Az egészségügy jelenlegi helyzete aggasztó, hiszen az adósság mértéke már meghaladta az 50 milliárd forintot. A tartozások folyamatosan növekednek, ami súlyosan érinti az egészségügyi szolgáltatások színvonalát és elérhetőségét.

Lassult a kórházi adósságok növekedése, de nem állt meg, ez derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. A magyar kórházak és háttérintézményeik június végén 31 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt, az egyetemi klinikákkal együtt a tartozásállomány 49,2 milliárd forintot ért el, mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Egy hónappal ezelőtt, május végén, a beszállítók felé fennálló tartozások összegét 47,7 milliárd forintra becsülték az intézmények esetében. Az államkincstár tájékoztatása szerint a 553, adatszolgáltatásra kötelezett intézmény mindegyike eleget tett a kötelezettségeinek. Az adós intézmények száma 186-ra rúgott, közülük 85 intézmény csupán 30 napnál rövidebb lejáratú tartozással bírt.

Június végére az egyetemi klinikák összesített adóssága elérte a 18,2 milliárd forintot.

Június végére egy hónap alatt "csak" 1,5 milliárd forinttal emelkedett az adósság, miközben áprilisról májusra pedig 6,7 milliárd forinttal nőtt a tartozásállomány.

- nyilatkozta Rásky László az Economxnak.

A főtitkár kifejtette, hogy a kisebb mértékű növekedés mögött rejlő konkrét okok feltárása az adatok tükrében nem egyszerű feladat. Azonban néhány lehetséges magyarázatot lehet körvonalazni. A 60 napos fizetési határidő miatt a rendelések hatása késleltetve érkezik, így a jelenlegi visszafogott növekedést valószínűleg a korábbi hónapok beszerzéseinek csökkenése idézi elő. Ezt a jelenséget valószínűleg a nyári időszakkal is magyarázhatjuk, valamint azzal, hogy a kórházak az év elején feltételezhetően igyekeztek növelni készleteiket. Ez a lépés talán az idei infláció kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására irányult - tette hozzá.

A tolerálható adósság bevezetésével, amelynek mértéke idén legfeljebb 80 milliárd forint lehet, az intézményvezetőknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a tartozások alakulására, különös tekintettel a 60 napon túli lejárt kötelezettségekre. Ez a változás szigorúbb gazdálkodási elvárásokat támaszt a kórházak felé, ugyanakkor nem kizárt, hogy ez a lépés a teljesítmény csökkenéséhez is hozzájárulhat - nyilatkozta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Az orvostechnikai beszállítók is tapasztalják a 150 milliárd forintos kiegészítő forrás kedvező hatásait. Ezt a parlament tavalyi határozata alapján vezették be, és az intézmények havonta 12,5 milliárd forintos részletekben jutnak hozzá ehhez a támogatáshoz.

Nem beszélve arról, hogy szakmai körökből is egyre gyakrabban hallani, hogy a teljesítmény drasztikus visszafogása nélkül - ami pedig nem érdeke sem a betegeknek, sem a finanszírozónak - az intézményrendszer valószínűleg nem fogja tudni tartani a tolerálható adósságként meghatározott 80 milliárd forintot - árulta el a szektorban hallható háttérinformációkat a szakértő.

Kiemelte, hogy a tartozások volumene ugyan kevesebb, mint tavaly ilyenkor, - 2024 nyarán már bőven 80 milliárd forint feletti volt a kórházakban felhalmozódott tartozásállomány - az elmúlt két és fél év történései és hatásai miatt a beszállítók számára ez a mérték nem elfogadható, még akkor sem, ha az adósságmentes működés bár elvárható lenne, de arra a realitások szintjén egyelőre nincs kilátás.

Jelenleg a kórházak finanszírozási rendszerének átalakítása van folyamatban. Az új modell, amelyről Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója már korábban is beszélt egy egészségügyi konferencián, továbbra is kockázatokat jelent a beszállítók számára. Ez a helyzet nem csupán igazságtalan, de az orvostechnikai beszállítók véleménye szerint tarthatatlan is. Rásky László ezért hangsúlyozta, hogy továbbra is úgy vélik, szükség lenne egy évközi adósságrendezésre az ősz folyamán.

Arról is beszélt lapunknak, hogy a jövő évi költségvetésben újabb 80 milliárd forint beépülő forrás szerepel, ami az adósságnövekedés mérséklését szolgálja.

Május végén a Belügyminisztériumban (BM) találkozót tartottak, ahol a Kórházi Adósságkezelés Munkacsoportot Lengyel László helyettes államtitkár vezette. Az egészségügy finanszírozásáért és fejlesztéséért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a BM fő célja az, hogy a rendelkezésre álló pluszforrások segítségével a 60 napon túli lejárt tartozások teljes mértékben megszűnjenek, vagy legalábbis minimálisra csökkenjenek.

Jelenleg az Országos Szolgáltatási Zrt. rendelkezik információkkal az egyetemi klinikák 60 napon túli tartozásairól.

Kérdésre válaszolva a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kirúgott főigazgatójával Kiss Zsolttal kapcsolatban Rásky László kiemelte: hogy miközben az elmúlt egy-két évben a BM illetékes vezetői nem győzték hangsúlyozni, hogy eltökélt szándékuk a NEAK biztosítói szerepének erősítése, a valóságban ez nem történt meg. Az orvostechnikai ágazatban az volt az érzésük, hogy a NEAK a Pénzügyminisztérium meghosszabbított keze, és a legfőbb feladata a közkiadások sokszor érthetetlen visszafogása. Kiss Zsolt pedig ezzel ellentétes álláspontot képviselt. Eltávolításával ismét a szakmai szempontok szenvedtek vereséget - fogalmazott Rásky László.