956-os forradalom nyomán elindult egy olyan folyamat, amely végső soron 34 évvel később érte el a kiteljesedését. Kiemelte, hogy a forradalom és a szabadságharc üzenete az, hogy a magyar nép szabadságát senki sem vonhatja meg, hiszen – mint hangsúlyozta – a magyarok készek a legmagasabb áldozatokat is meghozni érte.
Az ünnepség során hangsúlyozta, hogy nem csupán a múlt eseményeire emlékezünk, hanem felelősséget vállalunk a jövőnkért is. Fontos, hogy gyermekeinknek és a következő generációknak átadjuk azt a tudást, miszerint csak egy szabad és szuverén társadalom képes valódi megújulásra, fejlődésre és értékteremtésre. Kiemelte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc kiváló példája annak, hogy az összetartás, a közösségi szellem és az akarat egysége csodálatos eredményekhez vezethet.
Siri Norbert, Tiszalúc független polgármestere elmondta, hogy 1956-ban, noha a tankok elárasztották az utcákat, a hit, a remény és a szabad emberi vágy nem tűnt el. Hangsúlyozta, hogy a forradalom és szabadságharc öröksége nem a haragban, hanem a hitben és az emberi méltóság győzelmében rejlik.





