Orbán a 44-es gyorsforgalmi átadásának alkalmából beszédet mondott, melyben hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai uniós tagsága a magyar politikai élet kiemelkedő témájává válik.

A miniszterelnök kijelentése szerint egy új korszak vette kezdetét a magyar politikai életben. Brüsszel és a Tisza Párt nyíltan elismerte, hogy szándékuk a magyar emberek életszínvonalának csökkentése.

Ünnepélyes keretek között átadták az M44-es gyorsforgalmi út új, több mint 30 kilométeres szakaszát, amely Kecskemétet összeköti Békéscsabával. Az új útszakaszon kétszer két sávon haladhatnak a járművek, jelentősen javítva ezzel a közlekedési feltételeket. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Lezsák Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője és az Országgyűlés alelnöke ünnepélyesen átvágták a szalagot, ezzel hivatalosan is megnyitva az új szakaszt a forgalom előtt.

Az esemény keretein belül Orbán egy figyelemfelkeltő beszédet mondott, amelyben kiemelte, hogy a közelmúltban egy új korszak vette kezdetét a magyar politikai életben. Szavai szerint Brüsszel és a Tisza Párt nyíltan elismerte, hogy céljaik között szerepel a magyarok életszínvonalának csökkentése. Orbán hangsúlyozta, hogy közös erőfeszítéseikkel arra törekednek, hogy Magyarországot egy sikertelen országgá tegyék.

Orbán szerint az álláspontok világosak, Brüsszel és a Tisza Párt Ukrajna tagsága mellett van, "mi, a nemzeti erők" pedig ellene. Brüsszel Ukrajna-párti kormányt akar Magyarországon, amely teljesíti a követeléseit. Erről szól szerinte a Brüsszel-Tisza-paktum, de arról is beszélt, hogy Brüsszel segít megakasztani a magyarok gazdasági fejlődését, ezzel emelve hatalomba a Tiszát, cserébe a Tisza támogatja Ukrajna tagságát, Ukrajna gazdasági és katonai megsegítését.

Együttes erőfeszítésekkel azon munkálkodnak, hogy Magyarország ne érje el a kívánt fejlődést. Céljuk, hogy meggátolják ötven kórház felújítását, továbbá gátolják a közszolgáltatások fejlesztését, valamint az utak és vasutak építését - nyilatkozta.

A kormányfő véleménye szerint, amennyiben az ország helyzete romlik, az a hatalom birtokosainak kedvez, hiszen a hatalomért és a pénzért bármit képesek megtenni. Hozzátette, hogy ezt a kormány nem tűri el. "Nagy csata vár ránk, sőt, valójában már zajlik is. Ukrajnát is meg kell állítani, ahogy az országunkat is. Nagy kihívás, de nem fogunk visszariadni, sőt, győzni fogunk" - fogalmazott. Ezt követően megemlítette, hogy Brüsszelben hétfőn egy olyan csomagot terjesztettek elő, amely Ukrajna csatlakozását gyorsítaná, és ha ez megvalósulna, akkor a "magyarok teljes anyagi forrásait" Ukrajnára kellene fordítani.

Szerinte a következő évek során Ukrajna uniós csatlakozása válik a magyar politikai diskurzus középpontjává, amelynek költségei akár a 20 ezer milliárd forintot is meghaladhatják. „Nemcsak hogy a nekünk járó uniós támogatások nem fognak megérkezni, hanem még a magyar költségvetési források is Kijevben kötnek ki, és így hosszú időre leállhat a magyarországi infrastruktúra-fejlesztés” – fogalmazott.

Az aktuális politikai helyzet mellett Orbán Viktor kiemelte, hogy a Bács-Kiskun és Békés megye lakói felé régóta fennálló adósságot törlesztettek az M44-es új szakaszának átadásával. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a terület évtizedeken keresztül elhanyagolt része volt Magyarországnak, ahol sem megfelelő akarat, sem elegendő anyagi forrás nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy a közlekedési és gazdasági hálózatba bekapcsolják. Pedig ezek a települések kulcsszerepet játszottak a kommunizmus megdöntésében és az ország függetlenségének visszaszerzésében.

Azt is közölte, hogy még nem végeztek az út fejlesztésével, mert Békéscsabáról Budapestre ugyan már közvetlen az összeköttetés, de fordítva még nem, az talán jövőre lesz kész. Hozzátette: több mint 125 kilométer gyorsforgalmi utat építettek ki, sokat javítottak az itt élők életminőségén, akik rászolgáltak erre, mert ezt a vidéket szorgalmas, boldogulni akaró, hazájukat szerető, nemzeti érzelmű emberek lakják. Azt mondják, a városi levegő szabaddá tesz, ez a hely és az itt élők a bizonyíték arra, hogy "a vidéki levegő meg magyarrá tesz".

A véleménye szerint az elmúlt évek alatt ők váltak az "útépítések kormányává", hiszen 2010 óta a gyorsforgalmi utak hossza másfélszeresére emelkedett az ország területén. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időszakban több megyeszékhely – például Eger, Szolnok, Salgótarján, Sopron és Kaposvár – már csatlakozott a gyorsforgalmi hálózathoz. De ez csupán a kezdet: a következő években tervezik az M1-es, M3-as és M7-es autópályák háromsávosra bővítését, valamint az M8-as autópálya megépítését is, amely lehetővé teszi, hogy Budapest érintése nélkül utazhassunk Nyugat- és Kelet-Magyarország között.