Megdöbbentő statisztika a vallásosság csökkenéséről: az elmúlt húsz évben drámaian, a felére csökkent a vallásos háttérrel rendelkező gyermekek aránya.

Tóth Géza egyetemi tanár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett tanulmányában hangsúlyozza, hogy a 18 év alatti fiatalok kiemelt figyelmet érdemelnek a történelmi keresztény egyházak keretein belül. A magyarországi helyzetet elemezve rámutat, hogy a fiatal generáció egyre inkább eltávolodik az egyházi közösségektől, ugyanakkor a vallás iránti érdeklődésük megmaradt. A vallásos nevelésben részesült fiatalok aránya folyamatosan csökken, ennek ellenére a vallásos háttérrel rendelkező fiatalok 85-90 százaléka még mindig vallásosnak vallja magát.

Az óvodától a gimnáziumig terjedő köznevelési rendszerben megfigyelhető egy tendencia: a vallásos fiatalok aránya folyamatosan csökken. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a 2000-es éveket követően egyre kevesebb fiatal számára bír jelentőséggel a vallás. A maguk módján, egyházi kereteken kívül vallásukat megélők aránya is csökken, ami arra utal, hogy egyfajta elvallástalanodás figyelhető meg a fiatalok körében.

Tóth Géza az átfogó tanulmányában három felekezetben: a katolikus, a református és az evangélikus egyházakban a 0-18 éves hívek számát vizsgálta meg.

A legnagyobb számú fiatal katolikus a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, valamint a budapesti agglomeráció nyugati szegletében és a győri térség településein található.

A Pannonhalmi Területi Apátságban a fiatal katolikusok aránya kiemelkedően magas, ami kedvező képet mutat a közösség életéről. Emellett az Egri Főegyházmegye is viszonylag jó helyzetben van, ahogyan a Debrecen-Nyíregyházi, a Veszprémi, a Győri, a Váci és a Székesfehérvári Egyházmegyék is. Ezek a régiók hasonlóan támogató környezetet kínálnak a fiatalok számára, hozzájárulva ezzel a katolikus közösség jövőjéhez.

2001 és 2022 között figyelemre méltó változások figyelhetők meg a fiatal katolikusok arányában olyan városokban, mint Hévíz, Paks, Sátoraljaújhely, Ajka, Kazincbarcika és Tokaj. Érdekes módon a fiatal katolikus közösség visszaszorulása a dél- magyarországi területeken, míg északnyugaton egyre inkább megerősödik a dominancia. Ez a tendencia új fényt vet a vallási közösségek elhelyezkedésére és a társadalmi változásokra az ország különböző részein.

A fiatal reformátusok legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében élnek. A legjobb helyzetű települések Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a győri agglomerációban, illetve kismértékben a budapesti agglomerációban vannak.

A fiatal reformátusok létszáma drámai mértékben csökkent az évek során: míg 2001-ben még 305 ezer fiatal tartozott ehhez a közösséghez, addig 2022-re ez a szám már csak 153 ezerre zsugorodott.

A fiatal református közösségek aránya a települések között, különösen a nyírségi, Szabolcs-Beregi, szatmári és zempléni területeken, valamint az Észak Pesti Református Egyházmegyében kiemelkedően magas.

2001-ről 2022-re relatív pozíció javulás történt a fiatal reformátusok arányában Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Egerben, Szekszárdon, Pápán, Kiskunfélegyházán, Kazincbarcikán, Budapest 23. kerületében, Pakson és Mátészalkán is.

A fiatal evangélikusok legtöbben Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékben élnek. A legjobb helyzetű települések Budapesten és az agglomerációjában, valamint Kecskeméten, Győrben, Sopronban és Szombathelyen és vonzáskörzetében vannak.

Az evangélikus közösség létszáma az évek során jelentős csökkenésen ment keresztül. Míg 2001-ben a KSH adatai alapján 51 ezer evangélikus fiatal élt Magyarországon, addig 2022-re ez a szám drámai módon 29 ezerre csökkent. Ez a tendencia rávilágít a vallási közösségekben tapasztalható demográfiai változásokra és a fiatalok körében kialakuló új értékekre.

