Feszültségek éles csatározása: az Egyesült Államok és Németország között fokozódik a konfliktus, a kapcsolatok egyre inkább megromlanak.
Vasárnap zárult le a 61. müncheni biztonsági konferencia (MSC), ahol a világ különböző pontjairól érkezett állam- és kormányfők, miniszterek, valamint az EU, a NATO és az ENSZ vezető képviselői gyűltek össze. A rendezvényen tudósok, katonák, parlamenti képviselők és cégvezetők százai vettek részt, hogy alaposan megvitassák a globális biztonsági kihívásokat és a sürgető válsághelyzeteket. Különösen hangsúlyos volt az ukrajnai háborúval kapcsolatos lehetséges megoldások felvetése is.
Idén JD Vance amerikai külügyminiszter pénteki beszéde határozta meg az alaphangot, amely várakozásokkal ellentétben nem foglalkozott Ukrajnával vagy a NATO jövőbeli szerepével. Ehelyett azzal az éles kritikával élt, hogy az európai országok korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, ami szerinte súlyosan veszélyezteti a demokráciát.
Az Egyesült Államok republikánus alelnöke ezzel a lépésével gyakorlatilag beavatkozott a németországi választási folyamatba. Kritikus megnyilatkozásában arra ösztönözte a politikai vezetőket, hogy keressenek együttműködési lehetőségeket olyan pártokkal is, mint a szélsőjobboldali, populista AfD.
Vance az AfD melletti kiállásban úgy fogalmazott: "nincs igazi biztonság, ha félsz a szavazóidtól, akkor Amerika nem tehet érted semmit" - ezzel utalt a közösségi oldalakon elterjedt gyűlöletbeszéd visszaszorítására és szigorúbb büntetések kiszabására, összekapcsolva ezt
a tömeges bevándorlással, amire az emberek nem szavaztak, helyette békében akarnak élni és jövőt építeni.
A Berliner Morgenpost híradása alapján Olaf Scholz (SPD) kancellár a beszédében kifejtette véleményét az Egyesült Államok alelnökének megnyilvánulásaira reagálva. Scholz szerint az AfD egy olyan politikai erő, amelynek tagjai...
A német történelemben a nemzetiszocializmus és annak "szörnyű bűnei" egyesek számára csupán "madárszarnak" tűnnek, ami azt a nézetet tükrözi, hogy ezek a sötét időszakok csupán apró, elhanyagolható foltok a nemzet múltjában. Ez a megközelítés vitatható, hiszen a történelem ezen szakasza mély nyomot hagyott az emberek életében és a társadalom fejlődésében.
Nem engedhetjük meg, hogy olyan külső tényezők befolyásolják a demokráciánkat és a választási folyamatainkat, akik nem részei a közösségünknek. Ez különösen aggasztó, ha barátaink és szövetségeseink között történik mindez, mert ez alapjaiban kérdőjelezi meg a helyes és tisztességes működést - hangsúlyozta.
Foglalkozz a saját ügyeiddel!
Robert Habeck alkancellár (Zöldek) a beszédében Vance-hoz intézve hangsúlyozta, hogy Európának és Németországnak saját, egyedi demokráciája van, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy szabadon döntsék el, kire szeretnének szavazni.
Elemzők szerint ez a pengeváltás is mutatja, hogy a német szövetségi kormány és a Trump-csapat közötti viszony rendkívül rossz.
Kétségtelen, hogy JD Vance nem mutatott hajlandóságot arra, hogy Münchenben találkozzon a jelenlegi kancellárral, ugyanakkor szívesen egyeztetett Alice Weidellel, az AfD vezetőjével, valamint Friedrich Merzszel, a CDU/CSU kereszténydemokrata párt kancellárjelöltjével.
A háborúval összefüggésben a német vezető egyértelművé tette, hogy ha létrejön egy békemegállapodás, Ukrajnának továbbra is lényeges támogatásra lesz szüksége ahhoz, hogy "minden további orosz agressziót meg tudjon akadályozni". Ehhez nemcsak Németország, hanem más európai országok, valamint transzatlanti és nemzetközi szövetségeseink segítsége is elengedhetetlen.
Mint kijelentette, csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha az ország szuverenitása biztosított, és országa soha nem támogatna semmilyen békediktátumot.
- közölte.
