Színes városálmok varázslója – egy portré Béres Gyula Tamásról, a miskolci kreatív lélek világáról.
Több évtizedes szakmai pályafutása során a miskolci grafikus nemcsak várost formált és fiatal művészeket nevelt, de úttörő kezdeményezéseivel azt is bizonyította: a közterületi művészet és az oktatás kéz a kézben járhat a városfejlesztéssel. Ismerjék meg Béres Gyula Tamást!
Béres Gyula Tamás Miskolc szülötte, aki jelentős hatást gyakorolt a magyar tervezőgrafikai és művészeti oktatás világára. Szakmai pályafutása a Magyar Iparművészeti Főiskolán (ma MOME) indult, ahol 1987-ben szerzett diplomát a reklámgrafika, tipográfia és könyvművészet terén. Már a kezdetektől fogva kiemelkedett a mezőnyből, amit a neves Derkovits Gyula ösztöndíj elnyerése is bizonyít. Érdekesség, hogy tanulmányai előtt nyomdai gépmesterként szerzett tapasztalatot, ami jelentős mértékben hozzájárult szakmai fejlődéséhez. Haiman György professzor, a grafika tanszék vezetője, egykor azt mondta neki: aki nem dolgozik egy évet nyomdában mint grafikusjelölt, az nem válhat igazán művésszé, hiszen a tervezőknek alaposan ismerniük kell a teljes technológiai folyamatot.
Karrierje kezdeti időszakában, 1987 és 1990 között, több magyar megyében tevékenykedett, ahol különféle iparágak számára alkotott arculatokat, hirdetési anyagokat és csomagolási terveket. Kiemelkedő szerepet játszott Miskolc történelmi belvárosának rekonstrukciós munkálataiban, ahol üzletportálok és cégtáblák tervezése fűződik a nevéhez. Az 1990-es és 2000-es évek során már nagyobb volumenű projekteken dolgozott, beleértve járműreklámokat, autópálya-hirdetőtáblákat, valamint komplex arculati rendszerek kidolgozását.
A városi tűzfalak művészeti átalakítása terén úttörő szerepet vállaltak, amikor 2007-2008 környékén Karos Imrével, a miskolci televízió és újság akkori vezetőjével közösen kidolgoztak egy ambiciózus projektet. Céljuk az volt, hogy életet leheljenek Miskolc elhagyatott tűzfalába, amelyet Káli Sándor akkori polgármesternek terjesztettek elő. A terv a város számos üres tűzfalának művészi megújítását tűzte ki célul. Bár a projekt végül pénzügyi okok miatt nem valósulhatott meg teljes mértékben, mégis fontos mérföldkőnek számított Miskolc kulturális életében. A kezdeményezés részeként többek között a Szinva terasz feletti majolikafal művészi kialakítása is szerepelt a terveik között.
Oktatói tevékenysége különösen sokrétű és jelentős. Tanított a miskolci Gábor Áron Művészeti Iskolában, az egri Eszterházy Károly Egyetemen, és 2017-től 2022-ig a miskolci Szemere Bertalan Technikum és Szakközépiskolában, ahol dekoratőr-kiállítás rendező, művészeti rajz-festés, szépészeti ábrázoló művészet és fényképész tanárként működött. Emellett oktatott a miskolci Jelky András Iparművészeti Szakgimnáziumban és a kazincbarcikai Deák Ferenc Művészeti Szakközépiskolában is. Jelenleg is aktív oktató Nyíregyházán és a debreceni Kós Károly Művészeti Gimnáziumban. Oktatói munkásságát Fáy-díjjal ismerték el.
Kazincbarcikán végzett munkája különösen figyelemreméltó. A város Kolorcity projektje keretében, amely 2013-ban indult városi fesztiválként, 2014-től kezdve a grafikus diákjaival készített tervek kerültek a polgármester asztalára. Szitka Péter polgármester lelkesen fogadta a kezdeményezést, ami aztán a város arculatának meghatározó elemévé vált, igaz, ma már mások csinálják, de van köztük egykori tanítványa is. A projekt sikeresen ötvözte az oktatási célokat a városi környezet művészeti fejlesztésével, hiszen a panelházak és közterek megszépítése mellett a diákok értékes gyakorlati tapasztalatot is szereztek.
Miskolcon számos figyelemre méltó projekt valósult meg, amelyeket diákjaival közösen valósítottak meg. Az egyik legemlékezetesebb alkotás a Zenepalota közelében található, zongorázó kezeket megjelenítő falfestmény, amely 2007 óta a város egyik művészeti ikonja. Ez a projekt tökéletesen tükrözi Béres innovatív oktatási megközelítését: a diákok nem csupán szemlélői voltak a folyamatnak, hanem aktívan részt vettek a tervezéstől egészen a kivitelezésig. A projekt során számos gyakorlati nehézséggel kellett megküzdeniük, beleértve a hatósági engedélyek beszerzését és a kiskorú diákok munkavégzésére vonatkozó szabályok betartását.
