Lember Szilvia: "Folyamatosan tovább élünk, mint valaha - ez a mi felelősségünk."

Lember Szilviát, a Haleon, a globális egészségügyi szektor élvonalába tartozó vállalat magyarországi vezetőjét faggattuk az egészségünk védelmének és fenntartásának titkairól.

Egészségünk a legnagyobb értékünk, ebben sokan egyetértenek. Ám az már nem mindenkinek egyértelmű, hogy tenni is mi tudjuk a legtöbbet érte. Mit jelent az 'öngondoskodás' fogalma ezen a területen, az ön értelmezésében?

Az öngondoskodás kulcsszerepet játszik egészségünk megőrzésében, mégis sokan hajlamosak alábecsülni ennek jelentőségét. A Haleon filozófiája szerint az öngondoskodás nem csupán egyéni felelősség, hanem tudatos lépések sorozata, amely a betegségek megelőzésére, a kisebb egészségügyi problémák hatékony kezelésére és a jó közérzet folyamatos fenntartására összpontosít. Ez magában foglalja a megelőző intézkedéseket, az öndiagnózist, valamint a napi egészségügyi rutinok kialakítását és fenntartását, amelyek mind hozzájárulnak a test és lélek harmóniájához.

Az 'öngyógyítás' fogalma a modern egészségügyi diskurzusban egyre nagyobb figyelmet kap, mégis sokszor nehezen meghatározható. A 21. század egészségvédelmi megközelítéseiben az öngyógyítás nem csupán a fizikai betegségek kezelésére irányul, hanem egy holisztikus szemléletet képvisel, amely a mentális, érzelmi és spirituális jólétet is magában foglalja. Az öngyógyítás jelentősége abban rejlik, hogy támogatja az embereket abban, hogy aktívan részt vegyenek saját egészségük megőrzésében és helyreállításában. Ez a folyamat magában foglalja a tudatosság növelését, a megfelelő életmódbeli választások meghozatalát, és a különböző alternatív gyógyászati módszerek alkalmazását. Az öngyógyítás lehetőséget ad arra, hogy az egyének saját tapasztalataikra és meglátásaikra támaszkodva építsenek egy egészségesebb életformát. A 21. század rohanó világában, ahol a stressz és a szorongás mindennapossá vált, az öngyógyítás mint eszköz segíthet a lelki egyensúly megteremtésében, valamint a fizikai és mentális egészség fenntartásában. Az önismeret és a személyes felelősségvállalás erősítése nemcsak az egyénre, hanem a közösségre is pozitív hatással van, hiszen a tudatosan választott életmód és a gyógyító praktikák megosztása hozzájárulhat a társadalom egészségének javításához. Összességében az öngyógyítás nem csupán egy trend, hanem egy elengedhetetlen komponens a 21. századi egészségmegőrzésben, amely lehetőséget ad arra, hogy mindenki saját kezébe vegye egészsége irányítását és aktívan részt vegyen a gyógyulás folyamatában.

Támogatjuk az öngyógyítás jól képzett és megfelelően kommunikált megközelítését, amely a személyes felelősséget és a folyamatos tanulást helyezi előtérbe. Amint azt "Az öngondoskodás szerepének újradefiniálása Európában" ("Redefining the role of self-care in Europe") című jelentésünk is kiemeli, az öngondoskodás fontos szerepet játszik az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás enyhítésében. Európában például évente 1,2 milliárd kisebb betegséget kezelnek az emberek saját maguk. Ezen öngondoskodás nélkül Európában 120 000-rel több orvosra lenne szükség, ami jól mutatja, hogy az öngondoskodás szélesebb körű előmozdítása és megvalósítása milyen jelentős egészségügyi-gazdasági előnyökkel jár.

A magyar társadalom számos örökséget cipel a múltból, amelyek nemcsak a mindennapi életet, hanem az egészségtudatosságot is befolyásolják. Úgy vélem, hogy elérkezett az idő egy szemléletváltásra, amely az egészséghez való hozzáállásunkat is érinti. Milyen előrelépéseket tapasztal mostanában, és hol látja ennek a folyamatnak a jelenlegi állását?

Magyarország komoly kihívásokkal küzd az orvosi ellátás elérhetősége terén. Jelenleg 100 000 lakosra csupán 330 orvos jut, ami 15%-kal kevesebb az Európai Unió átlagánál. Ez a hiányosság hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy aktívan odafigyeljünk egészségünkre, különösen abban az időszakban, amikor várható életkorunk folyamatosan növekszik. Az egészségmegőrzés érdekében tett lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jövőben mindannyian jobb orvosi ellátásban részesülhessünk.

