**Város a magasból - A Kertvárosi kilátó lélegzetelállító panorámája** A Kertvárosi kilátó varázslatos helyszín, ahol a város felfedezése új dimenziót nyer. Ahogy felérünk a tetejére, egy szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: a város szívében elterü
A XVI. kerület szívében, Sashalom és Rákosszentmihály határán találjuk a Kertvárosi kilátót és a Reformátorok terét, amelyek együtt egy különleges - egyszerre modern, mégis hagyományos és hangulatos - közösségi térként várják a látogatókat. A tér 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára készült el, az egykori kavics- és homokbánya területén, és azóta nemcsak emlékhely, hanem a kerület egyik népszerű találkozó- és szabadidős helye lett. A XVI. kerület, így Sashalom és Rákosszentmihály nem csak a kilátó tetejéről kínálkozó káprázatos panoráma, de gazdag történelmén túl, hangulatos utcái és lüktető zöld szíve miatt is kiemelkedő része a magyar fővárosnak.
A XVI. kerület távol esik ugyan Budapest központjától, 5 városrészének köszönhetően mégis számos történelmi és természeti értékkel jeleskedik. Itt találjuk többek között a pompázatos ómátyásföldi villanegyedet, egyedülálló szecessziós épületeivel, a Naplás-tó természetvédelmi területet, a cinkotai evangélikus templomot és az ótemetőt, az árpádföldi Csokoládé Múzeumot (melynek újranyitása 2025. őszére várható) és a 2017-ben felavatott Reformátorok terét és a Kertvárosi kilátót, mely - hivatalosan Rákosszentmihály városrész területén áll ugyan - Sashalom és Rákosszentmihály közös éke lett. A helyiek olykor "Sashalmi kilátó" néven emlegetik.
Sashalom rövid története (részlet a XVI. kerületben kihelyezett tájékoztató táblák információiból) - Az 1880-as években Ehmann Viktor, a "Czinkotai Nagyticze fogadó" bérlője, felismerve a Kerepes, Gödöllő, Hatvan felé tartó út (mai Veres Péter út) jövőbeli forgalmát, megvásárolta Beniczky Gábortól, Cinkota földesurától a fogadót. Még ebben az évtizedben Ehmann Viktor és veje, Huszka Gyula Beniczky Gábor földesúrtól és Cinkota községtől elkezdett területeket vásárolni és parcellázni - a mai Sashalom területén. 1888-ban a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak kiépítette vonalát a Keleti pályaudvartól Cinkotáig, és júliusban elindult a HÉV. 1890 után megkezdődött a mocsaras területek lecsapolása. A mocsár lényegében a mai Budapesti út, Pirosrózsa utca, Veres Péter út és Thököly út által határolt területre terjedt ki, de a mocsárvidék egyes területei a XVI. kerület határában még ma is megtalálhatóak a Felsőrákos rétek természetvédelmi területen. Pár évvel a trianoni békediktátum előtt - megközelítőleg a Sárgarózsa utca, Pesti határút, Gordonka utca és Pósa Lajos utca által határolt területen - létrejött a barakk, mely az I. világháború alatt orosz hadifogoly foglalkoztatóként működött. 1920 után, a trianoni döntést követően befogadta az elszakított területekről elüldözött, hontalanná vált honfitársainkat. A harmincas évekre nyomorteleppé alakult. 1956-ban része lett a "Magyarországon ideiglenesen tartózkodó" szovjet Déli Hadseregcsoport laktanyakomplexumának. 1960-ban bontották le, és a helyén épült fel a Lándzsa utcai lakótelep. A mai Rákosszentmihály és Sashalom határán álló dombot (ahol ma a Szent Korona útja húzódik) a 19. század második felében még "Homokbányának" nevezték.
A XVI. kerület egykori kavics- és homokbányájának elhagyatott területe hosszú időn át magányosan állt a családi házak, a hangulatos utcák, valamint a zöldellő, fás parkok és terek között, mint egy tájseb. Az Építészfórum 2018-as cikkében nemcsak a tér és a kilátó szakmai jellemzői kerülnek bemutatásra, hanem az is, hogy a XVI. kerületi önkormányzat elkötelezetten törekedett a terület revitalizálására és parkosítására. Tervük az volt, hogy az egykori bányászati helyszínre egy kilátót emelve gazdagítsák a pesti oldal panorámáját, és ezzel új lehetőségeket nyújtsanak a helyi közösség számára.