A konferencián megszólalt Friedrich Merz, a kereszténydemokraták (CDU) kancellárjelöltje, aki az Ukrajna lehetséges NATO-tagságával kapcsolatosan osztotta meg véleményét. Merz hangsúlyozta, hogy a szövetségeseknek közösen kell dönteniük ebben a kérdésben, és kifejezte ellenérzését azzal szemben, ha valaki a Moszkvával folytatandó tárgyalások előtt már elveti ezt a lehetőséget.
Szólt arról is, hogy szerinte az európaiaknak egyszerűsíteniük és szabványosítaniuk kellene fegyverrendszereik gyártását, míg Donald Trump követeléseivel szemben a NATO-államoknak közösen kellene meghatározniuk, hogy gazdasági teljesítményük mekkora részét fordítsák a jövőben védelemre.
Friedrich Merz ugyancsak ellenezte, hogy az USA beleszóljon a német választásokba, ahogy az is, hogy Amerika és Oroszország Ukrajna és az európaiak részvétele nélkül tárgyaljon a lehetséges békéről.
Összeállítottuk: a konferencia előtt Donald Trump csapata már egyértelművé tette, hogy milyen módon kívánják lezárni az ukrajnai konfliktust – közvetlen tárgyalások révén Putyinnal.
Eszerint várhatóan hamarosan Szaúd-Arábiában találkozik egymással a két elnök, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a béke részleteiről.
Egyúttal arról is beszámoltak, hogy fontolóra veszik az amerikai csapatok Ukrajnába küldését, ha Oroszország nem biztosítja Ukrajna függetlenségét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azonban az első találkozóra nem tervezik meghívni, sőt, a tervek szerint az EU-s NATO-tagországokat sem vonják be a tárgyalásokba, bár figyelembe veszik az európai véleményét is a megállapodáshoz.
Ezt az EU vezetői zokon vették, ezért vasárnap közölték, hogy a jövő hét elején rendkívüli csúcstalálkozó tartanak Párizsban az ukrajnai háborúról, ahol megvitatják az unió lehetséges válaszlépéseit.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a müncheni biztonsági konferencián hangsúlyozta, hogy amennyiben nem sikerül megteremteni egy "igazságos és tartós békét" Ukrajna számára, az nemcsak Ukrajna sorsát veszélyezteti, hanem Európa, sőt az Egyesült Államok stabilitását is alááshatja.
A Trump-adminisztráció illetékesei hangsúlyozták, hogy az európai NATO-szövetségeseknek kellene vállalniuk a fő felelősséget a térség védelméért, mivel az Egyesült Államok figyelme most más irányokba terelődik, mint például a határbiztonság megerősítése és a Kínával folytatott verseny.
Három évvel a háború kitörése után az ukrán elnök megfigyelése szerint a helyzet egyre bonyolultabbá válik, és a jövőbeli kihívásokra való felkészülés kulcsfontosságú.
Országunk túlélési lehetőségei amerikai katonai támogatás nélkül drámaian csökkennek.
Zelenszkij pénteki NBC-nek adott interjújában kifejtette, hogy nem látja még elérkezettnek az időt a Putyinnal való találkozóra. Ezt a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében is megerősítette, hangsúlyozva, hogy Ukrajna és szövetségesei először egy átfogó tervet kell, hogy kidolgozzanak a háború lezárására, mielőtt bármiféle párbeszédre sor kerülne.
Ukrajna részvétele nélkül nem hozhatunk végleges döntéseket, ezért...
soha nem fogják elfogadni azt a békét, amit az USA és Oroszország a fejük fölött köt
- hangoztatta. Hozzátette azt is, hogy nem szándékozik lemondani Kelet-Ukrajnáról.
Szerinte Putyin törekvése az, hogy Európát megosztja és ezzel egy új világrendet alakítson ki, amelyben a hatalmi egyensúly megbomlik, és a konfliktusok újraélednek.
Trump amerikai elnököt "bábként vigye a moszkvai Vörös téren rendezett felvonulásra".
Zelenszkij arra ösztönözte az európai országokat, hogy fokozzák együttműködésüket a védelmi politikában, és alakítsák meg egy egységes európai fegyveres erőt.
A konferencia során lehetősége nyílt arra, hogy JD Vance amerikai alelnökkel is találkozzon, akinek kifejezte háláját az Egyesült Államok folyamatos támogatásáért. Emellett hangsúlyozta a további párbeszéd fontosságát az ukrajnai konfliktus mielőbbi megoldása érdekében.