Az öregedő társadalom előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy a plusz éveinket minél jobb egészségben éljük meg. Az a helyzet, hogy egyetlen egészségügyi rendszer sem képes hatékonyan működni, ha nem vállalunk aktív szerepet saját jólétünk biztosításában. Minél előbb kezdjük el ezt a folyamatot, annál kedvezőbb eredményekre számíthatunk. Egyszerű, mindennapi döntések – mint például a mozgás, a tápláló ételek fogyasztása és a mentális egészség ápolása – jelentős hatással lehetnek arra, hogyan éljük meg az öregedést. Fontos, hogy ne a tökéletességet keressük, hanem inkább azt, hogy következetesen olyan szokásokat alakítsunk ki, amelyek hozzájárulnak jóllétünkhöz.

Az egészségügyi szakmában három kulcsfontosságú dolog van, amit szeretnék, ha a páciensek és a szakemberek is megértenének: 1. **A holisztikus megközelítés fontossága**: Az egészség nem csupán a fizikai jólétről szól; a mentális és érzelmi állapotunk is legalább annyira fontos. Az orvosi ellátás során figyelembe kell venni a páciens életmódját, környezeti tényezőit és pszichológiai aspektusait is. Ez a holisztikus megközelítés segíthet abban, hogy a páciensek jobban megértsék saját egészségüket és aktívan részt vegyenek a gyógyulásukban. 2. **Az önfejlesztés és a prevenció szerepe**: Az emberek gyakran várják, hogy a problémák megoldódjanak, ahelyett, hogy proaktívan foglalkoznának az egészségükkel. A prevenció és az önfejlesztés kulcsfontosságú az egészségmegőrzésben. Fontos lenne, hogy tudatosan építsük a mindennapi szokásainkat, hiszen a kis lépések is jelentős változásokhoz vezethetnek hosszú távon. 3. **A kommunikáció és a bizalom jelentősége**: Az orvos-páciens kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom és nyílt kommunikáció. Amikor a páciensek aktívan részt vesznek az orvosi döntésekben, és bátran felteszik kérdéseiket, az nemcsak a diagnózisok pontosabbá tételében segít, hanem a gyógyulási folyamat során is. Az egészségügyi szakembereknek pedig fontos, hogy empatikusan és érthetően kommunikáljanak. Ami a tévhiteket illeti, gyakori, hogy az emberek azt hiszik, hogy a gyógyszerek mindent megoldanak, és elhanyagolják a természetes módszereket vagy az életmódbeli változtatásokat. Ezen kívül sokan úgy vélik, hogy a betegségek elkerülhetetlenek, és nem tehetnek semmit a megelőzésük érdekében. E tévhitek lebontása és a tudatosság növelése kulcsfontosságú a hatékonyabb egészségügyi ellátás érdekében.

A COVID-19 világjárvány alapjaiban formálta át a globális környezetet, és mélyreható hatásokat gyakorolt az iparágunkra is. Ezen események felgyorsították azt a tendenciát, amit már korábban is észleltünk: a páciensek tudatossága az egészségügyi kérdésekben folyamatosan növekszik, és egyre inkább elvárják azokat a támogatásokat, amelyek hozzájárulnak jólétükhöz. Ezt a változást jól tükrözi az a népszerű mondás, miszerint „a megelőzés mindig jobb választás, mint a gyógyítás”.

Ebben a kontextusban elengedhetetlen, hogy maximálisan kihasználjuk az összes rendelkezésünkre álló erőforrást. Ilyenek például az egészségügyi tájékoztatók, a rendszeres szűrővizsgálatok, valamint az öngondoskodással kapcsolatos tudás megbízható forrásokból való kiemelése.

Egy másik fontos szempont a vény nélkül kapható gyógyszerekhez kapcsolódó betegtájékoztatók nyelvezetének leegyszerűsítése, valamint az elektronikus verziókhoz való könnyebb hozzáférés biztosítása. Ezek a dokumentumok okostelefonokon, laptopokon vagy táblagépeken valóban elérhetőbbé válhatnak. Ezen felül, ha komolyabb panaszok lépnek fel, mindig ajánlott orvosi segítséget kérni. Ezek a lépések nem csupán lehetőséget nyújtanak az egyének számára, hogy aktívan részt vegyenek saját egészségük kezelésében, hanem hozzájárulnak egy fenntarthatóbb és hatékonyabb egészségügyi rendszer megteremtéséhez is.

Milyen módon értékeli a gyógyszerészek szerepét ebben a kontextusban?

A gyógyszerészek a közvetlen egészségügyi ellátás első vonalában állnak. Ők azok a szakemberek, akikkel a betegek a legkönnyebben találkozhatnak, és akik gyors, kényelmes segítséget tudnak nyújtani. Kisebb panaszok esetén érdemes elsőként hozzájuk fordulni, hiszen alapos tudásuk révén képesek felmérni, hogy a páciens önállóan, hatékonyan kezelheti-e a problémáját, vagy sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége. A gyógyszerészek tehát kulcsszerepet játszanak az egészségügyi ellátásban, segítve a betegeket a megfelelő döntések meghozatalában.

