Miért hallgat a cigányzene Fehérváron?
A cigányzene fehérvári hagyományához elég lenne egyetlen nevet megemlíteni: a leghíresebb cigányzenészek közé tartozó Rigó Jancsi szinte páratlannak mondható életútja a Magyar Király Szálló kávéházából indult Simplicius Barcza Józsi zenekarából 12 éves korában 1870-ben. A nemrég Mercuriusra keresztelt hotel falán még csak emléktábla sem őrzi a Pákozdon született és New Yorkban elhunyt virtuóz hegedűs, világlátott zenész emlékét, akiről a Rigójancsi süteményt is elnevezték, míg szerelmi kalandjai a filmeseket is megihlették.
Fehérváron a múlt század egyik legkiemelkedőbb fehérvári cigányprímására, Weissbach Bélára sokan nosztalgiával gondolnak vissza. Az ő élete szorosan összefonódott a zenével: már 13 éves korában hegedült, és közel fél évszázadon át hódolt a hangszerének. Zenekarával 28 éven keresztül varázsolta el a közönséget a város egyik legkedveltebb éttermében, az Ősfehérvárban. Az 1970-es évek elején azonban egy új kihívás elé nézett, amikor átköltözött az akkoriban a város legelőkelőbb szállodájának számító Alba Regia Szálló éttermébe. Amikor 1976-ban végső búcsút vettek tőle, temetése során sokan emlékeztek arra a felejthetetlen zenei örökségre, amit hátrahagyott.
A Fejér Megyei Hírlap írása szerint: "...a fehérvári Csutora temetőben hegedűk zokogtak és jajongtak. A távoli tájakon is elismert mesterüket búcsúztatta a zene varázsa: Weissbach Béla prímás, akinek távozása nem csupán a zenészek, hanem a közösség szívét is megviselte. Ha valakire igaz volt a mondás, hogy a fél város ismeri, az valóban róla szólt. De nem csupán ismerték, hanem mélyen szerették és tisztelték őt. A koporsója mögött fekete párnán pihent hegedűje, amelynek dallamai még sokáig élni fognak az emlékezetekben." A fehérvári prímás mellett érdemes megemlékezni Döme Misi és testvére, Ferenc nevéről, valamint a Vörös zenészcsalád tagjairól is, akik a régi idők hangulatát idézték fel a Velence Szállóban, a Kiskulacs étteremben, a Hágiban, a Tisztiklub éttermében és a Bányató kisvendéglőben. Ezek a helyek nem csupán a zenéről szóltak, hanem a közösségi élményekről, amelyek összekötötték az embereket a muzsika által.
Azért írunk minderről, mert 2025-ben ismét megrendezik országosan a Dankó Pista Emléknapot, amely a Muzsikáló Magyarország programsorozat részeként kerül sorra június 14-én, a neves cigánymuzsikus és nótaszerző születésnapján. Tavaly először lebonyolított zenei esemény hatalmas népszerűségnek örvendett, hiszen számos település éttermében és kávéházában élvezhették az érdeklődők a zenét. Nyolcvan vendéglátóhelyen közel száz cigányzenekar és mintegy félezer muzsikus varázsolta el a közönséget. Sajnos Fehérvár eddig kimaradt ebből a kivételes zenei ünnepből, ahogyan az idei évben is.
