Lehetséges-e valójában a tűzszünet Ukrajnában? Trump csapata már a következő héten jelentős intézkedéseket tervez | Vajdaság MA
A New York Post friss értesülése szerint nincs kizárva, hogy mégis lesz tűzszünet Ukrajnában, noha a minap az amerikai külügyminiszter már mérsékelte az ezzel kapcsolatos várakozásokat. Az amerikai lap információi szerint Donald Trump kormányának van egy olyan terve, amelynek értelmében már a jövő héten aláírnák a tűzszüneti megállapodást Londonban. Mindeközben több másik sajtóértesülés is megjelent arról, hogy mire is törekszenek most a békefolyamat különböző szereplői.
Ahogy nemrégiben említettük, Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, újságírók előtt fejtette ki, hogy az Egyesült Államok esetlegesen visszavonulhat a békefolyamatból, amennyiben a következő napokban nem tapasztalunk lényeges előrelépést. Ezt követően Donald Trump is felhozta ugyanezt a témát egy fehér házi sajtótájékoztatón, bár kissé eltérő megközelítésből.
Egy újabb érdekes fejlemény látott napvilágot a Bloomberg hírei között, amelyben részletezik, hogy az amerikai vezetők milyen feltételek mentén képzelik el a tűzszünet lehetőségét Ukrajnában. A hírügynökség tájékoztatása szerint az Egyesült Államok a következő hetekben szeretné előmozdítani a tűzszünet megvalósítását.
A New York Post legújabb, magyar idő szerint péntek éjjel publikált cikkében érdekes részletek láttak napvilágot az előző napi bejelentések mögött meghúzódó okokról. A lap, amely kormányzati forrásokra támaszkodik, többek között arról számolt be, hogy...
Ukrajna védelmi minisztere, Rusztem Umerov, nemrégiben tájékoztatta az amerikai tisztviselőket arról, hogy Kijev "90 százalékban" egyetértene Donald Trump elnök által javasolt tűzszüneti keretrendszerrel. Ezt a keretrendszert Marco Rubio külügyminiszter és a két amerikai különleges megbízott mutatták be a múlt héten Párizsban.
A kérdés már csak az, hogy Moszkva - amely meghiúsította Trump kísérleteit egy teljes tűzszünet és békemegállapodás kiharcolására - vajon beszáll-e a megállapodásba - tette hozzá a lapnak nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztviselő, aki azt is közölte: nem pusztán a következő hetekben, hanem már a jövő hétre, Londonba tervezett találkozón is konkrét elköteleződést szeretnének látni a résztvevőktől "egy teljes és átfogó tűzszünet" érdekében, amelybe aztán Oroszországot is megpróbálnák belepresszionálni.
A tisztségviselő véleménye szerint a londoni találkozót követően már megkezdődhetnek a tárgyalások az orosz féllel. "Célunk, hogy ezt követően párbeszédet indítsunk az oroszokkal, és végül azt mondjuk nekik: 'Ez a legjobb és egyben végső ajánlat, amit nyújtani tudunk', hogy tisztába kerüljünk a két fél álláspontjával. Miután ezt megtudtuk, meghatározzuk a következő lépéseinket" - fogalmazott a kormányzati forrás. Hangsúlyozta, hogy Trump kész akár Moszkva beleegyezése nélkül is felállni az asztaltól, miközben a konfliktus felelősségét az Egyesült Államok európai szövetségeseire hárítja.
A New York Post értesülései szerint Rusztem Umerov, Kijev védelmi minisztere és csapata jelenleg a tűzszüneti terv részletein dolgozik, miközben próbálják kezelni a meglévő aggályaikat. A lap beszámolója alapján ezek az aggályok főként arra vonatkoznak, hogy milyen vonalon húzódnának a határok egy olyan tűzszünet esetén, amely lehetővé teszi az ellenségeskedés felfüggesztését.
"Azt hiszem, az aggodalmaik egy része a földdel kapcsolatos... hogy mit nevezünk "de jure"-nek és mit nevezünk "de facto"-nak. A "de facto" azt jelenti, hogy elismerjük, hogy az oroszok megszállták ezt a földet, de nem mondjuk, hogy Ukrajna örökre lemond róla. A "de jure" azt jelenti, hogy elismerjük, hogy az oroszok elfoglalják ezt a földet, és soha többé nem látjuk viszont - fejtette ki az amerikai kormányzat tisztviselője (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette, hogy országa soha nem fogja elismerni az oroszok által megszállt területeket Moszkvához tartozónak - noha jelezte, hogy hajlandó befagyasztani a harcokat az aktuális frontvonalak mentén).
Kiemelte azt is: Steve Witkoff, az orosz féllel tárgyaló elnöki különmegbízott, egyfajta "mézes madzagként" felkínálhatta Moszkvának a szankciók enyhítését, valamint akár az Európai Unióban lefoglalt orosz vagyonok befagyasztásának feloldását is, mindezek célja pedig az volt, hogy Oroszországot a tárgyalóasztalhoz invitálja.
