Több író jogi lépéseket tesz a Meta vállalat ellen, mivel úgy vélik, hogy a cég mesterséges intelligencián alapuló programját szerzői jogvédelem alatt álló művekkel táplálja, anélkül hogy a jogtulajdonosok engedélyét kérte volna.

Több szerző pert indított Mark Zuckerberg és a Meta ellen, mivel úgy vélik, hogy a cég beleegyezésével olyan szerzői joggal védett műveket használnak fel, amelyek erősítik a mesterséges intelligenciára alapozott programjaikat - számol be róla a Guardian. A felperesek állítása szerint a Meta belső levelezései megerősítik, hogy a vállalat vezetője támogatja ezt a gyakorlatot, és kifejezetten a LibGen állományát használja, amely illegális letöltésekkel gyűjtött össze számos tudományos és szépirodalmi munkát. Mindez különösen aggasztó, mivel az MI-fejlesztési részleg korábban már jelezte a szerzői jogokkal kapcsolatos problémákat.
Fedezd fel a Library Genesis (LibGen) működését, hatását az MI-fejlesztésre, valamint a jogi kihívásokat, amelyek ezzel a platformmal kapcsolatosak. Tudd meg, milyen szerepet játszik a LibGen az információhoz való hozzáférésben, és hogyan formálja a tudományos közösséget. Részletesebben ebben a témában itt olvashatsz.
A LibGen egy orosz származású "árnyékkönyvtár", amelynek létezése komoly vitákat generált a szerzői jogok körül. Egy jelentős jogi ügy során a New York-i szövetségi bíróság 30 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte azokat, akiknek a jogait a bíróság álláspontja szerint megsértették.
Ta-Nehisi Paul Coates, az Atlantic korábbi újságírója, aki a jogvédelem, a rasszizmus és a társadalmi igazságtalanságok terén végzett munkájáról ismert, nemcsak szakmai írásaival, hanem szépirodalmi alkotásaival is hozzájárult a kultúrához. Ő az egyik kezdeményezője annak a pernek, amelyet Sarah Silverman, a népszerű humorista társaságában indítottak. Az ügyet a Kaliforniai Szövetségi Bíróság fogja megvitatni.
Tavaly egy kerületi bíróság már elutasította azt a javaslatot, amely szerint a Meta megsértette volna a szerzői jogokat azáltal, hogy az MI által generált szövegekben nem tünteti fel a felhasznált művek címét és szerzőit. A bíróság azonban lehetőséget biztosított a felpereseknek arra, hogy módosítsák keresetüket. Most a felperesek úgy vélik, hogy az új bizonyítékok megerősítik álláspontjukat, ezért úgy gondolják, hogy a tavalyi keresetük kellő alapot nyújt a bíróság előtt való érvényesítéshez.
A Meta Llama névre hallgató mesterséges intelligencia program nem csupán egyedüli képviselője annak a jelenségnek, amely vitatható forrásokból merít inspirációt – ráadásul fejlődése rendkívül gyors ütemben zajlik. A ChatGPT-vel kapcsolatban is felmerültek hasonló aggályok, amelyek a tartalom eredetiségét és a források etikai kérdéseit érintik.
Az MI alapvetően új kihívások elé állítja a vállalkozások üzleti modelljeit, valamint rengeteg kreatív tevékenységet fenyeget, amire sokan talán legyintenek. Ugyanakkor furcsa módon a technológiai cégek éppen azoknak az alkotóknak a műveit használják fel engedély nélkül, akiknek a jövője így egzisztenciális kockázatokkal néz szembe. Ezen kívül számos más, messzemenő tudományos és kulturális következmény is felmerülhet, amelyeknek a hatásait még csak most kezdjük felfedezni.