Könyv vagy film: egy örök dilemmának tűnő kérdés, amelyet talán ideje lenne végre félretenni.
Melyik a jobb: a könyv vagy a film? - Ez a kérdés olyan, mint egy véget nem érő szópárbaj, amely talán értelmetlen is. Minden műfajnak megvan a maga különleges bája, de a könyvmániások hajlamosak élethosszig tartó vitába bonyolódni, hogy megvédjék az álláspontjukat. Való igaz, a könyvek sokkal részletesebbek és nagyobb teret engednek a képzelet szárnyalásának, viszont a filmes adaptációkat is érdemes komolyan venni. Ki tudja? Lehet, hogy egyszer elérkezik az a nap, amikor azt mondjuk: "Ez a film sokkal jobban sikerült, mint az eredeti könyv!"
Minden alkalommal, amikor egy népszerű regényből film készül, szinte elkerülhetetlenül merül fel a kérdés: "Melyik a jobb?" A könyv vagy a film? A vita szinte sosem alszik, érvek és ellenérvek ütköznek, vélemények keresztezik egymást – miközben talán éppen az alapvető kérdést kellene újragondolnunk.
A könyv és a film nem csupán egymással versengő médiumok, hanem két különböző művészeti nyelv, saját szabályaikkal és eltérő élményvilágukkal. Egy könyv olvasása egyfajta bensőséges kapcsolatot teremt az író és az olvasó között. Minden egyes szó, minden leírás szabad teret ad a képzeletünknek – mi magunk alkotjuk meg a szereplőket, a helyszíneket és a hangulatokat. Nincs két ember, aki ugyanolyan színekkel festené meg a történetet; mindenkinek megvan a saját, egyedi víziója az elénk táruló narratíváról.
A film ezzel szemben kollektív alkotás. Rendező, operatőr, színészek, zeneszerzők és még sokan mások dolgoznak együtt egy vízió megvalósításán. A történetet nem belső képekként éljük meg, hanem egy kész, érzékszerveinkre ható formában kapjuk: látjuk, halljuk, érezzük. A film tehát nem csak mesél, hanem vezet is. Nincs szükség külön erőfeszítésre, nem kell elképzelnünk a hős ruháját vagy hangját - ezek adottak. Ez egyszerre könnyítés és korlát.
Filmadaptáció versus könyv: vajon csak az egyikük kerülhet ki győztesen?
Sokan kritizálják a filmes adaptációkat, mondván, "kihagyták a legjobb részt" vagy "nem olyan, mint a könyvben". Ez igaz is - de szükségszerű. Egy regény több száz oldalnyi belső monológját, részletes leírásait nem lehet (és nem is kell) egy kétórás filmbe belesűríteni. A film más eszközökkel dolgozik, másféle élményt nyújt.
Ráadásul míg egy könyv általában egyetlen szerző műve, addig egy film százféle döntés és kompromisszum eredménye. Épp ezért nem is érdemes ugyanazokat az elvárásokat támasztani feléjük. Ahogy egy dal feldolgozása sem jobb vagy rosszabb az eredetinél - csak más -, úgy egy könyv filmes változata is csak egy újraértelmezés, nem versenytárs.
A mai filmes világban egyre inkább teret nyernek a regényadaptációk – és ennek több oka is van. A közönség hatalmas érdeklődése a történetek iránt folyamatosan növekszik, ráadásul a könyvek gyakran már kész, gazdag univerzummal rendelkeznek, amelyeket csak a vászonra kell varázsolni. A streaming szolgáltatások korában ráadásul a tartalomfogyasztás tempója sosem látott sebességre gyorsult; míg az olvasás komoly idő- és energiaigényes tevékenység, egy film megtekintése csupán annyi, hogy lehuppanunk a kanapéra, és egy gombnyomással elindítjuk a mozit.
