A magyar nők körében nem csupán a szülés elhalasztása válik egyre gyakoribbá, hanem sokan már teljesen lemondanak róla.
"A magyar kormány családokra fordított támogatása példaértékű a világ színpadán" - hangsúlyozta nemrégiben Jordan Peterson, a neves pszichológus a londoni konzervatív ARC konferencián, elismerve Magyarország erőfeszítéseit. Pár nappal később Orbán Viktor bejelentette, hogy elindítanak egy programot, amely a két- és háromgyermekes anyák számára életük végéig mentesíti őket a személyi jövedelemadó alól. Ha a terv megvalósul, több mint egymillió nő részesülhet ebből a kedvezményből. Ugyanakkor kérdéses, hogy a nemzetközi ultrakonzervatívok, akik a magyar családpolitikát dicsérik, tisztában vannak-e vele, hogy az eddigi intézkedések nem feltétlenül hoztak tartós eredményeket. Legalábbis ha a Fidesz család- és adópolitikájának valódi célja a gyermekvállalás növelése, nem csupán a politikai támogatás megszerzése.
A 2021-es termékenységi csúcsot követően mind a születések száma, mind a teljes termékenységi arányszámmal mért termékenységi hajlandóság csökkent – ez a lényeges megállapítása Spéder Zsolt demográfus Gyermekvállalás című tanulmányának, amely a Népességtudományi Kutatóintézet legújabb Demográfiai Portré sorozatában jelent meg. Jelen pillanatban, amikor a kormány a kétgyermekes anyákat is a kiemelten támogatott csoportba sorolta, különösen figyelemre méltó a dolgozat másik állítása, miszerint...
Magyarországon egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gyermektelen és az egygyermekes családmodell, ami lényegében a hagyományos kétgyermekes felállás háttérbe szorulását jelzi.
Demográfiai szempontból már 2023 sem volt egy "sikeres" év - csak 85 225 gyermek született -, tavaly viszont még ennél is kevesebb, 77 500. Ez 1949 óta, amióta vezetik a statisztikát, a legalacsonyabb születésszám (a negatív "rekordot" azóta megdöntötte az idei év első hónapja: januárban mindössze 6367 újszülött látta meg a napvilágot). Ráadásul a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke is csökkent: 2023-ban 1,51-re, 2024-ben 1,38-ra. A két mutató alakulása persze nem esik szükségszerűen egybe, hiszen a születések száma nagyban függ az úgynevezett szülőképes korú nők, ezen belül is a 20-39 évesek számának alakulásától. Vagyis - figyelmeztet Spéder - még a gyermekvállalási kedv növekedése esetén is elképzelhető a születésszám csökkenése.
A 20-39 éves nők száma 2021 és 2022 között 16 ezer fővel csökkent, és ez a tendencia a következő évben is hasonló mértékű volt. Azonban nem lehet kizárólag ezt a jelenséget okolni a születésszám csökkenéséért: az utóbbi két évben a gyermekvállalási szándék visszaesése is jelentős szerepet játszott. Érdekes, hogy a 35-39 éves korcsoportban, ahol a nők általában aktívabbak a családalapítás terén, éppen a termékenység csökkenése figyelhető meg. A demográfusok szerint ez nem csupán a szülés időzítésének elhalasztására utal, hanem arra, hogy sokan végleg lemondtak a további gyermekvállalásról.
