A vélt hibákért kirótt drákói állami büntetések következtében sok család és vállalkozó került kilátástalan helyzetbe.
Amennyiben az ellenőrök hiányosságot vagy szabálytalanságot fedeznek fel az épület-korszerűsítési pályázatok végrehajtása során, az állam jogában áll a teljes támogatási összeget visszaigényelni. A pályázók ezt a gyakorlatot igazságtalannak tartják, különösen, mivel a kiíró szervnél sokkal jelentősebb mulasztások történtek.
641 ezer forintot vont le Zoltán bankszámlájáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024. december 5-én. Az egyik baranyai kisvárosban élő férfi és felesége, valamint a pár három iskoláskorú gyermeke decemberre ott maradt fillér nélkül, mivel Zoltán munkáltatója már korábban a számlára utalta a férfi 491 ezer forintos fizetését. A családfő megkereste az adóhatóságot, ahol elmondták neki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ felszólítására "inkasszózták le" számláját, a központ szerint ugyanis a férfinek velük szemben 5,3 millió forintos köztartozása van.
A történet gyökerei egészen 2021-ig nyúlnak vissza, amikor Zoltán elhatározta, hogy korszerűsíti családi házát a fejlesztési központ "fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva" című pályázati programja keretében. A célja az volt, hogy az épület nyílászáróinak több mint felét három üvegrétegűre cserélje, és hőszivattyú, napelemes rendszer, valamint a szükséges akkumulátorok beépítésével gazdaságosabbá tegye az energiafelhasználást. Pályázatát 2022 márciusában elfogadták, és 11,3 millió forint támogatást ítéltek meg számára. Zoltán a tervezett beruházást alapvetően saját forrásból valósította meg, és 2023 nyarára a munkálatok zöme befejeződött, sőt, egy alkalommal 4,4 millió forint előleget is kapott. Azonban 2023 augusztusában, amikor benyújtotta a számláit a központnak, váratlan hír érkezett: a nyílászárók cseréjére nem volt jogosult, mivel a ház ablakai már a pályázat kiírása előtt három rétegűek voltak. Ennek következtében felfüggesztették a támogatás kifizetését, és eljárást indítottak a szabálytalanságok kivizsgálására. Zoltán nem tétlenkedett, és azonnal reagált a döntésre. Állította, hogy a nyílászárók 51 százalékában csupán két üvegréteg volt, és azokat 2023-ban cserélte le. A kivitelezési munkák során készült számlák pedig bizonyítják, hogy jogosan várja a támogatás folyósítását. Az ügy tehát továbbra is nyitott, és Zoltán reméli, hogy igazsága végül győzni fog.
November hónapban ellenőrök érkeztek a házhoz, de nem tudták pontosan megállapítani, mikor zajlott le a nyílászárók cseréje. 2024 januárjában a központ ismét bejelentette, hogy szabálytalanság történt, így a kifizetés lehetősége teljesen kizárt, sőt, a 4,4 milliós előleget is kamatokkal együtt vissza követelik.
Zoltán megfellebbezte a döntést. Az eredményről azonban hosszú tíz hónap várakozás után sem érkezett semmiféle értesítés. Végül 2024. november 27-én egy meglehetősen súlyos levél érkezett a NAV-tól, amelyben 5,3 millió forintos köztartozást követeltek tőle, büntetőkamattal együtt, a pályázatával kapcsolatos szabálytalanságok miatt. Zoltán azonnal válaszolt a levélre, de mielőtt bármilyen visszajelzést kaphatott volna, a bankszámláit már teljesen lenullázták.
Megpanaszolta a NAV-nál az eljárást, és ezzel párhuzamosan ügyvédhez és lapunkhoz fordult. Elmondta, hogy a fejlesztési központnál és az adóhatóságnál nem adtak számára lehetőséget, hogy tisztázza helyzetét, a központtól nem kapott időben végzést a szabálytalansági eljárás határozatáról, így nem volt esélye arra, hogy bírósági úton a végrehajtást megszakítsa, és nem kérhetett vagyonvédelmet az inkasszó ellen.
Az említett "számlasöprés" következtében csak Zoltán feleségének 73 ezer forintos anyaságija maradt a háromgyermekes család megélhetésére.
Felkértük a NAV-ot, hogy tájékoztasson minket arról, milyen jogszabályok alapján hajtották végre Zoltán számlájának lecsupaszítását, és miért nem hagyták meg legalább a jövedelme felét, hiszen ez minden esetben elvárható, különösen, ha több gyermekes családról van szó. Ráadásul a gyermekek után járó kedvezményeket is levonták Zoltán számlájáról, ami nyilvánvalóan jogszerűtlen. A NAV válasza azonban csupán általános információkat tartalmazott az inkasszó szabályairól, és a konkrét ügyre nem tértek ki, hivatkozva arra, hogy ezzel adótitkot sértenének. Ez az érv azonban nem igazán állja meg a helyét, hiszen Zoltán írásban meghatalmazott engem, hogy megismerjem az ügyének részleteit a NAV-nál, ráadásul az adótitok az adózót védi, nem pedig a hatóságot, amely esetlegesen hibát vétett. Az adóhatóság ugyanakkor megjegyezte, hogy "a behajtási megkeresésben szereplő tartozás jogalapját és összegszerűségét nem vizsgálhatják felül". A NAV álláspontja szerint a bank feladata lett volna biztosítani, hogy Zoltán teljes jövedelmét ne vonják le. Végül a levélben azt írták, hogy amennyiben kiderül, hogy a végrehajtást kérő szabálytalanul járt el, a NAV soron kívül visszatéríti a levont összeget.