Míg Budán számos impozáns kilátótorony és panorámás helyszín várja az érdeklődőket, addig Pest területén ezek száma meglehetősen csekély. A kerület szívében található magaspont nemcsak Pest lakott területének egyik utolsó, még be nem épített területe, hanem egy köztulajdonban lévő, könnyen megközelíthető csúcs is, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik, mintha egy hatalmas tál peremén egyensúlyoznánk. A kavicsbányászat nyomán keletkezett tájseb rehabilitációja során az önkormányzat tervezési programja magától értetődően helyet adott egy családi park kialakításának, amelyben egy új kilátótorony is szerepel a tervek között.
A 12 000 négyzetméteres emlék- és szabadidőpark szívében R. Törley Mária szobrászművész által megalkotott reformáció-emlékmű áll, amely Kálvin Jánost és Luther Mártont, valamint a vallásszabadságot hirdető Bocskai Istvánt idézi meg. A monumentális alkotás középpontjában egy hangulatos csobogó terül el, amely még inkább felerősíti a hely varázsát. A park területei ügyesen kihasználják a domborzati adottságokat: a felső szakasz a nyugalom szigetévé válik, ahol Emődi-Kiss Tamás építész tervezése nyomán egy 22 méter magas kilátó emelkedik, valamint a szoborcsoport mellett egy kávézó, számtalan pad, díszfa és virágágyás is található, mindezt a harmónia és a természet szépsége öleli körül.
A felső, természetes teraszt alkotó terület hirtelen letörésével kialakult tál szerű mélyedésben pedig egy zajosabb játszópark épült csúszdákkal, játszóterekkel, zöld arénával. A reformáció parkjába tervezett kilátó acél szerkezete utalás Weöres Sándor írására a föld és ég között kapcsolatot teremtő emberről (A teljesség felé), absztrakt megidézése a földben gyökerező, felfelé törő természetnek, az emberi gondolatnak, az igenlő életerőnek.
"Alattad terül el a föld, feletted ragyog az égbolt, és benned ott rejlik a létra."
Az Építészfórum szakmai összefoglalójából értesülhetünk arról, hogy az öt kerületrész sajátos facsoportjai keretezik a zöld teret, amelyben elhelyezkedik. A felső kilátószint korlátjának széles pereme egyben információs felületként is szolgál, amely gazdagítja a látványt. Az épületek színpalettája a fehér és barna árnyalatok harmonikus játékát mutatja, szimbolizálva az ég és föld kapcsolatát. A kertvárosi kávézó belső terének falát pedig egy innovatív zöld burkolat díszíti, amely füvekből és növényi elemekből készült (Viaplant).
Az épület üvegezett belső fogyasztótere a hegyek irányába nyújt lenyűgöző panorámát, ugyanakkor a parkra és az emlékműre is szép kilátást biztosít. A konzolos terasz tökéletes helyet kínál a pihenésre, a szemlélődésre, a kávézásra és a baráti beszélgetésekre. A szélső falak elegáns keretet adnak a széles horizont legizgalmasabb látképeinek. Az épületek és a park tervezése során a rézsűk lágy ívei inspirálták a torony formáját, a pavilonok alaprajzát és az utak vonalvezetését, így harmonikus egységet alkotva a környezettel.
A 22 méter magas torony csúcsáról lenyűgöző, 360 fokos látvány tárul elénk: a legszemet gyönyörködtetőbb panoráma az északi és nyugati irányban bontakozik ki, ahol a főváros szívével és a Duna mentén elnyúló hegyek "hullámvasútja" varázslatos látképe várja a látogatót.
Nyugatra tekintve a pesti és a budai oldal ikonikus épületei magasodnak a háztetők felett: feltűnik többek között a Puskás Ferenc Stadion, a Parlament kupolája, a Szabadság-szobor, a MOL torony, a Budai vár és a Mátyás templom, a Széchenyi-hegyi TV-torony, a Zugligeti Libegő nyomvonala, a János-hegy az Erzsébet-kilátóval, továbbá a Hármashatár-hegy, tetején a jellegzetes adótornyokkal.
