Mindenki egy időben, mindenhol: a digitális nomádok világa Délkelet-Ázsiában.

A legtehetségesebbek foglalkoztatása világszerte kulcsfontosságú üzleti stratégiává vált, mivel a nemzetgazdaságok és a vállalkozások a keresett készségekkel rendelkező szakemberek globálissá terjesztett toborzása révén kívánják ösztönözni az innovációt és a növekedést. A digitális nomádok gazdasági hozzájárulása a közvetlen tranzakcióik és fogyasztásuk révén kedvező a fogadó országnak. A helyiekkel fenntartott interakcióik és együttműködéseik révén elősegített szellemi és szakmai tudáscserék, illetve a belőlük kialakuló új üzleti kezdeményezések szintén. Ám a becslések szerint világszerte 40 millió átmeneti vagy állandó távmunkás a célországok pénzügyi, környezeti és kulturális erőforrásait is terheli.

A délkelet-ázsiai országok egyre inkább felismerik a munka és turizmus terén bekövetkező fogalom- és trendváltozások által kínált lehetőségeket. Az utóbbi két évben Malajzia, Thaiföld és Indonézia innovatív lépésekkel reagált a digitálisan mobil munkavállalók új csoportjának igényeire. 2022 októberében Malajzia élen járt, hiszen elsőként vezette be Ázsiában a digitális nomádok számára készült vízumrendszert, amely célja a digitális átalakulás, a szakmai mobilitás és a turizmus elősegítése volt.

A De Rantau Nomad Pass egy exkluzív, 12 hónapra szóló munkavállalási lehetőséget kínál, amely lehetőséget ad a meghosszabbításra is.

Az első öt kérelmező ország Oroszország, Pakisztán, az Egyesült Királyság, Japán és Ausztrália volt. Idén Thaiföld és Indonézia is hasonló digitális nomád vízumot vezetett be. A többcélú Destination Thailand Visa (DTV) nemcsak a turizmuson keresztül kívánja elősegíteni a gazdasági fejlődést, hanem a muay thai leckék és thaiföldi főzőtanfolyamok révén Thaiföld soft power kezdeményezéseit is elő kívánja mozdítani.

A DTV a vízummal rendelkező személyeket és eltartottjaikat öt éven keresztül többszörös, 180 egymást követő napos tartózkodásra jogosítja. Az indonéziai Balin az új E33G távmunkavízum pedig lehetővé teszi a digitális nomádok számára a legfeljebb egyéves tartózkodást. A következő délkelet-ázsiai ország, amelyik digitális nomádokra összpontosító vízumot kínál majd, a Fülöp-szigetek lesz.

A digitális nomádok egyre növekvő száma Délkelet-Ázsiában új kihívások egész sorát vonja maga után, amelyek nem csupán e különleges utazói csoport sajátosságai. Ezek a jelenségek szorosan összefonódnak a globális tömegturizmus és a túlturizmus által előidézett bonyodalmakkal, miközben a helyi bérleti díjak emelkedése, az enklávék kialakulása, valamint a helyiek és a külföldiek közötti szociokulturális és üzleti konfliktusok is színre lépnek. A helyzet bonyolultsága arra figyelmeztet, hogy a nomád életmód nem csupán szabad utazást jelent, hanem felelősséget is a helyi közösségek iránt.

A munkavállalási és utazási vízumok megszerzésének komoly pénzügyi és bürokratikus kihívásai – mint például a malajziai vízum esetében elvárt legalább 9,4 millió forintos éves jövedelem, vagy a DTV-hez szükséges minimum 5,6 millió forintnyi vagyon igazolása – egyértelműen arra utalnak, hogy az országok igyekeznek egyensúlyt teremteni a digitális nomádság előmozdítása és saját gazdasági igényeik, valamint infrastrukturális kapacitásaik között.

A fenntarthatósági kihívások ellenére a digitális nomád életstílus és a délkelet-ázsiai országok helyi reakciói középtávon egy, a schengeni övezethez hasonló, a régió országai közötti szabad mozgást lehetővé tevő vízumrendszer kialakulásához vezethetnek. Ez a változás alapjaiban formálhatja meg a körülbelül 697 millió helyi lakos nemzetközi mobilitását.

A szerző az Eurázsia Központ kutatójaként tevékenykedik a Neumann János Egyetemen.