Közben az Axios amerikai híroldal is közzétett egy értesülést, amely amerikai és európai kormányzati forrásokból származik. A hírek szerint Donald Trump kormánya a háttérben erőteljes nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy mielőbb véget vessenek a háborúnak. Érdekes módon azonban Oroszországra irányuló nyomás fokozásáról eddig nem érkeztek információk.
A lap által megkérdezett, a tárgyalások hátterét jól ismerő források szerint Donald Trump elnök egyre inkább elveszíti türelmét a folyamat elhúzódása miatt, és úgy tűnik, hogy hajlandó mérlegelni az Egyesült Államok közvetítői szerepének visszavonását.
Információk szerint Trump a bizalmasai előtt, egy magánbeszélgetésben is csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek sehová.
Egy amerikai tisztségviselő kifejtette, hogy amennyiben a közeljövőben nem jön létre megállapodás, Trump valóban más külpolitikai irányok felé fogja terelni a figyelmét.
Közben három, az Axiosnak nyilatkozó európai diplomata eltérő megvilágításba helyezte Marco Rubio pénteki kijelentéseit. Szerintük az amerikai külügyminiszter megjegyzései elsősorban Ukrajnát célozták meg, és felhívták a figyelmet arra, hogy – a tények ellenére – Rubio nem említette az Oroszországra nehezedő nyomás fokozását. Egy, az ukrán kormányhoz közel álló forrás is megerősítette, hogy a megnyilvánulások célja Kijev nyomásgyakorlása volt, miközben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Trump esetleges visszalépése a tárgyalásoktól akár az Ukrajnának szánt amerikai katonai támogatás leállításához is vezethet.
Az elmúlt időszakban úgy tűnt, hogy Rubio és Witkoff komoly nyomás alatt áll Trump részéről, és valószínűleg megpróbálták ezt a terhet másokra áthárítani. Ukrajna gyorsan elfogadta Trump 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatát. Ezzel szemben Oroszország, a harctéren elért eredményeire hivatkozva, csak fokozatosan nyújtott támogatást ehhez a kezdeményezéshez, és számos feltételt fogalmazott meg bármilyen békemegállapodás vonatkozásában. Ezért valószínűtlen, hogy a Kreml különösebben aggódna az amerikai diplomáciai beavatkozás esetleges mérséklődése miatt – ezt osztotta meg egy európai diplomata.
Oroszország azt szorgalmazza, hogy az Ukrajnával kötött tűzszüneti megállapodás részeként nyissák meg az amerikai légteret az orosz légitársaságok előtt, de ezek a kísérletek az EU ellenállásába ütköznek, miután az uniós országok légterét is meg kellene nyitni ahhoz, hogy az orosz gépek Amerikába jussanak a legrövidebb útvonalon - erről már a Politico értesült uniós tisztviselőktől.
A lap információi alapján az uniós vezetők egyértelműen kifejezték, hogy az Európai Unió nem kívánja feloldani az Oroszországgal szembeni légügyi szankciókat, különösen figyelembe véve, hogy jelenleg az orosz légteret sem használhatják. Az EU hiányában az orosz légitársaságok számára rendkívül nehézzé válik az Egyesült Államokba való repülés. Továbbá, a biztonsági kockázatok is aggasztják őket, hiszen az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország nem tudott hozzáférni számos nyugati gyártmányú repülőgép-alkatrészhez, ami a légibalesetek számának növekedéséhez vezetett. Egy, az Európai Bizottságnál dolgozó tisztviselő megjegyezte:
Nehéz megítélni, hogy az orosz légitársaságok és légiforgalmi szolgáltatók karbantartási folyamatai az elmúlt három évben megfelelően zajlottak-e, ami komoly kérdéseket vet fel az orosz légi flotta repülési alkalmasságával kapcsolatban.
Mindeközben, ha egyoldalúan csökkentenék az amerikai és orosz légitársaságokra vonatkozó korlátozásokat, akkor az kellemetlen helyzetbe hozná az európai légitársaságokat, amelyek régóta panaszkodnak az Ázsiába tartó járatokon az orosz légtér megkerüléséből eredő többletköltségekre - ami versenyelőnyt jelent például a kínai légitársaságoknak, amelyek továbbra is elrepülhetnek Oroszország fölött. Brüsszel azonban nem siet tárgyalásokat kezdeni Moszkvával a légtérkorlátozás feloldásáról - részint azért sem, mert az orosz terület feletti repülést nem tartják veszélytelennek a mostani helyzetben - derült ki a Politico cikkéből.
A Fehér Házban és a Kongresszusban jelenleg nem folynak komolyan vehető tárgyalások Ukrajna további fegyveres támogatásáról, miközben a Joe Biden elnöksége alatt jóváhagyott, előző segélycsomag a végéhez közeledik - tudta meg a The New York Times.
