Különös figyelmet érdemel a magyar repcét fenyegető veszélyes kártevő, amely már jelentős károkat okoz a termelők körében. De ne csüggedjünk, hiszen vannak hatékony módszerek a védekezésre! Ismerjük meg együtt, hogyan óvhatjuk meg növényeinket és biztosít
A repce talán az a szántóföldi növény, amelynél a kártevők okozta problémák túlszárnyalják a kórokozókét. Az áttelelés sikeres megoldása után tavasszal a hajtások védelme kiemelkedően fontos. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a repce fejlődése felgyorsul, és ezzel párhuzamosan a kártevők aktivitása is fokozódik. Ezen kívül nem szabad megfeledkezni a fómás levélfoltosság és a szárrák betegség veszélyeiről sem. A kórokozók már az őszi időszakban is megjelenhetnek, azonban a legnagyobb károkat tavasszal és a nyár elején várhatjuk - figyelmeztet a NAK.
Az ormányos bogarak jelentős károkat okozhatnak a repce növények szárában. Különösen két faj, a repce szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) és a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) figyelhető meg. Ezek az imágók telelni szoktak, és míg a repce szárormányos általában a repce táblákon vagy azok közelében, az avarban húzza meg magát, a nagy repceormányos inkább az előző évi repcetábla talajában keresi a túlélést a hideg hónapokban. A kártevők imágói érési táplálkozás során a levelek mellett a becők és virágok tápanyagait is felhasználják. Azonban a legnagyobb károkat a lárvák okozzák. A repce szárormányos tojásait a levélerekbe helyezi, ahonnan a kikelő lárvák a szárban kezdenek el táplálkozni. Ennek következtében a növény legyengül, és a szára könnyen megbillenhet, a becők pedig idő előtt felnyílhatnak. Ezzel szemben a nagy repceormányos tojásai közvetlenül a szárban helyezkednek el, és kártétele súlyosabb, mivel nemcsak a szár deformálódását, hanem a felnyílását is kiválthatja.
A rovarok aktivitása már viszonylag alacsony, 10-14 ºC közötti hőmérsékleten is megfigyelhető. Ez az aktivitási időszak a kedvező időjárási körülmények hatására már megkezdődött, és várhatóan a következő hetekben tovább erősödik. Az eredményes védekezés érdekében kulcsfontosságú az időjárás-előrejelzés figyelemmel kísérése.
A legelterjedtebb védekezési módszer a színcsapda használata, amely lehet például sárga tálcsapda vagy ragacslap. A növények szárának alapos átvizsgálása szintén fontos lépés az előrejelzéshez. A védekezést a tojásrakási időszak előtt érdemes elvégezni, mivel a tojások és lárvák már nem reagálnak hatékonyan a kezelésekre. A növényvédő szerek alkalmazása előtt érdemes mérlegelni a későbbi kártevőkkel szembeni inszekticid módokat is, mivel sok készítmény csak korlátozott időn belül és meghatározott körülmények között használható. Kémiai védekezéshez több hatóanyag is rendelkezésre áll, mint például acetamiprid, cipermetrin, deltametrin, flupiradifuron, eszfenvalerát, etofenprox, gamma-cihalotrin és tau-fluvalinát.