Valójában, amint azt a korábban hivatkozott jelentés is említette, az európaiak 58%-a él öt perc sétára egy gyógyszertártól. A gyógyszertárakhoz és gyógyszerészekhez való hozzáférés pedig gyakran sokkal egyszerűbb lenne, mint időpontot kapni egy szakorvoshoz.

Mindazonáltal szeretnénk hangsúlyozni, hogy senkit sem szeretnénk eltántorítani attól, hogy orvosi segítséget kérjen, és nem is kívánjuk alábecsülni az orvosok szerepének jelentőségét.

Milyen megoldások kellenének ahhoz, hogy javuljon a magyar emberek általános egészségügyi állapota?

A magyar lakosság egészségi állapotának javítása egy olyan alapvető feladattal kezdődik, amely elsőre talán magától értetődőnek tűnik: gondoskodjunk magunkról. Ezt nem csupán akkor érdemes szem előtt tartani, amikor valamilyen betegség gyötör minket, hanem főként akkor, amikor egészségesek vagyunk. Ennek részeként kiemelten fontos az alvás minősége, a változatos és tápláló étrend, valamint az aktív életmód fenntartása. Ezenfelül, ha szükséges, érdemes étrend-kiegészítőket is beiktatni, hogy támogassuk szervezetünket. Ezek a látszólag egyszerű, mégis rendkívül hatékony lépések hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, és segítenek megőrizni a hosszú távú jó közérzetet.

Az oktatás egy kulcsfontosságú tényező a betegek egészségi állapotának javításában. Fontos, hogy a páciensek tisztában legyenek azzal, milyen hatással vannak döntéseik az egészségükre, és ezért megbízható forrásokból kell információt gyűjteniük. Az egészségügyi ismeretek birtokában az emberek képesek lesznek tudatos választásokat tenni, és ezáltal felelősen gondoskodni saját jólétükről.

Elengedhetetlen, hogy olyan rendszerszintű reformokat vezessünk be, amelyek túlmutatnak a hagyományos orvosi látogatások szűk keretein. Az egészségügyi rendszer átalakítása során fontos, hogy szélesebb spektrumú szakembereket vonjunk be a folyamatba, és a fókuszt a betegek aktív támogatására, valamint a megelőzésre helyezzük, még mielőtt egyáltalán orvoshoz kellene fordulniuk. Egy kiegyensúlyozottabb és proaktívabb egészségügyi modell megteremtésével mindenki számára hozzáférhetőbb és magasabb színvonalú ellátást tudunk nyújtani.

A fogyasztói piac értékének folyamatos növekedése figyelemre méltó jelenség. Ez arra utal, hogy egyre többen fordulnak különböző egészségügyi termékek és szolgáltatások felé, és sokan hajlandóak többet is áldozni ezekre. Mi lehet a háttérben? Talán az emberek egyre tudatosabbá válnak az egészségmegőrzés terén, vagy a minőségi szolgáltatások iránti igény növekedése áll a jelenség mögött. Ön szerint mi lehet a legfőbb indítóok?

Igen, az emberek határozottan többet fektetnek az egészségükbe, de az egyik legfontosabb fogyasztói trend, amelyet megfigyelhetünk manapság, hogy már mindenki "okos vásárló", és különböző technikákat alkalmaz a pénzügyi megtakarítás érdekében. Az automatikus, impulzív vásárlásokról az átgondoltabb döntéshozatalra való áttérés figyelhető meg. A fogyasztók egyre inkább az ár-érték arányt helyezik előtérbe, és alaposan átgondolják az egészséggel kapcsolatos befektetéseiket. Ez a tendencia azt mutatja, hogy nő a tudatosság az egészség fontosságának tekintetében. Emellett pedig megjelent egyfajta vágy a megalapozott döntéshozatalra, ami összhangban van a személyes költségvetéssel és a hosszú távú jólléttel.

A magánegészségügyi szolgáltatások ára sokak számára megterhelő, mégis a népszerűségük folyamatosan növekszik. Ennek fő oka, hogy sokan tapasztalják, hogy az állami ellátás nem mindig képes maradéktalanul kielégíteni az igényeiket. A szakdolgozók számának csökkenése mellett a páciensek száma folyamatosan növekszik, ami tovább nehezíti a helyzetet. Ráadásul az általános egészségügyi állapotunk sem éppen rózsás, így a kihívások egyre inkább halmozódnak. De vajon hogyan képes megbirkózni egy egészségügyi rendszer ezzel a sokrétű problémával? Milyen megoldások kínálkoznak a helyzet javítására?

