Újabb kutatások szerint a műanyagok még inkább hozzájárulhatnak a bolygónk felmelegedéséhez, mint eddig gondoltuk.

A kutatók már hosszú ideje tisztában vannak azzal, hogy a műanyagok előállítása hozzájárul a globális felmelegedéshez, azonban egy újabb elemzés felfedte, hogy ez a hatás még jelentősebb, mint azt eddig feltételezték – számol be róla a The Washington Post.
A Plastics & Climate Project nonprofit kutatócsoport több száz publikált tanulmányt elemzett, hogy azonosítsa azokat a szempontokat, amik a legtöbb klímamodellből hiányoznak. Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a műanyaggyártás az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának 5 százalékárt felel - többért, mint a hajózás vagy a teljes légiközlekedés összesen. Ez a becslés figyelembe veszi azokat a gázokat is, amik akkor szabadulnak fel, amikor a vállalatok olaj- és gázkitermelést végeznek, az alapanyagot finomítókba szállítják, műanyaggá alakítják és termékké formálják. Nem veszi viszont figyelembe azt, hogy az óceánban és talajban található mikroműanyagok hogyan zavarják meg a természetes ciklusok működését, amik kivonják a szén-dioxidot a légkörből, és hűtik a bolygót.
"Tudjuk, hogy a műanyagokból származó üvegházhatású gázkibocsátást alábecsülik, és hogy a műanyagok a szén-dioxid-keret nagyobb részét használják fel, mint azt jelenleg feltételezik" - mondta Holly Kaufman, a World Resources Institute vezető munkatársa és az új jelentés egyik vezető szerzője.
Kaufman és csapata hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenek a további kutatások annak érdekében, hogy világosabb képet kapjunk arról, milyen mértékben befolyásolja a műanyagok élete a klímaváltozást. Emellett arra ösztönzik az embereket, hogy csökkentsék a műanyag használatát, ezzel hozzájárulva a környezet védelméhez.
Az óceán vize alatt rejtőző apró planktonok a fotoszintézis során szén-dioxidot nyelnek el, miközben az óceán felszínén lebegnek. Amikor ezek az élőlények elhaláloznak és a tenger mélyére süllyednek, egy folyamatos szerves anyagáramlást hoznak létre, amelyet tengeri hóként ismerünk. Ez a tengeri hó, miután leülepszik, hosszú időre megköti a szenet, hozzájárulva ezzel a szénciklushoz. Azonban a műanyag szennyezés jelentős hatással van a planktonok fejlődésére, hiszen gátolja növekedésüket, így ezek a mikroszkopikus élőlények nehezen süllyednek el a tengerfenékre. Ráadásul a planktonfogyasztó állatok ürülékét is befolyásolják, amelyeknek a végterméke szintén kulcsszerepet játszik a szén tárolásában. E folyamatok megzavarása komoly következményekkel járhat a tengeri ökoszisztémákra és a klímaváltozásra nézve.
Tracy Mincer, a Florida Atlanti Egyetem docense, rámutatott, hogy a műanyagok képesek összekeverni ezeknek az állatoknak a székletét, amely alapvető szerepet játszik a szén megkötésében. Egy kutatás során Mincer felfedte, hogy a mélytengeri hó 5 százaléka jelenleg műanyagból áll.
A talajban található műanyagok befolyásolják a mikrobák szén-dioxid-tárolásának és -kibocsátásának folyamatait, ami potenciálisan hozzájárulhat a globális felmelegedéshez. Kaufman véleménye szerint azonban a témával kapcsolatos kutatások még nem állnak kellő mértékben rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan meghatározhassuk, milyen mértékben hatnak ezek a változások a bolygónkra.
Ez csupán a nagyobb kép egy apró részlete: a hóban, a jégben és a felhőkben fellelhető mikroműanyagok is hozzájárulhatnak klímánk melegedéséhez, mivel csökkentik a fényvisszaverő, világos felületek arányát, és befolyásolják a felhők kialakulásának folyamatait. A kutatások alapján mindössze öt tudományos vizsgálat foglalkozott ezzel a jelenséggel, és ezek mind eltérő következtetésekre jutottak. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy egyértelműen megállapíthassuk, a mikroműanyagok összesített hatása valóban felmelegíti vagy éppen ellenkezőleg, lehűti a Földet.
A jelentés különféle kutatásokat is említ, amelyek feltárták, hogy bizonyos műanyagok a napfény hatására lebomlanak, miközben metánt – egy rendkívül erős üvegházhatású gázt – bocsátanak ki. Bár a dokumentum elismeri, hogy néhány korábbi tanulmány "elhanyagolható metánkibocsátási szinteket" mutatott ki, hangsúlyozza, hogy a téma mélyebb vizsgálatra szorul.
A műanyagipar vezetői úgy vélik, hogy a jelentés megalapozatlan tudományos kutatásokra épít, és figyelmen kívül hagyja azokat az elemzéseket, amelyek szerint a műanyaggyártás bizonyos esetekben alacsonyabb károsanyag-kibocsátást eredményezhet, mint más alternatív anyagok előállítása.
Ross Eisenberg, az America's Plastic Makers elnöke nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a műanyagokkal kapcsolatos kijelentések, amelyek szerint ezek elősegítik a klímaváltozást, figyelmen kívül hagyják a műanyagok kulcsszerepét a klímaváltozás elleni harcban. "Műanyagok nélkül nem tudnánk elérni klímavédelmi céljainkat - ezek az anyagok könnyebbé teszik az autókat, lehetővé teszik a nap- és szélenergia kihasználását, csökkentik az élelmiszerpazarlást, és hozzájárulnak az épületek energiahatékonyságának javításához."