Szabad akaratából elhagyta a fogdát a megbízatásából felfüggesztett dél-koreai elnök.
Jun Szogjol, a felfüggesztett dél-koreai elnök, szombaton szabadon elhagyta azt a szöuli büntetés-végrehajtási intézetet, ahol fogva tartották. Az ügyészek döntése értelmében nem indítottak fellebbezést az ellene kibocsátott elfogatóparancs visszavonásával kapcsolatban. Jun január közepén került őrizetbe, és most, a jogi eljárás következő lépései előtt, újra szabadon mozoghat.
Az elnök ellen továbbra is zajlik a büntetőjogi és alkotmányos vádeljárás a december 3-án bevezetett, rövid életű szükségállapot kapcsán. A pénteki napon a szöuli központi kerületi bíróság azonban érvénytelenítette a letartóztatási parancsot, hivatkozva arra, hogy nem csupán a vádemelés időzítése, hanem a nyomozás jogszerűsége is kérdéses.
"Ezúton szeretném kifejezni hálámat a (...) bíróság bátor és eltökélt hozzáállásáért a jogsértés orvoslása érdekében" - olvasható a felfüggesztett elnök által tett nyilatkozatban.
Ügyvédei szerint a bírósági döntés "megerősítette azt, hogy az elnök fogva tartása mind eljárásbeli, mind anyagi szempontból problematikus volt", a friss ítéletet pedig "a jogállamiság helyreállítása felé vezető út kezdetének" nevezték. Az alkotmánybíróság várhatóan a következő napokban dönt arról, hogy visszahelyezi-e avagy véglegesen elmozdítja Junt hivatalából.
Szombaton Szöul forgalmas kerületeiben körülbelül 55 ezer támogató gyűlt össze a felfüggesztett elnök mellett, míg az alkotmánybíróság környékén zajló ellentüntetésen több mint 32 ezer ember fejezte ki véleményét.
Az alkotmányos eljárással felfüggesztett elnököt a december elején kihirdetett és hat óra múlva vissza is vont hadiállapot miatt vonták vád alá, illetve mert eddig ellenállt a letartóztatási parancsnak. Ő az első elnök Dél-Koreában, akit még hivatali ideje alatt tartóztatnak le.
A dél-koreai társadalom továbbra is határozottan elutasítja Jun politikai visszatérését. A Gallup Korea legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a válaszadók 60 százaléka támogatná az elnök leváltását, míg csupán 35 százalékuk szeretné, ha folytatná hivatalát. (MTI)
