Ebben a pillanatban Orbán egy titkos mosollyal találkozik Putyin és Netanjahu tekintetével, mintha csak egy rejtett megállapodás született volna közöttük.
"Nem gondolom, hogy nőtt volna Magyarországon a terrorveszélyezettség" - mondta a Hírklikknek Tarjányi Péter, akitől az elmúlt napok történései apropóján tettünk fel erről kérdést. Orbán Viktor Budapesten fogadta a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által körözött Benjamin Netanjahut, s - egyes étesülések szerint - a Gázai övezet amerikai-izraeli kiürítésében, majd turisztikai célú újjáépítésében való esetleges magyar részvételről is szó esett. Az izraeli kormányfő látogatására időzítve jelentette be a magyar kormány a kilépést az ICC-ből, amit még a Hamasz is közleményben ítélt el. Közben Orbán - a jelek szerint - kész lett volna kimenekíteni a szintén körözés alatt álló boszniai szerb vezetőt, Milorad Dodikot. Vajon mindez nem tüzeli fel annyira a szélsőséges arabokat, hogy - ne adj' Isten! - esetleg egy terrorista akció célpontjává tehetik az eddig ebből a szempontból biztonságos Magyarországot?
Számos olyan külpolitikai lépése volt az Orbán-kormánynak az utóbbi időben, amelyek - finoman szólva - nem illenek bele a hagyományosan elfogadott nemzetközi politikai cselekvésekbe, több közülük ráadásul komoly feszültségeket gerjeszt(ett) nem csak a szövetségeseink (ezt már sajnos megszoktuk), hanem a regnáló magyar kormány lépéseit többé-kevésbé semlegesen követő, kezelő partnerekben is. Ilyen volt az, hogy Orbán Viktor Budapestre invitálta Benjamin Netanjahut, akit az arabok (és nem is feltétlenül csak ők) a tragikus gázai események egyik felelősének tartanak, s aki ellen háborús bűnök elkövetésének vádjával nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. Nos ezt az "akadályt" egyszerűen vette a vendéglátó Orbán: bejelentette, hogy kilépteti Magyarországot az ICC-ből. A nemzetközi felháborodást mi sem jelzi jobban, mint az, hogy még az amúgy terrorista szervezetként számon tartott Hamasz is elítélte a lépést. "Erkölcstelen álláspontnak tartjuk ezt a döntést, amely a nemzetközi igazságszolgáltatás elől menekülő háborús bűnössel való szemérmetlen cinkosságot, valamint a nemzetközi jog és az emberi igazságosság elveinek durva megsértését jelenti" - idézte közleményüket Káncz Csaba politikai szakértő.
Netanjáhú azóta nem járt külföldön, hogy a Hamasz Izrael elleni 2023. október 7-i véres terrortámadásra válaszul Izrael légicsapásokkal támadta a 2,2 milliós Gázai övezetet, majd szárazföldi offenzívát indított, óriási pusztítást végezve emberéletben és infrastruktúrában. Netanjahu azért jöhetett most Orbánhoz - mint azt a Magyar Hang a Times of Israel-re hivatkozva megírta -, hogy Donald Trump Gáza-tervének esetleges magyar támogatásáról győzze meg a miniszterelnököt. Netanjahu megpróbál minél több országból álló koalíciót létrehozni, amely támogatja az amerikai elnök grandiózus elképzeléseit. Mint Káncz Csaba fogalmazott: lassan barátkozzunk meg a gondolattal: előfordulhat, hogy Trump és Netanjahu nagy barátja, Orbán támogatni fogja azt, hogy kétmillió embert kitelepítsenek a szülőföldjéről, házukat lerombolják, és azok helyére "mediterrán üdülőhely" címszóval kaszinókat és szállodákat építsenek. Ezzel hosszú évtizedekre ellenségünkké téve minden palesztint és a velük szimpatizáló iszlamista csoportokat.
