Tízmilliárdos kincsre bukkantak a szakértők, amelyre senki sem számított - Agrárszektor A szakértők figyelemre méltó felfedezést tettek, amikor egy eddig ismeretlen, tízmilliárd forint értékű kincsre bukkantak. Ez a váratlan esemény új fényben tűnteti fe
Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy Early Bird áron biztosítsa helyét a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferencián! Kistermelők és fiatal gazdák számára most mindössze 64.900 Ft + áfa áron kínáljuk a részvételt az év egyik legkiemelkedőbb agráreseményén! A konferencia nemcsak az agrárium jelenlegi helyzetéről nyújt részletes áttekintést, hanem feltérképezi az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlődési lehetőségeket is. Ezen kívül a vállalkozások számára elengedhetetlen piaci prognózisokat is bemutatunk, amelyek segítenek a tudatos üzleti döntések meghozatalában. Csatlakozzon hozzánk, és legyen részese a jövő agráriumának!
A kék vércsékre jellemző, hogy a költési időszak végeztével, nagyjából augusztus elejétől a fiatalok elkezdenek kóborolni, az öreg madarak pedig elkezdenek vedleni és minden példány igyekszik a lehető legjobb kondícióba kerülni a rájuk váró, délafrikai telelőhelyeket célzó 8 500 kilométeres út előtt. Mint azt Palatitz Péter, az MME Kékvércse-védelmi programjának koordinátora az Agrárszektornak elmondta, erre a felkészülésre majdnem két hónapja van a madaraknak, ezalatt az időszak alatt pedig előszeretettel verődnek össze nagy csapatokba, hogy együtt keressék fel a táplálékban gazdag élőhelyeket a Fekete-tenger vonalától Magyarországig, sőt olykor egész Nyugat- vagy Észak-Európáig.
A kontinens legnagyobb ismert gyülekezőhelye Ukrajnában található, ahol húszezer kék vércse készül a hosszú útra. Azonban idén hazánk térségében is megdőltek a korábbi rekordok, hiszen 65 különböző gyülekezőhelyen - Pozsonytól a magyar pusztákon és a vajdasági síkokon át egészen a Bánságig - összesen több mint húszezer fokozottan védett kék vércse éjszakázott. Különösen figyelemre méltó volt egy hortobágyi fasor, ahol eddig soha nem látott tömegben minimum ötezer példány gyűlt össze.
Ha figyelembe vesszük, hogy egy példány természetvédelmi értéke 500 ezer forint, akkor az idén ősszel a térségben megfigyelt húszezer kék vércse összesen tízmilliárd forint értékű állományt képvisel. A becslések szerint egy kék vércse kolónia vagy egy jelentős gyülekező évi több mázsa pockot fogyaszt el, így a madarak jelenléte nemcsak a biodiverzitás szempontjából fontos, hanem gazdasági előnyöket is hoz a gazdálkodók számára, mivel jelentős költségektől kímélheti meg őket.
Magyarországon 2004 óta folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyülekező madarak viselkedését, és megfigyeléseink szerint évről évre 40-60 gyülekezőhely alakul ki különböző helyszíneken. Augusztus elején ezek a helyek általában csak néhány tucat, esetleg egy-két száz madárnak adnak otthont. Ahogy azonban az idő előrehalad, a fiatal, kóborló példányok és a helyben tartózkodó idősebb madarak egyre inkább keresik egymás társaságát. Ezen kívül északról és keletről is érkeznek újabb madarak, hogy csatlakozzanak a gyülekezőkhöz. A madarak kedvelt gyülekezési helyei általában nyugodt, településektől távoli, fényszennyezéstől mentes kis facsoportok, ahol az őszi rovarrajzás és a kisemlősök számának növekedése is kedvez a madárpopulációk összegyűlésének.
Palatitz Péter hangsúlyozta, hogy ezeken a területeken a vércsék nemcsak közösen pihennek az éjszakában, hanem egyúttal azt is figyelik, hogy ki mennyire felkészült a vonulásra.
Miközben a madarak a facsoport védelmében éjszakáznak, jól megfigyelhető, hogy begyük különböző állapotban van: egyesek tele, mások félig megteltek, míg akadhatnak üresek is. Amikor egy madár észreveszi, hogy szomszédai begyei mindig teltnek tűnnek, vagy éjszaka több táplálékot köpetelnek, mint ő, könnyen lehet, hogy másnap úgy dönt, érdemes lenne csatlakoznia hozzuk. Így ezek az éjszakai pihenőhelyek nem csupán a pihenés színhelyei, hanem fontos információs központok a táplálkozóterületek felderítéséhez is.
Palatitz Péter arra is kitért, hogy egy-egy kék vércse az adott gyülekezőhelytől táplálék reményében nagyon változatos távolságokra jár el: a jeladóval felszerelt madarak jellemzően 40-60 kilométeres körzetben vadásztak, de olyan is előfordulhat, hogy nem ugyanarra a helyre térnek vissza pihenni. Előfordulhat például olyan, hogy a hortobágyi gyülekezőhelyről két napra átmennek a Dévaványai-síkra, aztán újra visszatérnek a Hortobágyra.