A jelek szerint történhetett valamilyen jogsértés, mert a NAV december közepén visszautalta Zoltán egyhavi keresetét, és leállította az inkasszót.
De hogy pontosan milyen jogsértés történt, azt se a NAV-val, se a fejlesztési központtal, se a pályázat felett felügyeletet gyakorló Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) nem tudtuk tisztázni. Az ÉKM - megkeresésünkre - ennyit közölt: "Az említett projektnél a vizsgálatok alkalmával megállapítást nyert, hogy a kedvezményezett nem volt jogosult támogatás igénylésére". Ám azt, hogy mire épül ez a megállapítás, nem árulták el. Így arra a kérdésre se válaszoltak, hogy Zoltán miért nem kapott a szabálytalansági eljárás döntéséről értesítést, és ez által jogorvoslati lehetőséget.
Zoltán januárban bírósághoz fordult, hogy hivatalosan is megállapítsák: a fejlesztési központ idő előtt követelte vissza tőle a pénzt. A központ ugyanis nem bontotta fel a közöttük lévő támogatási szerződést, és Zoltán szerint az előleg visszakövetelése enélkül jogtalan. Amennyiben a központ továbbra sem ismeri el, hogy az ablakok 51 százaléka már cserére került, Zoltán a bíróság segítségét kéri az ügy tisztázásában. Ha a bíróság is úgy véli, hogy a nyílászárók cseréje nem teljesült megfelelően, akkor azt szeretné, ha a támogatás teljes összege nem veszne el, hiszen az ablakcsere költsége mindössze az egész beruházás ötödét sem éri el. Zoltán arra számít, hogy a támogatás mértéke arányos legyen a teljesítménnyel. Érdemes megjegyezni, hogy hasonló ügyben már 2022-ben született egy jogerős bírósági határozat, amely Zoltán álláspontját támasztja alá.
A NAV inkasszálta az Iványi Gábor egyházának küldött egyszázalékos felajánlások csaknem felét
A történet, amelyet most megosztok, nem egyedülálló eset. Az utóbbi hetek során számos pályázó keresett meg, akik hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek. Mivel a pályázók általában a békés rendezésre támaszkodnak, és Zoltánhoz hasonlóan aggódnak az ÉKM esetleges időhúzó taktikái miatt, sokan név nélkül osztották meg tapasztalataikat. Egyesek, akik nyertek pályázati támogatást épületkorszerűsítésre, már elvégezték a szükséges munkálatokat, és számlákkal is tudták igazolni azokat. Azonban a későbbi ellenőrzések során valamilyen hibát találtak a beruházás egyes elemein, ami miatt nem csupán az érintett munkálat támogatását követelték vissza, hanem a teljes pályázati összeget is. Például egy pécsi kivitelező, aki 30 millió forintot nyert a telephelye korszerűsítésére, a munkákat sikeresen befejezte, ám a napelemeket hullámpala borítású tetőre rögzítette, ami a kiírás szerint tilos volt. Ennek következményeként most a teljes támogatást vissza szeretnék vonni, holott a napelem költsége mindössze 5,3 millió forintot tett ki, ami az összes beruházás költségének alig több mint hatoda. A 67 éves vállalkozó tehát bírósághoz fordult, mivel az érthetetlenül szigorú büntetés tönkretenné 42 éve működő, 95 millió forintos árbevételű cégét.
A hasonló problémákra panaszkodó vállalkozók és magánszemélyek gyakran érzik úgy, hogy a pályázat kezeléséért felelős ÉKM szigorú hozzáállása eltúlzott. Ennek egyik oka, hogy a minisztérium és a pályázati folyamatban részt vevő intézmények a tenderek lebonyolítása során számos hibát követtek el. A pályázati szabályokat menet közben többször is módosították, a központ pedig rendszerint nem tartotta be a saját maga által kitűzött válaszadási határidőket. Amikor a pályázók kérdésekkel keresték őket, gyakran elérhetetlenek voltak, és ha végre sikerült kapcsolatba lépni, a válaszaik általában nem voltak kielégítőek. A pályázók azt is sérelmezik, hogy a beruházás során nem kaptak ellenőrzést; ha lett volna lehetőségük időben javítani a felmerülő hibákat, sokkal gördülékenyebben haladhatott volna a projekt. Egy pécsi vállalkozó, aki éppen telephelyét újítja fel, azt nyilatkozta: ha előre figyelmeztetik, hogy ne a hullámpalára helyezze a napelemeket, akkor néhány nap alatt megoldotta volna a tető cseréjét.
Azok az ügyfelek, akik eddig nem jutottak hozzá a támogatásokhoz, úgy vélik, hogy a költségvetés helyzete aggasztó, és a minisztérium a nehézségeiket próbálja kihasználni a pénzügyi források megóvása érdekében. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a pályázati támogatások jelentős része az Európai Uniótól érkezik, így a kifizetések leállítása vagy visszavonása alig hoz érdemi megtakarítást az állami költségvetésben. Erre a minisztérium képviselői azt válaszolják, hogy a helyzet olyan súlyos, hogy még a legkisebb összeg is fontos segítséget jelent a büdzsé számára.
