Létezhet-e igazán sikeres vállalkozás mesterséges intelligencia nélkül? A kérdés megválaszolása nemcsak a technológiai fejlődésről szól, hanem a versenyképességről és a jövőbeli lehetőségekről is. A modern üzleti világban, ahol az adatok és az információk
Az ELTExHSUP kerekasztal-beszélgetésén érdekes információk láttak napvilágot a Chat GPT vízfogyasztásáról, valamint arról, hogy a jövő munkavállalóinak és vállalkozóinak milyen kulcsképességekre lesz szükségük a sikerhez. A diskurzus során mélyebben belemerültünk abba, hogy a technológiai fejlődés milyen új kihívásokat és lehetőségeket teremt a munka világában.
A "Zöld MI és a Szürke Valóság" című kerekasztal-beszélgetés résztvevői a mesterséges intelligencia fenntarthatóságra gyakorolt hatását és a benne rejlő lehetőségeket vitatták meg. Emellett hangsúlyozták az MI fejlesztőinek és felhasználóinak felelősségét a technológiai fejlődés során. Az esemény inspiráló példákkal és gyakorlati tanácsokkal gazdagította a Hungarian Startup University program hallgatóit, akik a jövő vállalkozói. A Bölcsész Napokon tartott kerekasztalt Badinszky Áron (az ELTE Rektori Kabinet, Egyetemi Stratégiai Iroda munkatársa és HSUP-alumnus) moderálta. A beszélgetésben részt vettek Czájder Dániel (ELTE GTK, a HSUP idei nyertes ötletgazdája), Horváth Balázs (Tech in the City, startup ökoszisztéma-szervező) és Horváth Zsolt (ELTE BTK, az Interdiszciplináris Ötletverseny szervezője).
Már az első körben világossá vált, hogy egy Chat GPT-nek elküldött kérés átlagosan 4-5 liter víz felhasználásával jár, és a nagy modellek működtetése egyre inkább környezeti terhet ró a bolygóra. Ugyanakkor a kezdő vállalkozások számára elengedhetetlenek a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások, mivel ezek számos részfeladatot képesek ellátni, jelentős humán munkaórákat megtakarítva.
Czájder Dánielék idei HSUP-projektje új megvilágításba helyezi a teherautó-rakományok hatékonyságát, célzottan a logisztikai vállalatok igényeit figyelembe véve. A CargoConnect kezdeményezés innovatív és megfizethető szállítási megoldásokat kínál a kis- és középvállalkozások számára. Ezzel nemcsak a kkv-k költségeit csökkenti, hanem a logisztikai szolgáltatók bevételének növelésére is hangsúlyt fektet. Emellett az MI eszközei különösen hasznosak lehetnek a kezdő startupperek számára, lehetővé téve számukra ötleteik tesztelését és marketingstratégiáik optimalizálását.
A vendégek megerősítették a CargoConnect által hangoztatottakat: a hazai kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlen, hogy hozzáférjenek az MI-platformokhoz, amelyeket főként az adatok feldolgozására és a feladatok skálázhatóságára használhatnak. A tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy sok vállalkozó még mindig a "Excel-táblázatok e-mailben való küldésének" fázisában tart, és nem készült fel az MI által kínált lehetőségekre. Az ELTE által vezetett AI EDIH projekt például széleskörű szolgáltatáscsomagot kínál, amely magában foglalja a technológiai tanácsadást, képzéseket és a finanszírozási lehetőségekről szóló workshopokat, mindezek célja a digitális készségek fejlesztése a hazai cégek számára. Emellett rendkívül előnyös lesz az is, hogy a következő tanévtől egy új hazai jogszabály-módosítás révén a mesterséges intelligencia oktatása is bekerülhet az egyetemi tantervekbe, így a munkaerőpiacra belépő fiatalok már ezzel a tudással is gazdagabban indulhatnak el.
Az utóbbi időszakban egyre többször elhangzó "AI for good" jelmondat nemcsak a fenntarthatósági szempontokat, hanem a társadalmi jót és hasznot is magába foglalja. Horváth Balázs elmondta, hogy a következő 5-10 év nagy kérdése lesz, hogy a szabályozás miként tudja követni a mesterséges intelligencia rohamos fejlődését. Horváth Zsolt azt is hozzátette, hogy a Bölcsészettudományi Kar interdiszciplináris ötletversenyén már az idei évben is megjelentek az "AI for good"-hoz kapcsolódó alkalmazások.
Badinszky Áron hangsúlyozta, hogy a valóban sikeres mesterségesintelligencia-alkalmazások azok lesznek, amelyek a multidiszciplináris megközelítést alkalmazzák. Ezek nemcsak a technológiai aspektusokat veszik figyelembe, hanem a fenntarthatóság, etika és társadalomtudományi szempontok is középpontba kerülnek. Horváth Balázs rámutatott, hogy emiatt a kreatív ipar szereplőinek szerepe egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia fejlődésében. Horváth Zsolt pedig a kérdezés, az empatikus figyelés és a hatékony prezentálás kulcsszerepére hívta fel a figyelmet, amelyek elengedhetetlen készségek az egyetemi képzés során.
