Súlyos figyelmeztetés érkezett: a nyugdíjrendszerek teljesítménye aggasztó, és Magyarország sem mentes a problémáktól.
Az északi országok élen járnak a megtakarítások terén, míg más régiókban ezek a lehetőségek nem annyira elterjedtek.
Az Európai Számvevőszék friss jelentése rávilágít, hogy az uniós intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket a foglalkoztatói nyugdíjpillérek megerősítése és a "páneurópai" magánnyugdíjtermékek bevezetése terén. A 2016-tól 2024-ig terjedő időszakot elemző dokumentum célja, hogy értékelje az Európai Bizottság és az EIOPA által kitűzött célok megvalósulását. A vizsgálat arra figyelmeztet, hogy az uniós polgárok időskori jövedelmeinek fenntarthatósága csupán erős kiegészítő nyugdíjpillérek révén lehetséges. Jelenleg azonban sem a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók, sem a páneurópai nyugdíjtermékek nem tudtak megfelelő előrelépést elérni.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények olyan szervezetek, amelyek a munkaadók által működtetett nyugdíjrendszerek keretében kínálnak pénzügyi megoldásokat a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításainak kezelésére. Ezek az intézmények általában a munkavállalók nyugdíjjárulékainak összegyűjtésére és befektetésére specializálódtak, hogy a nyugdíjba vonuláskor biztosítsák a szükséges anyagi hátteret. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók különféle nyugdíjcélú termékeket kínálhatnak, mint például a munkáltatói hozzájárulásokat, önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásokat vagy akár egyedi befektetési lehetőségeket. Ezen intézmények szerepe kulcsfontosságú a nyugdíjmegtakarítások optimalizálásában, hiszen segítenek a munkavállalóknak abban, hogy megfelelően felkészüljenek a jövőbeli pénzügyi igényeikre. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók tehát nemcsak a nyugdíjmegtakarítások kezelésében játszanak fontos szerepet, hanem a pénzügyi tudatosság növelésében és a hosszú távú anyagi biztonság megteremtésében is.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények (IORP, azaz institution for occupational retirement provision) pénzügyi szervezetek, melyek a munkáltatók számára kínálnak kollektív nyugdíjprogramokat, céljuk pedig a munkavállalók jövedelmének biztosítása nyugdíjas éveik során. Ezek a nyugdíjalapok az Európai Unión belül élvezik a tőke szabad mozgása és a szolgáltatások nyújtásának szabadságát, ami lehetővé teszi, hogy egy tagállamban működő nyugdíjalap másik tagállamban lévő vállalatok foglalkoztatói nyugdíjprogramjait kezelje. Ezen túlmenően, a multinacionális cégek számára elegendő egyetlen nyugdíjalapot fenntartaniuk, amely minden leányvállalatuk számára biztosítja a nyugdíjellátást az EU területén.
Az Európai Számvevőszék 2023-as számaiból kiolvasható, hogy a foglalkoztatói nyugdíjpillérek elterjedtsége a legtöbb országban nem túl nagy, mindössze két uniós tagállamban, Svédországban és Hollandiában beszélhetünk igazán széleskörűen elterjedt munkáltatói nyugdíjprogramokról. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy több országban, köztük Magyarországon is teljesen hiányoznak az ilyen jellegű foglalkoztatói nyugdíjcélú megtakarítási formák.
Valóban, hazánkban létezett egy hasonló szolgáltató, ám annak tagsága meglehetősen korlátozott volt, és az általa kezelt vagyon is minimálisnak számított. 2024-re végül kénytelen volt megszüntetni működését. Jelenleg Magyarországon az öngondoskodás előmozdítása leginkább az önkéntes nyugdíjpénztárakon keresztül valósul meg, amelyek foglalkoztatói szerepvállalás keretében támogatják a munkavállalókat.
A foglalkoztatói nyugdíjtermékek taglétszáma jelentős eltéréseket mutat a különböző országokban. Például Svédországban a több mint 6,9 millió megtakarító mindössze 14 szolgáltató között oszlik meg, ami azt jelenti, hogy egyetlen szolgáltatóra körülbelül 500 ezer ügyfél jut. Ezzel szemben Spanyolországban a helyzet egészen más: itt a 2,4 millió ügyfelet 347 szolgáltató kezeli, így egy nyugdíjszolgáltatóra csupán körülbelül 7 ezer ügyfél hárul. Ez a különbség jól mutatja, hogy a nyugdíjszolgáltatások piaca mennyire változatos lehet az egyes országokban.
Az ECA kiemeli, hogy a foglalkoztatói nyugdíjprogramok alacsony hozamokat generálnak a megtakarítók számára, ami komoly problémát jelent. Például a 2000 és 2023 között eltelt 24 év során a mediánérték alapján mindössze évi 1,3%-os reálhozamot (az inflációt figyelembe véve) tudtak produkálni.