2001 és 2022 között jelentős átalakulások zajlottak a fiatal evangélikusok számát és arányát tekintve az egyházmegyék között. E változások közül kiemelkedik a Budai és az Észak-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye megerősödése, míg a békési egyházmegyék, mint a Kelet-békési és Nyugat-békési, visszaszorulás jeleit mutatják. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó, hiszen a fiatalok elhelyezkedése és aktivitása az egyház életében kulcsfontosságú tényezővé vált.

A vizsgált időszak során nem tapasztalható változás a fiatal reformátusok számának és arányának eloszlásában az egyházmegyék között. Ezzel szemben a katolikus közösségek esetében egyre markánsabbá váltak a területi eltérések, míg a fiatal evangélikusok között a térbeli különbségek mérséklődtek – állapítja meg Tóth Géza a tanulmányában.

A katolikus egyházak (római, illetve görögkatolikus) 153 településen 183 óvodát tartanak fenn. A katolikus óvodák által érintett településeken átlagosan közel 60 százalékkal csökkent az óvodáskorú katolikusok száma 2022-ben 2001-hez viszonyítva. Növekedést csak Mihályházán történt. A legkisebb visszaesést Géderlak, Kistarcsa és Pusztaföldvár esetében volt. Tóth Géza szerint érdemes lehet megfontolni katolikus óvoda indítását a következő településeken, például Budapest több kerületében Zuglóban, a 22-dik, a 15-dik vagy a 16-dik kerületben, esetleg Kőbányán is.

A református egyház jelenleg 87 településen üzemeltet összesen 102 óvodát. Az érintett településeken tapasztalható, hogy az óvodáskorú református gyermekek száma az utóbbi időszakban átlagosan közel 50%-kal csökkent. Ugyanakkor néhány településen, mint például Tabajdon, Zsámbékon, Szendrőn, Nagykanizsán, Erdőkertesen, Verőcén, Mezőörsön, Göncruszkán, Gárdonyban, Halásztelken és Kőröstetétlenen a református óvodások száma emelkedett. Figyelembe kell venni, hogy érdemes lenne református óvodákat alapítani olyan helyeken is, mint Nyíregyháza, Budapest 14. vagy 18. kerülete, Érd, Mátészalka, Kisvárda és Győr.

Az evangélikus egyház 29 településen 30 óvodát tart fenn. Az evangélikus óvodák által érintett településeken átlagosan 44 százalékkal csökkent az óvodáskorú evangélikus gyermekek száma. Növekedés történt viszont Cegléden, Marcaltőn, Sopronban, Kecskeméten, Vácott, Szentendrén és Hódmezővásárhelyen is.

A tanulmány szerint érdemes lenne evangélikus óvoda indítását megfontolni Pilisen, Celldömölkön, Pápán, Budapest 3-dik, 11-dik 2-dik vagy 16-dik kerületében, Székesfehérváron, Bakonycsernyén és Pakson, Aszódon Ikladon és Kondoroson is.

A katolikus alapfokú oktatási intézmények településein az alsós korú katolikus gyermekek létszáma több mint 60%-kal csökkent. Kiemelkedő kivételként csupán Biatorbágy mutatott jelentős növekedést ebben az időszakban.

A református általános iskolák környezetében az alsó tagozatos református gyermekek létszáma több mint 52%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan az evangélikus általános iskolák településein az alsós korú evangélikus tanulók száma is jelentős, több mint 45%-os csökkenést mutat.

A gimnazista korú katolikus fiatalok száma jelentős mértékben, átlagosan 66 százalékkal csökkent az országban, csupán Biatorbágy és Veresegyháza mutatnak növekedést ezen a téren. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a református gimnazisták körében is, ahol szintén 66 százalékos csökkenés tapasztalható. Ugyanakkor Pázmánd, Halásztelek, Mezőfalva, Mosonmagyaróvár és Szentendre kivételt képeznek, hiszen ezekben a településekben emelkedett a református gimnazisták létszáma.