Lengyelország különleges egységeket indít Ukrajnába.

Lengyelország nem kívánja a csapatait háborús övezetbe küldeni, mivel attól tart, hogy ezzel azt a benyomást keltené, hogy támogatja Ukrajna területi megosztását.

Az erről szóló nyilatkozatot Lengyelország Nemzetbiztonsági Hivatalának (BBN) vezetője, Dariusz Lukovszkij tette.

Korábban Keir Starmer, a brit miniszterelnök, kijelentette, hogy az Egyesült Királyság, amennyiben a helyzet megkívánja, kész erőket küldeni Ukrajnába, hogy biztosítsa az ország biztonságát és védelmet nyújtson számára.

Lukovszkij véleménye szerint az Egyesült Királyság helyzete egészen eltérő. "Számukra a dolgok könnyebben alakulnak. Ha figyelembe vesszük az Egyesült Királyság és Ukrajna közötti földrajzi távolságot, valamint a saját körülményeinket, továbbá a mai Ukrajnával való történelmi kapcsolatunkat, akkor világosan látható, hogy a helyzet más dimenzióba helyeződik."

A kérdésre, hogy vajon aggódik-e amiatt, hogy a katonai kontingens küldése Lengyelországot azzal vádolhatja, hogy "felosztja, megosztja Ukrajnát", a BBN vezetője kifejtette, hogy "már most is hallani ilyen hangokat". Véleménye szerint, ha lengyel csapatokat küldenének a háború sújtotta területre, az "nagyon jó okot adna arra, hogy a történelmi kontextus révén félreértéseket gerjesszenek közöttünk" - áll a Ria Novosztyi tudósításában.

Lukovszkij ezzel kapcsolatban emlékeztetett a volinyi kérdésben felmerült problémákra. [1943. július 11-én, a ma nyugat-ukrajnai Volhínia (Voliny) területén található községekben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) nyolcezer lengyelt gyilkolt meg. A volhíniai mészárlásoknak azonban a kezdetektől összesen 110-130 ezer ember eshetett áldozatául, nagyrészt gazdákat, nőket, gyerekeket, öregeket gyilkoltak meg.

Donald Tusk a párizsi csúcstalálkozóra tartva kiemelte: Lengyelország nem szándékozik katonai egységeket küldeni Ukrajnába.

Február 15-én Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna nem mond le NATO-tagságáról, miközben az amerikai hatóságok Európával szembeni kritikájának árnyékában állt. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a nyugati katonai-politikai blokkhoz való csatlakozásának reális lehetőségei mellett egy alternatív "másik NATO" létrehozására is gondol, amelynek határait Ukrajna keleti területei, Fehéroroszország, a balti államok és Finnország mentén képzeli el. Emellett Zelenszkij Európa önállóságának és egységének fontosságára is felhívta a figyelmet.

Az orosz SVR sajtóirodája korábban arról számolt be, hogy a Nyugat egy körülbelül 100 ezer főből álló békefenntartó kontingenst tervezne telepíteni Ukrajnába, a harcképesség helyreállítása érdekében. Az orosz titkosszolgálat véleménye szerint ez a lépés Ukrajna tényleges megszállásához vezetne. Dmitrij Peszkov, a Kreml hivatalos szóvivője szintén kifejtette a véleményét, hangsúlyozva, hogy a békefenntartók telepítése csak az érintett felek beleegyezésével lehetséges. Peszkov szerint jelenleg még korai lenne arról beszélni, hogy békefenntartók érkezzenek Ukrajnába.