Egy nyíregyházi hölgy lakásfelújításba kezdett, ám a szomszédaitól érkező meglepetésekre nem számított. Az ajándékokat nem hagyta figyelmen kívül...
Egy váratlan feszültség törte meg a csendet Örökösföldön, ahol egy lakásfelújítás körüli nézeteltérés robbant ki a társasház lakói között. A szomszédok türelme végleg elfogyott, amikor a kalapácsok zaja már elviselhetetlenné vált számukra.
Mikor kezdenénk lakásfelújításba, ha nem nyáron, a jó idő is kedvez a munkálatoknak. Azonban míg a családi házakban viszonylag úgy vagyunk túl egy felújításon, hogy mindössze a családtagjaink "szenvednek" a korszerűsítéssel járó pokoli zajtól, a mindent belepő portól, addig a társasházakban ezt is másképp éljük meg, a lakásszépítő hetek, napok gyakran szítanak feszültséget a lakóközösségben.
Társasházi nézeteltérés – a felújítás túl hangos A társasházban élők között gyakran előfordulhatnak nézeteltérések, és az aktuális felújítás zajszintje sokakban felkeltette a feszültséget. Az épületben zajló munkálatok, mint például a falak átszabása vagy a padlóburkolat cseréje, elkerülhetetlenül magukkal hozzák a zajt, amely zavarhatja a lakók mindennapi életét. Sokan panaszkodnak, hogy a folyamatos kalapálás és fúrás megnehezíti a pihenést, a tanulást vagy akár a munkát is. A problémát súlyosbítja, hogy a rengeteg zaj nemcsak a nappali órákban, hanem sok esetben késő este vagy akár hétvégén is hallható. Egyes lakók úgy érzik, hogy a felújítást végző vállalkozás nem tartja be a megadott időkereteket, míg mások úgy vélik, hogy a közös képviselet nem foglalkozik eléggé a lakók panaszával. A helyzet feszültséget szül, és sokan keresik a megoldást, hogy hogyan lehetne a felújítást a lehető legkellemetlenebbül lebonyolítani. Fontos, hogy a lakók közötti kommunikáció nyitott maradjon, és mindenki megértse, hogy a felújítás elengedhetetlen a közös tulajdon jövője szempontjából. A megoldás lehet egy közös megbeszélés, ahol mindenki kifejezheti véleményét, és ahol a kivitelezők is tájékoztathatják a lakókat a munkálatok ütemezéséről és a várható zajszintről. A felújítás zaja elkerülhetetlen, de a közös együttműködés segíthet abban, hogy a folyamat zökkenőmentesebbé váljon, és a lakók türelme a végén kifizetődő legyen.
- mesélte Bakos Edina. A nyíregyházi olvasónk kifejezte aggodalmát az örökösföldi ház hirdetőtábláján kifüggesztett felújítási értesítés kapcsán. Noha a szabályoknak megfelelően járt el, a lakótömb többi lakója nap mint nap "szekálta" őt a felújítás alatt. Hol a zaja, hol a munkálatokkal együtt járó por miatt tettek megjegyzéseket. Edina egyre inkább elbizonytalanodott, és félt, hogyan fogja magát érezni ebben a közösségben, mint új lakó.
- Őszintén megmondom, hogy már kezdem felfogni, miért preferálják az emberek a felújított lakásokat, amikor otthont keresnek. Ki akarna belefogni egy olyan kálváriába, mint amilyenben én voltam? Ha több pénzem lett volna, valószínűleg én sem választottam volna egy olyan ingatlant, amelynek a belső terét teljesen át kellett alakítanom, és a fürdőszobát is a legutolsó csővezetékig le kellett bontanom. Olyan volt az egész, mint egy háborús zóna, és elmondhatom, hogy ez igencsak megviselt. Amikor viszont a szomszédok is elkezdtek panaszkodni, egyfajta tehetetlenség fogott el - mesélte a fiatal nő, aki még a közös képviselőhöz sem merte elvinni a problémáját. Hozzátette, hogy tudja, mennyire frusztráló, ha valaki nem tartja be a szabályokat, és a hétvégén vagy ünnepnapokon zavaró zajjal terheli a közösséget, de egy ilyen közegben elengedhetetlen a megértés és az alkalmazkodás. Nem volt kellemes, ahogyan a szomszédok nekem estek.
