Elbúcsúzhatunk végleg ettől a magyar gyümölcstől? Itt a szívszorító valóság - Agro Napló

A hazai őszibarack termőterülete az utóbbi évtizedben folyamatos csökkenést mutat, hiszen 2010 óta a ültetvények területe a felére esett vissza. 2025-re becslések szerint mindössze 2 390 hektáron folyik majd a termelés. Ennek a drámai visszaesésnek az egyik fő oka az időjárás okozta kiszámíthatatlan termésmennyiség, míg másrészt az őszibarack termesztéséhez szükséges munkafolyamatok (mint például a metszés, termésritkítás és szedés) rendkívül munkaigényesek. Ez a helyzet különösen súlyosan érinti a már évek óta fennálló munkaerőhiányt. Az elmúlt évtized során a gyakori tavaszi fagykárok miatt a termésbiztonság drámaian csökkent, a hozamok egyre inkább kiszámíthatatlanná váltak, így a termelés kockázata is jelentősen megnőtt.

Az erős fagykárral sújtott rossz évjáratokban (2020, 2021, 2023) mindössze 8-15 ezer tonna őszibarackot szüreteltünk, míg a jó évjáratokban 40 ezer tonna fölött volt a termés (bár ez 5 évvel ezelőtt fordult elő utoljára). A legjelentősebb termesztőkörzet: Csongrád-Csanád vármegye (1 350 hektár), ahol az ültetvények fele található. Őszibarack és nektarin esetében 2021-ig minimális (0-500 tonna) export volt jellemző, azonban 2021 óta ez a mennyiség évi 1 000-1 300 tonnára nőtt. Magyarországra éves szinten 10-15 ezer tonna import őszibarack érkezik, döntően Görögországból, Olaszországból és Spanyolországból - írja a FruitVeB.

A tavalyi korai szezonkezdet és a nyári hőség, valamint az aszály ellenére idén közepes-jó virágzás volt megfigyelhető, kicsit később, mint az előző évben (körülbelül két-három héttel). Ebből az időszakból általában kedvező időjárási körülmények jellemezték a tájat, ami kedvezett a virágzás optimális lefolyásának. Az országos szinten azonban gondot okozott a tafrina elleni védekezés, ami több tényezőre vezethető vissza: egyrészt a nagyszámú elhanyagolt ültetvények jelentette fertőzési gócpontok, másrészt a gyakori, kora tavaszi hűvös időjárás, amely kedvezett a kórokozó elterjedésének. Emellett a folyamatosan csökkenő növényvédő szerek miatt egyre nehezebb a hatékony védekezés. A növényvédelmi kihívások ellenére márciusban a virágzás minősége alapján bizakodóan vártuk a jó termést, azonban a tavaszi fagyok idén is megérkeztek, és komoly károkat okoztak az őszibarack ágazatban.

Az első fagyhullám március közepén érkezett Magyarországra, ami nem bírt országos szinten jelentőséggel, de egyes termőtájakon a virágzás előtt álló őszibarack ültetvényekben okozott mérsékelt virágkárokat. Ez még érdemi terméskiesést nem eredményezett volna. Az április 5-én érkező markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget. Már 6-án reggelre is nagy területen alakult ki gyenge éjszakai fagy. Április 7-én virradóra viszont az északnyugati országrész (Kisalföld), a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 fok közé zuhant a hőmérséklet, de sok gyümölcstermesztő körzetben - főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található) - számos térségben alakult ki -6 és -8 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott.

Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka "megkímélt" Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze kb. 10%-a található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.

A gazdatársadalom az előrejelzések fényében felkészült a fagyos időszakokra, és számos védekezési intézkedést tervezett, beleértve a biostimulátorok használatát, valamint a légkeveréses és hőtermelő technikákat. Sajnos az idei évben a vártnál súlyosabb helyzet alakult ki: a szállított fagyok kíméletlen pusztítást végeztek, és a fagyos éjszakák során többször is megállt a szél, ami miatt a hőmérséklet -5 és -8 fok közé süllyedt az ősibarack-termesztésre jellemző területeken. A károkat tovább súlyosbította a hosszú ideig tartó, 12-13 órás fagyhatás, amely a növények ellenállását is jelentősen csökkentette.

Az április fagykárok miatt a 2025. évben az előző évi 26 ezer tonnás normál termés mindössze 20-30%-át prognosztizálják, ami mindössze 5 000 és 8 000 tonna közé tehető abban az esetben, ha már semmilyen extrémitást nem fognak tapasztalni a szezon lefolyásában.

A ténylegesen betakarított mennyiséget még kis részben befolyásolhatja pozitív irányba a gyümölcsméretek növekedése (a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg javul), de negatív változást eredményezhet egy, a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak. A Dunántúlon található őszibarack ültetvények 50-60%-os kárral vészelték át az áprilist, azonban országos viszonylatban 80-100% közötti a fagykár mértéke. Az április 05-10. között virágzásban lévő korai fajták 100%-os kárt szenvedtek országszerte, de a kései fajták közül is csak lokálisan található egy-egy ültetvény, amelyet kisebb mértékben sújtott a fagy.