Trump orosz-ukrán megbízottja bejelentette, hogy Európa nem vesz részt az orosz tárgyalásokon.
"Béke az erőn keresztül: egy terv Ukrajnának." Ezzel a figyelemfelkeltő címmel zajlott le a panelbeszélgetés szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Az eseményen brit, lengyel, litván és természetesen ukrán politikai vezetők is részt vettek, ám a legnagyobb érdeklődés Keith Kellogg iránt irányult, aki Donald Trump amerikai elnök ukrajnai-oroszországi különmegbízottjaként ismert. A figyelem mértéke annyira szembetűnő volt, hogy a moderátor a beszélgetés végén elnézést kért a közönségtől, amiért szinte minden kérdést Kellogg kapott - utalva arra, hogy ő volt a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki nyílt vitára ült le Münchenben (J. D. Vance alelnök is részt vett a konferencián, de ő csupán előadást tartott).
Kellogg szombati nyilatkozata sokkolta a közvéleményt, amikor kijelentette, hogy Európának nem lesz szerepe az Ukrajnáról folytatott orosz tárgyalásokban. A politikai elemző a "realizmus iskolájának" képviselőjeként fogalmazta meg véleményét, hangsúlyozva, hogy az európai részvétel a folyamatban "nem várható". Üzenetét továbbá az "európai barátoknak" is címzett, arra biztatva őket, hogy ne csupán panaszkodjanak, hanem konkrét javaslatokkal és tervekkel álljanak elő, valamint növeljék védelmi költségvetésüket. Kellogg érvelése szerint a 2014 óta zajló konfliktusokat ideiglenesen kezelő minszki megállapodás nem bizonyult hatékonynak, és Donald Trump is elzárkózik a hosszadalmas, csoportos tárgyalásoktól.
A brit külügyminiszter, David Lammy a beszélgetésen emlékeztetett, hogy az amerikaiak és a britek közös hírszerzési információi alapján három éve közölték, Putyin le fogja rohanni Ukrajnát. Azóta pedig katonailag és gazdaságilag támogatták a háborúzó országot - utalt az együttműködés történetére. Lammy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kapitulációt akar, nem tárgyalásokat. Szerinte ha engednének ezt Putyinnak, az bátorító jelzéseket küldene olyan további országoknak, mint Venezuela vagy Kína.
Dovilė Šakalienė, a litván védelmi miniszter, hangsúlyozta, hogy Amerika azon törekvése, hogy Európa önállóan védje meg magát, mélyen megrázta a kontinens politikai táját. Brüsszelben is drámai változásokat idézett elő a hangulatban, amikor Washingtonban először szóba került ez a kérdés. "A tárgyalások csak üres frázisok, ha a pénz nem kerül az asztalra" - figyelmeztetett. Rámutatott, hogy a katonai képességek növelése elengedhetetlen az ukrajnai biztonsági garanciákhoz, amihez jelentős hadiipari fejlesztések és új gyárak kialakítása szükséges.
Kellogg később arról beszélt, hogy területi engedményekre is szükség van a helyzet rendezéséhez. Megemlítette, hogy Oroszország szoros kapcsolatokat alakított ki Észak-Koreával, Iránnal és Kínával. Ezzel szemben a NATO létezik, de sok tagállam nem fektetett be a GDP-je legalább két százalékát védelembe – itt külön kiemelte Lengyelország erőfeszítéseit. Hangsúlyozta, hogy "Oroszország olajország", bevételeinek jelentős része a petrolkémiai termékek exportjából származik, amelyeket az árnyékflottájával juttat el a nemzetközi piacokra. Ezt a rendszert kellene szankciókkal célozni, hiszen hasonló taktikák Irán esetében is beváltak. Kellogg a múltba is visszatekintett, érvelve amellett, hogy a katonai veszteségek nem feltétlenül gátolják Oroszországot a további fellépésben; Sztálingrádnál is számos emberáldozatot hoztak.
