A klímaváltozás hatásai miatt az évszázad végére több millió ember életét veszélyezteti a globális felmelegedés következménye. Helló Magyarország!
A klímaváltozás folyamatosan növekvő hatással van Európa egészségügyi környezetére, különösen a szélsőséges hőhullámok, amelyek komoly kockázatokat hordoznak magukban.
A London School of Hygiene & Tropical Medicine munkatársainak új tanulmánya szerint ha nem sikerül visszaszorítani a szén-dioxid-kibocsátást, 2099-re több mint 2,3 millió ember halhat meg Európa több mint 850 városában a hőhullámok következtében. A kutatás rámutat, hogy a hőmérséklet emelkedése miatti halálozások száma jóval meghaladja majd a hideghez köthető halálesetek csökkenését, így a klímaváltozás mérséklése és az alkalmazkodás egyaránt elengedhetetlen, írj az Earth.com.
Még a legmagasabb szintű intézkedések mellett is egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelent majd a hőség, különösen a legveszélyeztetettebb térségekben. A tanulmány szerint a Földközi-tenger térsége, Közép-Európa és a Balkán lesznek a leginkább érintettek, ahol a szélsőséges hőhullámok egyre gyakoribbá és halálosabbá válhatnak. Dr. Pierre Masselot, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését és az extrém hőséghez való alkalmazkodást egyformán előtérbe kell helyeznünk.
A Földközi-tenger térsége különösen érzékeny terület, ahol a beavatkozás hiánya súlyos következményekkel járhat. Viszont, ha a fenntarthatóságot helyezzük a középpontba, akkor akár több millió ember életét is megóvhatjuk az évszázad végéig.
A kutatás feltérképezte azokat az európai városokat, amelyek a legnagyobb hőhullámokkal kapcsolatos kockázatoknak vannak kitéve. A legmagasabb halálozási arányokat Spanyolország, Olaszország és Görögország jelentős városaiban várják. Fontos hangsúlyozni, hogy a probléma nem csupán ezekre a területekre korlátozódik; a magas kockázatú övezetek lakóinak védelme érdekében sürgős és célzott intézkedések bevezetésére van szükség. A tanulmány figyelmeztet arra, hogy ha nem történnek gyors és hatékony lépések, az éghajlatváltozás következtében bekövetkező halálesetek száma folyamatosan növekedni fog, ezzel milliók életét sodorva veszélybe.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy önmagában az alkalmazkodás nem lesz elegendő a halálozások csökkentésére. Még ha a városok jelentős összegeket is fektetnek infrastruktúrába, az egészségügyi rendszer fejlesztésébe és a hőmérséklet csökkentésére irányuló városfejlesztési intézkedésekbe, ezek sem tudják teljes mértékben ellensúlyozni a klímaváltozás hatásait. A kutatók egyértelműen kifejezik, hogy csak a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentése akadályozhatja meg a hőséggel összefüggő halálesetek további növekedését.
Antonio Gasparrini professzor szerint a tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a hőséggel összefüggő halálesetek növekedése messze felülmúlja a hideg miatt bekövetkező halálesetek csökkenését, így Európa összesített halálozási rátája emelkedni fog. "Ezek az eredmények cáfolják azokat az elméleteket, amelyek szerint az éghajlatváltozásnak kedvező hatásai is lehetnek. Az ilyen állítások csak késleltetik a sürgős kibocsátáscsökkentési politikák bevezetését."
Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás során nem vették figyelembe bizonyos szélsőséges időjárási jelenségeket, mint például az elhúzódó hőhullámokat, a rendkívül magas éjszakai hőmérsékleteket és a páratartalom ingadozásait. Ezek a tényezők tovább fokozhatják a becsült halálozási számokat. Ennek következtében a klímaváltozás egészségügyi következményei akár még drámaibbak is lehetnek, mint amit a jelenlegi tanulmány sugall.
A következtetés világos: sürgős lépésekre van szükség. A kormányoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, miközben olyan alkalmazkodási terveket kell kialakítaniuk, amelyek mérséklik a legnagyobb veszélynek kitett területeken jelentkező károkat. Ha nem történik hatékony beavatkozás, Európa egy sötét jövő felé halad, ahol emberek milliói szenvedhetnek el súlyos következményeket, és akár életüket is veszíthetik a klímaváltozás okozta szélsőséges hőmérsékletek miatt.
