Ínycsiklandó múltidézés: a Móra család elbűvölő süteményeit fedezhették fel a látogatók – fényképes beszámolóval
Egy varázslatos időutazás és irodalmi kaland várta a látogatókat szombaton a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Emlékházban. Az író születésének 146. évfordulója tiszteletére rendezett Móra-Zsúr újraélesztette a 20. század eleji Félegyháza szellemét, felidézve a város nagy történelmi alakjait. A nádtetős parasztház falai között nem csupán múltidéző események zajlottak, hanem egy olyan családi program is, amelyben az irodalom, a történelem és a szórakozás harmonikus egységet alkotott. A látogatók szívből élvezhették a különleges atmoszférát, miközben felfedezték a helyi kultúra kincseit és a közös élmények varázsát.
A jeles esemény a Móra Ferenc Társaság, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a Kiskun Múzeum közös szervezésében valósult meg. A Móra-Zsúr látogatóit Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója köszöntötte. Felidézte, hogy az író 146 évvel ezelőtt ezen a napon, ebben a nádfedeles házban született Móra Márton és Juhász Anna nyolcadik gyermekeként.
Egy különleges félegyházi kutató bukkant rá arra az izgalmas információra, amely felfedi Móra Ferenc születési helyének titkát.
Elmondta, Móra Fercsike előtt több kisgyermeket is elveszített a házaspár, ezért nagyon örültek a kis jövevénynek. Hozzátette, hogy a család ebben a nádfedeles házban mindössze egy évig lakott, hiszen az elszegényedő szűcsmester és a kenyérsütéssel a család kasszáját kiegészítő édesanya már készült a Daru utcai házba beköltözni. Így Móra Ferenc a Daru utcai házban cseperedett fel. Nem véletlen, hogy az összes félegyházi történet a Daru utcai házról szól. Ez a nádfedeles ház a feledés homályába merült. Volt azonban egy félegyházi kutató, dr. Mezősi Károly, aki 1955-ben elkezdte összegyűjteni Móra Ferenc ifjúkor verseit. Kutatása során fedezte fel, hogy az író nem a Daru utcában született, hanem az első tized 52-es számú házban. Keresni kezdte, hol lehet a szülőház. És végül fellelte ezt a telket, ahol akkor ez az épületet istállóként használtak. Végül sikerült a városnak az épületet megvásárolni és 1972. február 8-án megnyitották a Móra Ferenc Emlékházat - sorolta Mészáros Márta.
Családi élmények és különleges vendégek várnak ránk a Móra-Zsúron!
A megnyitó esemény után a látogatók egy varázslatos időutazásra indulhattak, amely lehetőséget biztosított számukra, hogy felfedezzék Félegyháza múltját és az író korának szellemét. A város jeles történelmi alakjai életre keltek, és egy rövid, de emlékezetes történet keretében mutatták be magukat. Szűts Tamás a neves Boczonádi Szabó József altábornagyot alakította, míg Pap György Molnár Béla, a város polgármestere bőrébe bújt. Fekete Beatrix Kalmár Józsefnét, a város jótékony szellemű segítőjét személyesítette meg, míg Kisné Juhász Ilona Szalay Gyuláné Sztojkanovics Blankát idézte meg. Ambrus Attila pedig Reményi Ede hegedűművész karakterét keltette életre, ezzel gazdagítva az esemény hangulatát.
Csicseri mesék és a körtemuzsika varázslatos világa A csicseri történetek egy különleges világot tárnak elénk, ahol a hétköznapi élet és a fantázia határvonalai elmosódnak. Ezek a mesék a csicseriborsó körül forognak, amely nem csupán tápláló élelmiszer, hanem egyfajta szimbólum is a közösségről, a hagyományokról és az összetartozásról. Minden egyes történetben a csicseri borsó különböző kalandokba keveredik, segítve a szereplőket, hogy felfedezzék saját magukat és a világot. A körtemuzsika pedig egy olyan zenei élmény, amely a természet harmonikus dallamait ötvözi a szívből jövő érzelmekkel. A körtefák alatti piknikek, ahol a gyümölcsök édes zamatát a lágy dallamok kísérik, emlékezetes pillanatokat teremtenek. A muzsika szavaiban a természet szépsége és az emberi kapcsolatok melege találkozik, így minden egyes dallam egy új történetet mesél el. E két világ találkozása varázslatos élményt nyújt, ahol a csicseri borsó meséi és a körtemuzsika harmóniája együtt alkot egy felejthetetlen utazást a képzelet birodalmába.
Tíz órától Vas László varázslatos előadásában Móra Ferenc megzenésített versei keltek életre, majd a Móra Társaság tagjai megelevenítették az író egyik legismertebb művét, A körtemuzsika című novellát. A délelőtt zárásaként Gulyás László vándormuzsikus szórakoztató műsorában Móra Ferenc Csicseri történetei hangzottak el, így az egész család számára egy felejthetetlen, interaktív irodalmi kalandra nyílt lehetőség.