Már a jugoszláv háborúk óta szó van közös európai hadseregről - válaszolt az erre vonatkozó moderátori kérdésre a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski. A finanszírozás kulcskérdés szerinte, akár az EU-s Covid-alapból megmaradt pénzekből vagy kiadott kötvényekből lehetne pénzelni a közös haderőt. Nem fair szerinte, hogy az oroszokkal határos országok viszik a hátukon a védelmi erősítést, a nyugatabbi országok többet segíthetnének a teher elosztásában.
"Kellogg tábornok hozzájárulhatna ahhoz, hogy Magyarország ne akadályozza a közös erőfeszítéseket" - fogalmazott Sikorski, utalva Orbán Viktor kormányának, amelyet kritikusai oroszbarát politikájával vádolnak.
Lammy a történelem lapjaira tekintett vissza: véleménye szerint az orosz imperializmus ellen csakis háborúk tudják megállítani, ahogy ez a 19. században a krími háború során, majd a 20. század elején a japánok ellen vívott konfliktusban, végül pedig a hidegháború idején is megmutatkozott. Kiemelte, hogy Európa jelentős összegeket fordít Ukrajnára, de úgy véli, hogy ez még mindig elmarad a lehetőségektől; például a brit gazdaság bruttó termékének csupán 0,1 százaléka jut a háború sújtotta ország támogatására. Šakalienė hozzátette, hogy Litvánia a GDP-je 4 százalékát költi védelemre, és céljuk, hogy ezt az arányt 5-6 százalékra növeljék. "Olyan családból származom, amelynek tagjait a szovjetek bebörtönözték és megkínozták" - osztotta meg egy személyes élményét, ezzel is hangsúlyozva a téma fontosságát.
Andrij Szibiha, az ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy "a transzatlanti és az ukrajnai biztonság szoros összefonódásban áll egymással", és van egy tervük a tartós béke megteremtésére. Kiemelte, hogy várják Kellogg látogatását Ukrajnában, de addig is fontos az Oroszországhoz való hozzáállás koordinálása. Szerinte az oroszokat szankcionálni szükséges, és folytatni kell az ellenállást a fenyegetéseikkel szemben.
A panelbeszélgetés végén érdekes kérdések merültek fel. Az első kérdező Szvetlana Tyihanovszkaja volt, a litván száműzetésben élő belorusz ellenzéki vezető, aki arra érdeklődött, hogy van-e biztosíték arra, hogy Belaruszt nem adják át Putyinnak, és hogy Alekszandr Lukasenko rendszerét szankcionálják-e. Kellogg válaszában megjegyezte, hogy Putyin már korábban is kihasználta Belaruszt, onnan indította támadásait Ukrajna ellen. Egy ukrán képviselő kérdésére, miszerint milyen lépéseket terveznek, Kellogg elmondta, hogy már járt Kelet-Ukrajnában, és az elsődleges cél az, hogy "elállítsuk a vérzést", utalva ezzel a harcok mielőbbi leállítására. A területi kérdések kapcsán hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el a balti államok 1945-ös szovjet annexióját. "Üzenetet szeretnénk küldeni: az agresszió nem megoldás" - tette hozzá. Kellogg végül kifejtette, hogy a céljuk egy szuverén és stabil Ukrajna létrehozása, de fontosnak tartja, hogy párbeszédet folytassanak az ellenségekkel is.
Felmerült, hogy rendkívül nehéz lehet érvényesíteni egy fegyverszünetet, különösen úgy, hogy a minszki megállapodás betartása is messze elmaradt a felek részéről. Következésképpen felmerül a kérdés: mi garantálja a fegyverszünet hatékonyságát? Kellogg megjegyezte, hogy az ő személye körüli támogatás hiányzik, így a végső döntést Trump elnök fogja meghozni. Rámutatott, hogy Amerika a múltban már bizonyította, hogy képes reagálni válsághelyzetekre, mint például Bassár el-Aszad ideggázbevetése vagy egy amerikai állampolgár elrablása Nigériában. Lammy is hozzászólt a témához, hangsúlyozva, hogy a felelősség közös mindannyiuk számára. Szerinte a biztonsági garanciák széles spektrumot ölelhetnek fel, hiszen Washington már rendelkezik ilyen megállapodásokkal Japánnal, Dél-Koreával és Izraellel is. A kulcskérdés az, hogy mi tartja vissza Oroszországot, és mitől félnek a moszkvai vezetésben. Szibiha úgy véli, az amerikai támogatás elengedhetetlen, és hangsúlyozta, hogy semmilyen döntést nem fogadnak el Ukrajna beleegyezése nélkül, amely felettük hoz létre megállapodásokat.