Páneurópai nyugdíjtermék sincs Magyarországon
A páneurópai nyugdíjtermék (PEPP, Pan-European Personal Pension Product) egy önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási forma, amely európai uniós polgárok számára érhető el. A PEPP célja, hogy kiegészítse az állami és foglalkoztatói nyugdíjpilléreket, és országhatárokon átnyúló öngondoskodási lehetőséget kínáljon arra az esetre is, ha egy munkavállaló másik uniós országba költözne. A páneurópai nyugdíjtermékek jogilag 2022 óta létezhetnek, mostanáig 11 szolgáltató hozott létre ilyen megtakarítási formát. Magyarországon a PEPP nem elérhető, csupán a lengyel, cseh, horvát, szlovák és ciprusi piacon vannak jelen a páneurópai nyugdíjcélú megtakarítások.
Az Európai Számvevőszék figyelmeztet arra, hogy az idősebb korosztály, különösen a 65 év feletti emberek, különösen nagy mértékben ki vannak téve a szegénység veszélyének. Miközben 2014-ig a szegénységi kockázat ezen csoport körében enyhe csökkenést mutatott, az utóbbi évtized során folyamatosan növekedett azoknak a száma, akiknek az elkölthető jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt. E küszöb, amely az adott ország medián elkölthető jövedelmének 60%-át jelenti, meghatározza azt a határt, amely alatt a személyek szegénységi kockázatnak vannak kitéve.
Magyarországon a helyzet még aggasztóbbá vált az utóbbi években: 2010 és 2024 között folyamatosan nőtt a szegénységi küszöb alatt élő 65 év felettiek aránya. Különösen 2020-tól kezdve, egyetlen év kivételével, mindig 15% feletti értékeket tapasztaltunk, 2024-re pedig a magyar statisztikák szerint ez az arány már a 25%-ot is megközelítette.
Az időskori szegénység különösen súlyosan érinti a nőket: az Eurostat adatai alapján a nyugdíjas férfiak körében a szegénységi küszöb alatt élők aránya 21,5%, míg a nőknél ez a szám 26,5%-ra emelkedik. Ez a különbség rávilágít arra, hogy a nők sokkal sebezhetőbb helyzetben vannak a nyugdíjas éveik alatt.
A nyugdíjak jövedelempótló képességében a magyar helyzet ugyancsak rosszabb az uniósnál - olvasható ki az Európai Számvevőszék által hivatkozott adatsorból. Az "aggregált nyugdíjhelyettesítési ráta" azt jelzi, hogy egy országban hogyan aránylik egymáshoz a 65-74 év közti nyugdíjasok mediánnyugdíja és az 50-59 évesek medián munkajövedelme. Ez a mutató tehát azt próbálja megragadni, hogy nyugdíjba vonulást követően reálisan mekkora jövedelmük marad meg az állampolgároknak ahhoz képest, amennyivel nyugdíjba vonulás előtt rendelkeztek.
A magyar nyugdíjhelyettesítési ráta hosszú ideig az uniós átlag felett teljesített, 2016-ban elérve a 70%-ot is. Azonban 2017-től egy drámai csökkenés vette kezdetét, és 2023-ra ez a mutató már csupán 51%-ot mutatott. Ez azt jelenti, hogy a "fiatalabb" nyugdíjasok mediánnyugdíja mindössze a felét tette ki az idősebb munkavállalók medián jövedelmének. Ezzel szemben az uniós nyugdíjhelyettesítési ráta a megfigyelt időszakban fokozatosan javult, a 2010-es 55%-ról 58%-ra emelkedett, amely a nyugdíjasok és a dolgozók jövedelme közötti arány növekedését tükrözi.
Az Európai Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy - tekintettel a rájuk ruházott felelősség szintjére, - a Bizottság és az EIOPA által hozott intézkedések eddig nem voltak eredményesek a foglalkoztatói nyugdíjak belső piacának elmélyítésében, a határokon átnyúló tevékenységet folytató foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szerepének megerősítésében, illetve egy páneurópai magánnyugdíjtermék kifejlesztésében.
Az Európai Számvevőszék megállapítja, hogy a jelenlegi minimális harmonizációs keretrendszer alapján, a fokozatosan és lassan végbemenő változásokra építve nem várható, hogy jelentős előrelépéseket érjünk el a foglalkoztatói nyugdíjak belső piacának kiépítésében.
A Számvevőszék által megfogalmazott jelentés egy 6 pontos ajánláscsomagot tartalmaz, amely kulcsfontosságú lépéseket javasol a foglalkoztatói nyugdíjprogramok és a páneurópai nyugdíjtermékek kihívásainak kezelésére. Az ECA az alábbi intézkedések sürgetésével kívánja előmozdítani a helyzet javítását:
A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A képet a Getty Images biztosította.
A jelen dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból fontosak.
