Riasztó üzenet érkezett: Oroszország nem tervez megállni Ukrajna határainál.

A litván elnök figyelmeztetett, hogy Oroszország mindenki számára komoly veszélyt hordoz.

Úgy vélte, hogy Moszkva "mindannyiunk számára fenyegetést jelent", ezért a nyugati országoknak össze kell fogniuk. Hozzátette, erre volt példa Friedrich Merz német kancellár közelmúltbeli litvániai látogatása.

Gitanas Nauseda litván elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nyugati fenyegetések ellenére az újabb oroszországi szankciók bevezetése elmaradt. Merz, a politikai vezető, májusban Kijevben találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit kormányfővel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, majd felszólította Oroszországot, hogy fogadjon el egy 30 napos tűzszünetet. Ellenkező esetben újabb szankciók bevezetését helyezte kilátásba. A határidő leteltével azonban nem történt további büntetőintézkedés. Amikor arról kérdezték, hogy mindez aláássa-e az EU hitelességét, Nauseda határozottan kijelentette, hogy "mindenképpen". "Ez problémát jelent. Nemcsak a szankcióink megbecsülését érinti, hanem az Oroszország ellen tett intézkedéseink és az Ukrajnának nyújtott támogatásunk hitelességét is" - hangsúlyozta a litván elnök.

"Már gyakran bejelentettük, hogy Ukrajnát támogatjuk, és harci repülőgépeket, nagy hatótávolságú rakétákat és lőszereket fogunk szállítani. De nem vagyunk abban a helyzetben, hogy teljesíteni tudjuk ezeket az ígéreteket" - mondta Nauseda. Kiemelte, hogy az ukránoknak most van szükségük a felszerelésre és lőszerekre, nem pedig holnap - írja az MTI.

A litván elnök bírálta a Moszkva ellen hozott eddigi szankciókat, és úgy véli, hogy azok nem voltak elég erőteljesek. "Litvánia mindig arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb hatást érje el. Ez azt jelenti, hogy az első lépésként minden olyan energetikai vállalatot be kell vonnunk, amelyek révén Oroszország bevételhez jut. Ilyenek például az Északi Áramlat, a Roszatom, a Gazprom és a Lukoil. Emellett fontos, hogy a fennmaradó orosz bankokat is kizárjuk a Swift-rendszerből, valamint az árnyékflotta hajóit is." Azt is hangsúlyozta, hogy ha nem cselekszünk határozottan, gyengeségnek fognak minket tartani, és azt fogják gondolni, hogy Európa nem képes bátor döntéseket hozni.

Ugyanakkor a szankciók eddigi eredményességét illetően elmondta, hogy "tisztán látjuk a gazdasági gyengülés néhány jelét". "De ez messze elmarad attól, amit 2022-ben vártunk. És ennek számos oka van. Először: az intézkedések nem voltak elég határozottak. Másodszor pedig azt látjuk, hogy harmadik államok segítenek Oroszországnak kijátszani a büntetőintézkedéseket. Ez az oka annak, hogy az orosz gazdaság - bár nincs jó helyzetben - az adott körülmények között viszonylag jól működik" - vélekedett.

Nemrégiben Carsten Breuer, a német hadsereg vezérkari főnöke figyelemre méltó nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy Oroszország megdöbbentő sebességgel bővíti fegyverarzenálját. Aggodalomra ad okot, hogy a közeljövőben, akár néhány éven belül, lehetséges, hogy támadást indít a NATO balti államai ellen.

A vezérkari főnök figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg évente több száz új tankot állít elő, és ezek közül sok már 2029 előtt is bevetésre kerülhet a NATO balti tagállamai ellen.

Breuer hozzátette: "A NATO nagyon komoly fenyegetéssel néz szembe Oroszország részéről, olyannal, amilyet a 40 éves szolgálata alatt még soha nem látott."