Lengyelországban egy különleges esemény történt: egy focihuligánból lett elnök. A hír komoly feltűnést keltett, hiszen a sport és a politika kereszteződése ritkán vezet ilyen meglepő eredményekhez. Az új vezető várhatóan sokat foglalkozik majd a fiatalokk

Karol Nawrocki, aki párton kívüli történészként, korábbi bokszolóként és egykori futballhuligánként ismert, a konzervatív-nacionalista PiS párt támogatásával nyerte meg a lengyel elnökválasztás vasárnapi második fordulóját. Nawrocki mögött a szélsőjobboldali szavazók is felsorakoztak, így sikerült legyőznie a centrista-balközép jelöltet, Rafal Trzaskowski varsói polgármestert. Az eredmény következtében Lengyelország társadalmi megosztottsága továbbra is megmarad, sőt, a helyzet a korábbinál is súlyosabbá válhat. A Tusk-kormány "béna kacsává" alakulhat, amennyiben az új jobboldali elnök aktívabb szerepet vállal a kül- és belpolitikában, mint elődje, Andrzej Duda, akit szintén a PiS támogatott.

Győzni fogunk, és meg fogjuk óvni Lengyelországot a nehézségektől!

- ígérte még vasárnap este, a hivatalos eredmények nyilvánosságra hozatala előtt az új lengyel államfő, Karol Nawrocki. Pedig ekkor még az exit-pollok szerint vesztésre állt a konzervatív-nacionalista történész az elnökválasztás második fordulójában. A párton kívüli Nawrockit a 2023 végén ellenzékbe szorult jobboldali-populista párt, a PiS és annak vezére, Jaroslaw Kaczynski exminiszterelnök támogatta a kampányában, és az exbokszoló az utolsó pillanatig nem is adta fel a reményt, hogy nyerhet. Pedig választott tisztségre korábban még sosem szavazták meg.

Igaza lett tehát annak a hajdani amatőr ökölvívónak, aki nem bízott a közvélemény-kutatások eredményeiben, és már akkor elkezdte ünnepelni magát, amikor a varsói polgármester, a centrista-baloldali kormány által támogatott Rafal Trzaskowski neve került a győztesek listájára az urnazárás utáni felmérések szerint. A szavazatok tényleges számlálása után azonban hajnalra világossá vált, hogy Nawrocki 51:49 arányban diadalmaskodott.

Mindez azt jelenti, hogy Trzaskowski már a második elnökválasztását vesztette el egy jobboldali, PiS által támogatott jelölttel szemben, öt évvel ezelőtt ugyanis Andrzej Duda győzte le Trzaskowskit, szintén 51:49 arányban. Így tudta a szintén jobboldali, szintén a PiS által támogatott Duda két éve megakadályozni, hogy Donald Tusk miniszterelnök centrista-baloldali kormánya végrehajtsa a 2023-as parlamenti választásokon ígért közigazgatási, igazságszolgáltatási és más reformokat.

A 2015-től nyolc éven át illiberális módszerekkel kormányzó PiS tehát ellenzékbe került 2023-ban, de azóta is blokkolta a Polgári Koalíció (Donald Tusk és Rafal Trzaskowski pártja) által vezetett sokpárti kabinet és a Polgári Koalíció által irányított parlamenti többség akaratát. A lengyel elnöknek ugyanis vétójoga van a törvényalkotásban, és ezt a vétót csak 60 százalékos parlamenti többséggel lehet felülírni - ekkora támogatottsága viszont nincs a kormánypártoknak.

Most tehát Duda helyett egy másik jobboldali, PiS-támogatott politikus akadályozhatja a reformok végrehajtását. Persze Nawrocki nem reformellenesnek állította be magát vasárnap este, hanem azt ígérte, hogy nem engedik Donald Tusk miniszterelnöknek és kormányának, hogy a hatalmuk mindenre kiterjedjen. Nawrocki azt akarja, hogy a kabinetnek ne legyen hatalmi monopóliuma, mert ez egy "gonosz hatalom", amely nem törődik a közpénzekkel, és elveszi az álmaikat.

Vagyis jól látható az, amire Aleksander Kwasniewski - az 1995 és 2005 között hivatalban lévő baloldali államfő - figyelmeztetett a választások éjszakáján: a lengyel társadalom nagyon polarizált.

És ez a megosztottság - ezt már mi tehetjük hozzá - leginkább az eliteket jellemzi. Lengyelországra is jellemző a konszenzusos elitek hiánya, ami térségünkben szinte mindenütt megfigyelhető. A szembenálló politikai pártok gyűlölettel tekintenek egymásra, az együttműködés köztük szinte kizárt, és az új államfő szavai is vészjóslóak ebből a szempontból a jövőre nézve.