Ez egy dinamikus, vibráló világ - olyan, mintha mindenki a saját fesztiválját ünnepelné. Képzeljük el, hogy egyszerre zajlik az EFOTT, a Tokaj-Hegyaljai fesztivál és a SopronFest, és mindenki igyekszik megtalálni a legelőnyösebb pozíciót, hogy a legjobb társaságban vágjon neki a kalandnak. Az emberek szívvel-lélekkel keresik a legideálisabb helyet, ahol igazán megélhetik ezt az izgalmas időszakot.
Ez azonban még csak a kezdet, hiszen az idei kutatások alapján kiderült, hogy a Jászságban gyűrűzött 52 fiatal már Spanyolország, Franciaország, Svájc, Németország, Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország, Finnország, Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Csehország földjein is felfedezőútra indult.
Ez azt jelenti, hogy a hosszú út előtt, a kóborlásuk során akár három ezer kilométert is bejárhatnak, miközben élelem után kutatnak és izmaikat erősítik.
Palatitz Péter a mezőgazdasági szektorban arról számolt be, hogy a magyar madártani világban szenzációszámba menő rekordok mögött számos tényező húzódhat meg. Egyrészt a kék vércsék számára ideális feltételeket biztosíthatott az idei hosszú és stabil időjárású ősz, míg a mezei pockok szaporodása igazi bőséget teremtett számukra. Aki ellátogatott egy-egy ilyen gyülekezőhely közelébe, az könnyen észlelhette, hogy a napfényes délutánokon a fák szinte "füstöltek" a fölöttük keringő hatalmas rovarrajoktól, amelyek szintén nélkülözhetetlen táplálékforrást jelentettek a madarak számára.
Összességében elmondható, hogy az élőhelyek kiváló kondíciókat biztosítottak a kék vércsék számára, viszont az aszály hatásai őket sem kímélték.
Rengeteg információm van arról, hogy aszályos időszakokban a fiókák kirepülési súlya jelentősen csökken. A forró nyári napokban ugyanis még a fészekben maradnak, de a szülők ilyenkor a déli órákban nem tudják a szükséges táplálékot eljuttatni hozzájuk, mivel a hőség miatt az izommunkájuk túlzottan megterheli őket. Ráadásul ebben az időszakban a pockok is elbújnak a föld alatti járatokban, így nem áll rendelkezésre elegendő táplálék, amit a fiókáknak adhatnának. Továbbá, a fiókák a felhalmozott zsírtartalékaikat és fehérjéiket is felhasználják, hogy hűtsék magukat, ezzel vízhez jutva, és elkerülve a túlmelegedést.
A nyári hőség során elveszített kalóriák őszi pótlásának lehetősége a kék vércsék esetében még mindig kutatás alatt áll, ahogy azt a szakértő megosztotta velünk. A legutóbbi hétvégén megfigyelt példányok testtömege nem mutatott kiugró eltéréseket, ami arra utal, hogy a nyári megpróbáltatások után az őszi kedvező körülmények ellenére is csupán átlagos szintre tudták helyreállítani kondíciójukat. Ha az őszi időszak sem nyújt elegendő táplálékot, az komoly problémát jelenthet a fiatal madarak túlélési esélyeire nézve. Palatitz Péter kiemelte, hogy a leggyorsabb kék vércsék mindössze két hét alatt elérik Angolát, míg a fiatalabbaknak a hosszú migráló út során akár két hónapra is szükségük lehet.
Az idősebb példányok néha merész döntéseket hoznak, és a Balkán-félszigetről egyetlen lendülettel repülnek a Csád-tóig. Azonban a tenger és a sivatag átrepülése nem mentes a veszélyektől. Egy hirtelen támadó homokvihar például súlyosan károsíthatja tollazatukat, míg a tengeri viharral szemben gyakran nem találnak biztonságos helyet a pihenésre. A tomboló szél és az oldalirányú áramlatok könnyen letéríthetik őket az eredeti útvonalról, aminek következtében éhség és gyengülés léphet fel, sőt a madarak akár el is pusztulhatnak. A fiatalok körülbelül egyharmada szenved el ilyen sorscsapást a dél felé tartó migráció során. További nehézségeket okoz számukra a mocsarak lecsapolása, amely a Mediterráneumban megszüntette a rovarok élőhelyeit, vagy az, hogy az elektrosokkal járó szigeteletlen oszlopok komoly veszélyt jelentenek. A kék vércsék által kedvelt gyepes területek is egyre inkább csak repülőtereken találhatóak, ami ütközéshez vezethet. Ráadásul Észak-Afrikában sokan fogják be őket hobbi vagy solymászat céljából, így a vonulás során bőven akad okuk az aggodalomra.