Északra nézve a távolban a Dunazug-hegység vonulata terül el: a Pilis és a Visegrádi-hegység védelmezőként áll a Duna mellett. Alattunk a XVI. kerületi Szent Mihály templom sziluettje, az újpalotai víztoronyház, a Fővárosi Hulladékhasznosító komplexuma és a Megyeri híd formái bontakoznak ki. A kilátóteraszról lenyűgöző módon figyelhetjük meg a tudatos várostervezés nyomait: a város középpontja felé haladva a zöld, kertes övezetek fokozatosan átadják a helyüket az előkertes társasházaknak, majd a magas emeletes bérházak „betonlabirintusa” uralja a látképet, egészen a Duna partjáig.
A város alattunk úgy terül el, mint egy precízen kidolgozott terepasztal, minden részlete élénken kirajzolódik a szemünk előtt.
Keletre tekintve a XVI. kerület pereme, azontúl a Szilas-patak völgye és a Gödöllői-dombság jámbor, csendes tája húzódik. Feltűnik a dombvidék fővárosaként is emlegetett Gödöllő, a vele szomszédos Mogyoród, a Gyertyános és a Somlyó-hegy magaslatai, valamint a Makovecz Imre által tervezett, nemrégiben felújított Szent László-kilátó és kápolna. Szemtanúi lehetünk, amint a Gödöllői-dombság szelíden húzódik dél felé, Kerepes, Isaszeg, Nagytarcsa, Pécel és Sülysáp érintésével, majd a Tápióság vidékén eggyé válik az Alföld végtelen síkjával.
Délkelet és dél irányába haladva felfedezhetjük Sashalom, Mátyásföld és Cinkota izgalmas világát. A középpontban az Ikarus-telep, a Jókai lakótelep és a Reformátorok tere található, melyek szomszédságában áll a sashalmi református templom, a hely szellemi központja. Kicsit távolabb, a CEU kollégiumnak otthont adó épület emelkedik, míg a háttérben Rákosfalva és a Kőbányai Sörgyár impozáns épületei tűnnek fel. A Szent László-templom is a látóhatáron van, de ha még messzebbre nézünk, felfedezhetjük a Határ úti Telekom tornyot, amely a város egyik jellegzetes sziluettjét adja. A tekintetünk tovább kalandozhat, hiszen a horizonton ott áll az ország legmagasabb építménye, a Laki-hegyi adótorony, amely méltóságteljesen figyeli az ingergazdag tájat, amely körülvesz minket.
Amennyiben növelni szeretnénk az összhatást, úgy a Kertvárosi kilátót mindenképpen érdemes gyalogosan vagy kerékpárral megközelíteni, hiszen így nem csak a csendes tér és a páratlan panoráma élvezői lehetünk, de a Kertváros szépséges utcaképeiben is gyönyörködhetünk a séta vagy tekerés során. Az utcákat kétoldalt lombos fák és virágzó bokrok szegélyezik, a kerítések mögött gondozott előkertek bújnak meg. A családi házakat sajátos építészi stílus jellemzi, melyek között tavasztól őszig színes virágágyások, gyümölcs-és díszfák, kerítésre futó, üde, illatos virágú kúszónövények és szőlőlugasok hozzák közelebb a természetet.
Az utcanevek nem csupán címkék, hanem történetekkel teli utazások a múltba, a kultúrába és a természet csodáiba. Gondoljunk csak a Lucfenyő utcára, ahol a fák zöld árnyékot vetnek a járdákra, vagy a Batsányi János útra, amely a költészet szellemét idézi. A Gutenberg utca tipográfiai hagyományokkal, míg a Hársfa út a természet lágy ölelésével ajándékozza meg a környéket. Itt a forgalom csekély, és a sűrű városi zűrzavar helyett a madarak éneke, a tücskök dallamai és a szél lágy suttogása teremtik meg a mindennapok zenei háttérét.
Sashalom, valamint a XVI. kerület apró utcái olyanok, mint egy zöld oázis a nagyváros szívében, ahol már egy egyszerű séta is felejthetetlen élményt nyújt. A Reformátorok tere és a Kertvárosi kilátó könnyedén elérhető a közlekedési lehetőségeknek köszönhetően: a közvetlen közelben találkozhatunk a 92-es, 144-es, 174-es és 244-es buszok megállóival, míg csupán 1300 méterre fekszik a 44-es és 45-ös busz, valamint a H8 és H9 HÉV megállója. Itt a város nyüzsgésétől távol, mégis könnyen elérhetően élvezhetjük a természet közelségét.