Ez a kihívás egész Európát érinti, és Magyarország sem marad ki a sorból. A gondok gyökere abban rejlik, hogy az állami egészségügyi rendszerek egyre nehezebben tudják kielégíteni a folyamatosan növekvő népesség igényeit. Miközben a betegek száma folyamatosan emelkedik, az egészségügyi szakemberek száma csökken, ami jelentős terhet ró a rendszerekre. Ráadásul a lakosság általános egészségi állapota is aggasztó, ami tovább nehezíti a helyzet megoldását.

Európa számos országában, köztük Magyarországon is, az egészségügyi költségvetésekben a megelőző intézkedésekre fordított források mennyisége továbbra is rendkívül alacsony. Az európai átlaghoz viszonyítva csupán a költségvetések körülbelül 3%-át szánják a prevencióra, ami nyilvánvalóan nem elegendő a tartós egészségügyi kihívások hatékony kezeléséhez. Magyarország esetében az egészségügyi kiadások a GDP 5,6-6%-át teszik ki, ami viszonylag alacsonynak számít, ha összehasonlítjuk például a Cseh Köztársaság 7,7%-os, vagy Lengyelország és Szlovákia 6,5%-os arányával. Ez a kevésbé jelentős finanszírozás hátráltatja a megelőző ellátás és az egészségügyi edukáció prioritásként való kezelését. Az egészségügyi rendszer átfogó és rendszerszintű megoldásokra van szüksége ahhoz, hogy a hangsúlyt a megelőzésre és az egészségnevelésre helyezze.

Mennyire tudják elérni hazánkat a legújabb európai technológiák és tudományos felfedezések? Van-e elegendő kapacitásunk arra, hogy ezeket hatékonyan beépítsük a saját rendszerünkbe? Milyen mértékű lemaradásban vagyunk ebben a folyamatban?

Folyamatosan arra törekszünk, hogy a modern technológiák alkalmazását fellendítsük az egészségügyi szektorban, és Európa számos innovatív megoldása inspirál minket. Például a Haleon által készített kutatás, amely az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kutatóintézetével együttműködésben készült, izgalmas lehetőségeket vázol fel. Ez a tanulmány a fogászati szűrések keretében végzett rutin cukorbetegség-szűrés lehetőségét vizsgálja. Célunk, hogy ezt az új megközelítést a gyakorlatban is érvényesítsük.

Bízunk benne, hogy a kutatásunk eredményei hozzájárulnak egy innovatív egészségügyi rendszer megvalósításához, amely a fogorvosi szakemberek tudását kihasználva proaktívan képes azonosítani és kezelni a cukorbetegeket. Ez a megközelítés nem csak a cukorbetegség hatékonyabb kezelését célozza, hanem rávilágít a szájüregi egészség és az általános jóllét közötti szoros összefüggésre is. Ezen törekvéseink összhangban állnak azzal a szélesebb céllal, hogy mindennapi egészségünket egy emberséges és figyelmes módon támogassuk.

Miközben ilyen innovatív megoldások megvalósításán dolgozunk, még van mit tennünk, hogy teljesen felzárkózzunk a legfejlettebb rendszerekhez, de az előrelépés már folyamatban van.

A páciensek mellett az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, mentális egészsége és oktatási szintje is számos kihívással küzd. Fontos, hogy erre a területre is figyelmet fordítsunk, hiszen a szakemberek jóléte és képzettsége közvetlen hatással van a betegellátás minőségére. A megterhelő munkakörnyezet, a stressz és a megfelelő továbbképzések hiánya nemcsak a dolgozók egészségét befolyásolja, hanem a páciensek biztonságát és elégedettségét is. Ha a munkatársak jól érzik magukat, és rendelkeznek a szükséges tudással, akkor hatékonyabban tudják ellátni feladataikat, ami végső soron mindenki javát szolgálja.

Igen, az egészségügyi dolgozók mentális egészsége rendkívül fontos. A nagy betegterhelés, a megfelelő erőforrások hiánya és a túlzott bürokrácia mind hozzájárulhat a kiégéshez és a nyújtott ellátás minőségének csökkenéséhez.

Ahogyan azt korábban is említettem, meggyőződésünk, hogy számos lényeges lépést tehetünk a felmerülő kihívások kezelésére. Először is, fontos, hogy a gyógyszerészek, gyógyszerésztechnikusok és egyéb egészségügyi szakemberek szerepét a rendszerben jelentősen megerősítsük. Másodszor, elengedhetetlen, hogy fokozott figyelmet szenteljünk az egészségügyi oktatásnak és a megelőzésnek. Harmadszor pedig a megelőzést sokkal határozottabban integrálnunk kell a jogalkotásba, például a megelőző programok finanszírozásával. Ez a megközelítés nem csupán az egészségügyi dolgozók jólétét fogja előmozdítani, hanem egy sokkal hatékonyabb, betegcentrikus egészségügyi rendszert is kialakít.