A lap tájékoztatása alapján az európai tisztviselők aggodalommal nyilatkoztak arról, hogy az Egyesült Államok nem ígérte meg, hogy a jövőben is biztosítani fogja Ukrajna számára az orosz erők és infrastruktúrák ellen irányuló csapásokhoz elengedhetetlen hírszerzési adatokat.
Az amerikai elnök március elején leállította az ilyen típusú támogatásokat. Noha néhány nappal később, miután sikerült helyreállítani az ukrán-amerikai kapcsolatokat, azt ígérte, hogy a jövőben újra elérhetővé teszik az adatok megosztását, a jelek szerint ez a folyamat eddig nem valósult meg teljesen.
A The New York Times végül arra is rámutatott, hogy a Fehér Ház jelenleg kizárólag arról diskurál Ukrajnával kapcsolatban, hogy milyen támogatásokra van szükségük, miközben a kölcsönös hozzájárulásról kevesebb szó esik. Ez a tendencia jól tükrözi az amerikaiak aktuális gondolkodását és megközelítését a helyzethez.
Egy hónappal azután, hogy a sajtóban megjelentek az Oroszország elleni szankciók esetleges feloldásáról szóló hírek, újra terítékre került a Krím-félsziget orosz ellenőrzésének elismerésének kérdése. A legújabb információk éppen azon a napon láttak napvilágot, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter kifejezte, hogy az Egyesült Államok békemissziójának leállítása is szóba kerülhet, amennyiben a következő napokban nem születnek konkrét eredmények a megállapodás ügyében.
Az Oroszország elleni szankciók egy részének feloldását és a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóság elismerését is kilátásba helyezheti Washington, előmozdítva ezzel a béketárgyalások elkezdését és a háború lezárását - írja a Bloomberg. Moszkva még 2014-ben foglalta el katonai erővel és annektálta a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintett félszigetet. A régióban 2014 március 16-án tartottak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását és érvényességét a nemzetközi közösség azóta sem ismerte el.
A Bloomberg ugyanazon a napon számolt be arról, hogy Marco Rubio nyilatkozatában azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok akár le is zárhatja a békemissziót, ha a közeljövőben nem sikerül megegyezni a tervezett megállapodásról. Rubio emellett kifejezte reményét, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország közreműködése segíthet a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldásában. A Bloomberg azonban arra figyelmeztet, hogy a szankciók eltörlése több olyan ország számára is kihívást jelenthet, amelyek elkötelezettek a konfliktus folytatása mellett.
Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata után JD Vance amerikai alelnök kifejezte optimizmusát a háború befejezésével kapcsolatban. A hírek szerint a legfrissebb amerikai javaslat részleteit a csütörtöki párizsi találkozók során osztották meg az amerikai delegáció és az európai vezetők.
A külügyminiszter és az alelnök szavaira még aznap, maga Donald Trump is reagált, arról beszélt: "Az egész életem egy nagy tárgyalás volt, és tudom, mikor játszanak velünk, és mikor nem. Lelkesedést kell látnom, hogy véget akarnak vetni ennek [a háborúnak]. Azt hiszem, látom ezt a lelkesedést - azt hiszem, mindkét oldalról látom" - mondta a Sky News szerint Trump.
A javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút és az eddig megszállt ukrán területek továbbra is Moszkva ellenőrzése alatt maradnának - mondták a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források, akik konkrét részleteket nem kívántak közölni. Hozzátették, a javaslat szerint Kijev NATO-tagságának kérdése is lekerülhetne a napirendről.
Azt is jelezték, heteken belül teljes körű tűzszünetet akarnak elérni az amerikaiak. A Bloomberg szerint az amerikai fél jövő héten ismét találkozik az euróoai szövetségesekkel Londonban, de nem számítanak arra, hogy utóbbiak támogatni fogják Ukrajna oroszok által ellenőrzött régióinak orosz felségterületként való elismerését.
A Krím orosz fennhatóságának elismerése nem új téma, hiszen már egy hónappal ezelőtt is felmerült a kérdés, amikor a Semafor amerikai oknyomozó portál elsőként számolt be arról, hogy Donald Trump komolyan fontolóra vette, hogy ukrán területeket adjon át Oroszországnak. Érdekes módon Trump már 2016-ban, még a választások előtt is kifejezte véleményét a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.
"Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni" - jelentette ki annak idején Trump.
A Semafor márciusi híreit a TASZSZ, az orosz állami hírügynökség is megerősítette. Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, a Vlagyimir Putyinnal folytatott szentpétervári találkozóját követően utalt arra, hogy még a héten várhatóak fejlemények. Kiemelte, hogy az átfogó megállapodás kulcsa öt meghatározott terület körül forog. (hirado.hu)
