Orbán Viktor véleménye szerint a brüsszeli bürokrácia olyan nyomásgyakorlásra készül, amely Grúziát, amely egyébként nem tagja az Európai Uniónak, háborús konfliktusba sodorhatja.

Magyar-grúz (georgiai) kormányzati csúcstalálkozót tartanak szerdán Budapesten. Idén ez már a negyedik hasonló találkozó Orbán Viktor és a grúz miniszterelnök, Irakli Kobakhidze között, aminek apropóján Orbán most hosszabban is írt a Facebook-oldalán a két ország viszonyáról.

"Ez a történet két különálló terület köré épül: az egyik a Kaukázus festői tája, a másik pedig Európa szívében található. Ezek az országok számos közös vonással rendelkeznek, amelyek talán első pillantásra nem is olyan nyilvánvalóak" - kezdte el érvelését a miniszterelnök. Majd hozzátette, hogy a magyarok és a grúzok sorsa hasonlóképpen formálódik, hiszen mindkét nép azért harcol, hogy saját jövőjükről ők maguk dönthessenek, "és elkerüljék, hogy mások háborúinak játékszereivé váljanak".

Orbán Viktor a 2008-as orosz-grúz konfliktusra reflektálva megjegyezte: "A grúz nép több mint másfél évtizede már megtapasztalta, milyen következményekkel jár, ha a globalista ígéretek csábításának engedve háborúba keverednek az oroszokkal, csak hogy végül a számító szövetségeseik cserbenhagyják őket. A következmények súlyosak voltak, és alig múlt el a veszély, hogy nem vesztették el végleg a nemzeti függetlenségüket." A miniszterelnök szerint a Dél-Oszétia és Abházia feletti ellenőrzésüket végleg elvesztő grúzok tanultak a múlt hibáiból, és eltökéltek abban, hogy...

"Még egyszer nem hagyják, hogy átverjék őket. Nem engedik, hogy külföldi érdekek újra háborúba sodorják őket. A georgiaiak, akárcsak mi, magyarok, nem hajlandók behódolni a brüsszeli bürokrácia zsarolásának."

Vagyis Orbán szerint a "brüsszeli bürokrácia" a nem is EU-tag Grúziát bele akarja zsarolni egy újabb háborúba, de barátja és szövetségese, Irakli Kobakhidze ellenáll ennek. "Brüsszeli zsarolás ide, ukrán fenyegetés oda, mi fejlődni, növekedni és erősödni fogunk, mert a magyar és a georgiai emberek ezért szavaztak nekünk bizalmat" - zárta posztját a miniszterelnök, amiben azt is megemlítette, hogy Grúzia Magyarország fontos energetikai partnere, és szemben az EU gazdaságával, a grúz gazdaság évi 8-9 százalékkal bővül.

Orbán Viktor 17 évvel ezelőtt egészen más nézőpontból közelítette meg a grúziai háborút, mint ahogy azt ma teszi. 2008 nyarán, a szárszói konferencián, amikor még az ellenzék vezetőjeként beszélt, így fogalmazott: "Oroszország egy másik független állam területén katonai műveleteket végez. Ezt a tényt nekünk mérlegelnünk kell, minden más csupán üres beszéd, önigazolás, és a szocializmus örökségeként ránk maradt erkölcsi relativizmus."

A Fidesz vezetője abban az időszakban, amikor a globalista narratívák domináltak, inkább Oroszország felelősségére helyezte a hangsúlyt. Kijelentette, hogy "az orosz agresszió világosan fenyegeti azokat az országokat, amelyek korábban a Szovjetunió befolyása alatt álltak, és most nyugati irányba tartanak." Említette, hogy ez különösen vonatkozik Ukrajnára, amely a NATO-tagság megszerzésére törekszik, hasonlóan Grúziához. Orbán még azt a merész elképzelést is megosztotta, hogy a transzatlanti szövetség akár sürgethetné Grúzia és Ukrajna NATO-csatlakozását, ami ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik.