Figyelem! Felnőtt férfiak bújnak meg Facebookon a tinilányok csoportjaiban, és célzottan keresnek lehetőségeket, hogy kapcsolatba lépjenek velük.
Egérkísérletekből kiindulva, de már most alapjaiban változtathatja meg a várandóssággal kapcsolatos ismereteinket.
A terhesség alatti vashiányról már régóta tudjuk, hogy árthat a magzatnak, de egy friss kutatás most azt is felveti: akár az is befolyásolhatja, hogy milyen nemi jellegekkel születik a baba.
Ausztrál tudósok egereken végzett kísérleteik során először fedeztek fel olyan bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy...
A jelenség az interszex állapot köré épül, amely akkor fordul elő, amikor egy személy nemi szervei, kromoszómái vagy ivarszervei nem felelnek meg a klasszikus női és férfi kategóriák szigorú kereteinek.
"Ez egy teljesen új kutatási terület" - nyilatkozta Vincent Harley, a tanulmány vezető szerzője és a Hudson Institute of Medical Research molekuláris genetikai kutatója.
A kutatások alapján az interszexuális állapot megjelenése mögött – legalábbis egerek esetében – az a jelenség állhat, hogy...
Ha az aktiválódás elmarad, az XY kromoszómával bíró egér is női nemi jellegeket mutathat.
A kutatók egy kísérlet során először egy hónapig vashiányos táplálkozásra állították az egereket, még mielőtt vemhesek lettek volna. Ezt az állapotot a terhesség első két hetében is fenntartották. Ezzel párhuzamosan a kontrollcsoport normál vasbevitelű étrendet követett.
A vérkép elemzése alapján a vashiányos egerek kevesebb vörösvértestet és alacsonyabb hemoglobinszintet mutattak, ami nem volt váratlan eredmény. Azonban meglepetésként szolgált, hogy a 43 vashiányos anyától származó hím utód közül kettőnél női nemi szervek fejlődtek ki. Ezzel szemben a kontrollcsoport összes egere a kromoszómáiknak megfelelő ivarszerveket alakított ki.
A kutatók álláspontja szerint ez arra enged következtetni, hogy vashiányos állapotban a szükséges génaktiváció hiánya "eltéríti" a nemi fejlődés normális folyamatát.
A vas jelentősége már eddig is nyilvánvaló volt a szervek fejlődésében. Egy újabb kutatás, amelyet a British Heart Foundation végzett, például arra a megállapításra jutott, hogy...
A legfrissebb kutatás során 16 500 édesanya adatait vizsgálták meg, és megállapították, hogy a vashiány, amely az első száz napban jelentkezik, akár minden huszadik szívfejlődési rendellenesség hátterében is állhat, mint potenciális kockázati tényező. Ezenkívül a veleszületett szívhibák az újszülöttek körében az egyik leggyakoribb és legkritikusabb fejlődési rendellenességnek számítanak.
A felfedezések nyomán a kutatók most azt vizsgálják, hogy a vasbevitel megnövelése - akár étrenddel, akár kiegészítőkkel - képes lehet-e megelőzni a fejlődési rendellenességeket, beleértve a szexuális differenciálódási zavarokat is.
Jelenleg is elérhetők olyan egyszerű vérvizsgálatok, amelyek képesek meghatározni a várandós nők vasszintjét. Ha a vizsgálatok során vashiányt tapasztalnak, általában vas-kiegészítőt írnak fel, gyakran C-vitaminnal együtt, mivel ez a vitamin segíti a vas hatékonyabb felszívódását a szervezetben.
Ezek fogyasztása tehát különösen fontos a születendő magzat egészsége szempontjából.
A legújabb egérkísérletek eredményei alapján az emberekre vonatkozó következtetések még nem rendelkeznek közvetlen bizonyítékokkal, azonban a kutatók úgy vélik, hogy az összefüggés lehetséges. Jelenleg arra is fókuszálnak, hogy a méhen belüli fejlődés során az anyai táplálkozás és a környezeti toxikus hatások miként befolyásolják a nemi szervek fejlődését. Az eddigi megállapítások alapján elképzelhető, hogy a vaspótlás nem csupán az édesanya, hanem a születendő gyermek egészsége szempontjából is lényegesen fontosabb szerepet játszik, mint ahogyan azt korábban feltételeztük.