Az ember csak kapkodta a fejét az elmúlt hét eseményei láttán, annyira sokféle amerikai javaslat érkezett különböző kormányzati tisztviselőktől az ukrajnai válság megoldására. Kiderült, hogy Donald Trump telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, és a két vezető egy kétnapos találkozóra készül Szaúd-Arábiában. Többször is felmerült az a lehetőség, hogy az Egyesült Államok folytathatná Ukrajna katonai támogatását, amennyiben az ukrán ásványkincsek kitermelési jogaiért cserébe kapna valamit. Trump viszont azt is sugallta, hogy Ukrajnának a béke érdekében el kellene fogadnia bizonyos területei végleges elvesztését.
München szombati eseményei során újabb figyelemre méltó hír érkezett az Egyesült Államokból, amely megerősíti az egyik lehetséges forgatókönyvet: az amerikaiak hajlandóak katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, amennyiben megszerzik a ritkaföldfém-készletének felét. A terv értelmében ez a lépés csak a harcok befejezése és a békekötés után valósulna meg, mivel a katonai jelenlét előzetes bevetése hadviselő félként való azonosítást vonhatna maga után. Az NBC híradása szerint Scott Bessent pénzügyminiszter fogalmazta meg az ajánlatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a szerdai találkozójuk során. Zelenszkij úgy döntött, hogy nem azonnal írja alá a megállapodást, hanem időt kér, hogy alaposan átnézhesse a teljes szerződés tartalmát.
Lindsey Graham amerikai szenátor a müncheni konferencián hangsúlyozta, hogy a ritkaföldfémekre vonatkozó megállapodás, valamint Ukrajna felfegyverzése kulcsfontosságú lehet a tartós orosz-ukrán béke megteremtésében. Graham, aki a transzatlanti szövetség elkötelezett támogatójaként ismert, kiemelte, hogy bár a Republikánus Párton belül létezik egy elszigetelődésre hajlamos csoport, a kongresszus többsége továbbra is prioritásként kezeli a NATO-tagságot, ami azt jelzi, hogy a transzatlanti szövetség stabil alapokon nyugszik. A szenátor megjegyezte, hogy "Putyin a NATO legnagyobb barátja", mivel az orosz elnök lépései megerősítették a védelmi szövetséget, amely az utóbbi időszakban két új taggal bővült, és a tagállamok védelmi költségvetéseiket is növelték.
Lindsey Graham a közelmúltban Ukrajna potenciális NATO-csatlakozásával kapcsolatos elképzeléseit osztotta meg. A szenátor hangsúlyozta, hogy egy békemegállapodás után Oroszország újabb agressziójának megakadályozására hatékony lépés lenne, ha világossá tennék Moszkva számára: egy újabb támadás esetén Ukrajna automatikusan belépne a NATO-ba. Ezt a javaslatot Jeanne Shaheen, a demokrata párt szenátora is támogatta, kifejezve az ötlet iránti egyetértését.
Zelenszkij ukrán elnök szombaton felszólalt a müncheni konferencián, ahol hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen fel kell készülnie egy potenciális orosz agresszióra. Az elnök aggasztónak találta, hogy J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke, világossá tette: az európai országok nem támaszkathatnak a tengerentúli segítségre. "Itt az ideje, hogy létrejöjjön egy európai hadsereg" - jelentette ki Zelenszkij, kiemelve, hogy a kontinens jövője kizárólag az európai vezetők kezében van. Beszédében arra figyelmeztetett, hogy Európának egységes hangra van szüksége ahelyett, hogy tucatnyi eltérő véleménnyel küzdjön. Csak így lehet erős, és megjegyezte, hogy Donald Trump amerikai elnök "nem kedveli a gyenge szövetségeseket", utalva ezzel a magyar miniszterelnökre is.