A Kiss tábornok utcai trafóház művészeti projektje igazi különlegességnek számít. Eredetileg egy spontán kezdeményezés keretében került sor a díszítésre, amely során egy működő trafóállomást varázsoltak át egy lenyűgöző harkállyal és csipkebogyóval. A projekt során a biztonság kiemelt szerepet kapott: ügyeltek arra, hogy a jelzőtáblák jól láthatóak maradjanak, és kizárólag olyan festékeket használtak, amelyek nem vízbázisúak. A végeredmény nem csupán esztétikai élményt nyújtott, hanem pozitív visszhangot is kiváltott a közösség körében, így szinte hallgatólagosan elfogadták. Ugyanakkor a következő trafóház hasonló átalakítása már nem nyert engedélyt, mivel a biztonsági aggályok miatt a hatóságok óvatosabbá váltak.
Béres munkamódszere a hagyományos és modern technikák izgalmas fúzióját valósítja meg. Különösen figyelemre méltó a nagyméretű falfestmények készítési folyamata, ahol éjszaka projektor segítségével vetítik rá a terveket a falra. Ezt követően nappal kezdődik a festés. Ez a megközelítés nem csupán technikai kihívásokat rejt magában, hanem megköveteli a művészektől, hogy a kis méretű tervrajzot mesterien átültessék a hatalmas felületre. A feladat nemcsak precizitást, hanem kivételes térlátást és gazdag gyakorlati tapasztalatot is igényel, így a végeredmény mindig lenyűgöző és egyedi.
A művész kiemelkedő kulturális projektjének keretében jött létre az "ALKOTÚRA", amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei középfokú művészeti iskolák éves grafikai kiállítását hivatott megvalósítani. E kezdeményezés nem csupán a fiatal tehetségek bemutatkozását szolgálja, hanem a helyi művészeti élet gazdagításához is hozzájárul. Szakmai elismertségét tükrözi, hogy tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) és a Magyar Képző- és Tervezőművészeti Szalonnak, ahol a hazai művészet fejlődéséért fáradozik.
Jelenleg is aktívan dolgozik különböző izgalmas projekteken, többek között részt vesz a diósgyőri vár rekonstrukciójában. Feladatai közé tartozik a vár vizuális arculatának megtervezése, valamint a kiállítások rendezésének irányítása. Folyamatosan keresi az új lehetőségeket Miskolc városképe művészeti fejlesztésének érdekében, különös figyelmet fordítva olyan problémás területekre, mint a Szinva terasz vagy a Búza tér, ahol elhanyagolt felületek találhatók.
Béres szakmai filozófiájának alapját a kreativitás és a funkcionalitás harmonikus egyesítése képezi. Munkáiban az esztétikai kiválóság mellett folyamatosan figyelemmel kíséri a gyakorlati szempontokat is, így alkotásai nem csupán szépek, hanem használhatóak is. Tevékenysége világosan megmutatja, hogy az alkalmazott művészet miként alakíthatja a közízlést, és hogyan hat a mindennapi életünkre különböző médiaplatformokon keresztül. Oktatói szerepében különösen fontosnak tartja, hogy diákjai ne csak a tervezés elméleti alapjait ismerjék meg, hanem valós tapasztalatokat is szerezhessenek a kivitelezés minden szakaszában, így felkészülten léphetnek a szakma világába.
Munkássága kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel mesterien egyesíti a művészeti oktatás elveit a gyakorlati városfejlesztés kihívásaival. Projektjei nem csupán esztétikai élményt nyújtanak, hanem aktívan hozzájárulnak a városi terek revitalizálásához, miközben gyakorlati lehetőségeket biztosítanak a fiatal művészek számára is. Tevékenysége különösen fontos a városi környezet emberközelibbé tételében, hiszen alkotásain keresztül a korábban unalmasnak tűnő felületek új életre kelnek, és új értelmet nyernek a városi tér dinamikájában.
Béres Gyula Tamás tevékenysége kivételes példát mutat arra, hogyan lehet a művészeti oktatást, a városi környezet fejlesztését és a gyakorlati kivitelezést egyesíteni. Projektjei nem csupán esztétikai értékeket teremtenek, hanem aktívan hozzájárulnak a városi terek megújulásához, miközben lehetőséget biztosítanak a fiatal művészek számára gyakorlati tapasztalatok megszerzésére is. Munkássága világosan demonstrálja, hogy a művészeti nevelés és a városfejlesztési kezdeményezések harmonikusan együttműködhetnek, és hogy a köztéri művészet jelentős mértékben hozzájárulhat a városok élhetőségének javításához. Izgalommal várjuk, hogy az új miskolci városvezetés mennyire nyitott ezekre a lehetőségekre, és hogyan támogatja majd ezeket az értékes kezdeményezéseket.
A cikkben bemutatott képek Béres Gyula Tamás és tanítványainak egyedi alkotásait tükrözik.
