Számos fideszes politikus is problémásnak véli az átláthatósági törvényként emlegetett jogszabályt.
A javaslat gyorsan elnyerte a figyelmet, ám finoman szólva is megosztotta a véleményeket, hiszen nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel.
A Fidesz "átláthatósági" törvényjavaslata többségében negatív társadalmi reakciókat generált – derül ki az Europion által végzett reprezentatív gyorsfelmérésből, amelynek eredményeit lapunk számára is eljuttatták.
A 16 év feletti magyar lakosság körében a törvényjavaslat, amelyet Halász János kormánypárti képviselő kedden éjjel terjesztett elő, már 71 százalékot elért. Két napon belül a válaszadók harmada (33%) azt is jelezte, hogy ismeri a javaslat részleteit. Különösen magas arányban tudtak erről a diplomás válaszadók (51%), valamint azok, akik kizárólag független hírforrásokból tájékozódnak (55%). Érdekes módon a Tisza Párt szimpatizánsai körében ez az arány még magasabb, 65 százalék.
A megkérdezettek 47 százaléka határozottan elutasítja az elképzelést, további 26 százalék pedig bár szükségesnek tartja a külföldi finanszírozás szabályozását, a javaslat jelenlegi formáját túl szigorúnak találja. Ugyanakkor a lakosság negyede támogatja az intézkedést, és úgy véli, ideje volt lépni az érintett szervezetekkel szemben. Ez az álláspont leginkább az idősebbek (60 év felettiek - 30%), a falusi lakosság (35%), a kizárólag kormánypárti sajtóból tájékozódók (52%), valamint a kormánypárti szavazók (60%) körében jellemző.
Fontos ugyanakkor, hogy még a kormánypárti szavazók 29 százaléka is túlzónak tartja a tervezetet, további 11 százalék pedig teljes mértékben elfogadhatatlannak ítéli meg. A Tisza Párt hívei körében szinte teljes körű az elutasítás: 87 százalékuk szerint a javaslat elfogadhatatlan.
Vasárnapra demonstrációt hirdettek meg az "átláthatósági" törvénytervezet elutasítása érdekében. A civilek a Váralagútnál molinókkal fejezték ki tiltakozásukat a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat ellen, amelyet sokan aggályosnak tartanak.
A kutatás a törvényjavaslat egyes elemeire is kitért, amelyeket a résztvevők egy ötfokú skálán értékeltek. Bár ezekben a kérdésekben vegyesebb képet mutattak a válaszok, a legtöbb esetben a bíráló vélemények kerültek többségbe. Különösen erős ellenérzést váltott ki az érintett szervezetek nyilvános listázásának terve, amelyet 45 százalék elutasít, míg 31 százalék támogat. A kötelező vagyonnyilatkozat bevezetését valamivel többen tartják elfogadhatónak (39%), mint ahányan ellenzik (37%), de ez a különbség a statisztikai hibahatáron belül marad.
A közvéleménykutatások szerint a társadalom egy jelentős része, egészen pontosan 42 százaléka, határozott fellépést vár el az ellenzéki pártoktól, akik szerint minden lehetséges eszközt be kellene vetniük a tervezett intézkedések ellen. Ezzel szemben 34 százalék úgy véli, hogy az ellenzéknek ugyan szükséges megszólalnia, de érdemes lenne más, talán fontosabb ügyekre is fókuszálnia. Érdekes módon a válaszadók 24 százaléka úgy gondolja, hogy az ellenzéknek el kellene fogadnia az új szabályozási keretet. Figyelemre méltó, hogy még a kormánypárti szavazók között is csupán 54 százalék támogatja ezt a nézetet.
Kocsis Máté úgy véli, hogy az úgynevezett átláthatósági törvény a leghatékonyabb eszköz az ukrán propaganda elleni fellépésben. Lánczi Tamás pedig hangsúlyozza, hogy a törvény kritikája felesleges pánikot kelt, és akik ellenzik azt, valójában nem az átláthatóság iránti igényüket fejezik ki.