Egy újabb lépés sem igazán fokozhatja a muzulmánok Magyarország iránti szimpátiáját. A Hírklikk és a VSquare értesülései szerint február végén a Terrorelhárító Központ (TEK), amely Orbán Viktor mellett áll, egy jól felszerelt, hetven fős egységet küldött Boszniába. A kontingens, élén Hajdú Jánossal, aki korábban Orbán testőrségét vezette, azt állította, hogy gyakorlatokat végeznek, de a valódi szándék az volt, hogy szükség esetén Banja Lukából, Horvátországon át, Magyarországra menekítsék Milorad Dodikot. Ez a lépés arra az esetre készült, ha a bíróság elrendelné a szeparatista cselekményekkel vádolt boszniai szerb vezető azonnali letartóztatását. A terv végül kudarcot vallott, mivel Dodik ellen körözést adtak ki, de ő sikeresen elmenekült, és később - nem kis véletlen! - Moszkvából posztolt a közösségi médiában. Ráadásul azt is jelezte, hogy szívesen csatlakozna a magyar-szerb védelmi szövetséghez.
Mindezek alapján kérdeztük Tarjányi Pétert, vajon a magyar kormány ezen külpolitikai lépései, húzásai nyomán nem nő-e meg az iszlám terrorveszély Magyarországon, holott az eddig elkerült minket?
Budapesti fogadása Netanjahunak nem jelent különösebb jelentőséget – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Szerinte más országok is meg fogják hívni a izraeli miniszterelnököt, így ez nem egyedülálló esemény. Emlékeztetett arra is, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság nem csupán Netanjahu ellen indított elfogatóparancsot, hanem a Hamasz több vezetőjével szemben is. Bár a Hamasz egyes vezetőit már megölte Izrael, a bíróság fellépése továbbra is érvényes. A szakértő véleménye szerint a Hamasz részéről várható reakciók inkább tiltakozó jellegűek lesznek, és nem kell túlkomplikálni a helyzetet: "Én ezt nem értékelném túl" – tette hozzá.
A szakértő véleménye szerint a helyzet gyökeresen más lenne, ha Magyarország aktívan részt venne egy, az Izrael által preferált, amerikai támogatású megoldásban. Legyen szó befektetői, szolgáltatói vagy akár pénzügyi szerepvállalásról, a magyar részvétel jelentős hatással bírna. Jelenleg azonban nem állunk ezen a szinten, és az ilyen típusú együttműködés nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Ahhoz, hogy bármilyen fejlesztési projekt elindulhasson, hosszú évek munkájára van szükség.
A boszniai szerb vezető ügyével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezt nem kötné össze a Hamásszal.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Magyarország ICC-ből való kilépése mögött cinkos összejátszás sejlik Vlagyimir Putyin és Benjamin Netanjahu között, mivel Orbán lépése számukra fontos jelzés. Kiemelte, hogy városi legendák keringnek arról, miszerint ez a lépés előkészítheti Putyin budapesti látogatását. Továbbá, a jelenlegi magyar kormány azt is jelezni kívánja, hogy Budapest ideális helyszín lenne egy Trump és Putyin közötti békekötési találkozóra - fejtette ki Tarjányi, aki azonban ezt a szándékot kétségbe vonja. "Sokszor próbáltunk az oroszok és amerikaiak kedvében járni, de a békekötés szempontjából Szaúdi Arábia vagy Katar sokkal vonzóbb lehet a számukra" - tette hozzá.
"Összességében, ha az alapkérdésre térek vissza, nem tartom valószínűnek, hogy Magyarországon a terrorveszély jelentősen megnövekedett volna" - hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Ugyanakkor kiemelte, hogy aggasztó lépés volt az ICC-ből való kilépés, hiszen a nemzetközi büntetőbíróság létezése már önmagában is azt jelenti, hogy a háborús bűnösök tudatában van a kockázatnak: bármikor felelősségre vonhatják őket, letartóztathatják. Az ilyen, a jogi retorziót gyengítő politikai döntések pedig bármely nyugati vagy európai uniós állam részéről komoly hatással lehetnek a rendszer stabilitására - tette hozzá Tarjányi Péter.
