"Németországban egy igazi átverős műsor várja a nézőket!"
A nyugati világot átszelő Atlanti-óceán két partja között feszültség tapasztalható: Donald Trump első lépései arra engednek következtetni, hogy a demokraták által képviselt kül- és kulturális politika radikális irányváltáson megy keresztül. Ezzel szemben az Európai Unió továbbra is a megszokott washingtoni irányelvek szerint halad, mintha csak egy régi brossúrát követne.
A 2020-as évek második felének kihívásai pedig sűrűsödnek: az orosz-ukrán háborút le kellene zárni, az európai gazdaság lejtmenetét megállítani, növelni a versenyképességet az amerikai és a kínai riválisokkal szemben, kezelni a migrációból fakadó társadalmi kohéziós gondokat és stabil kormányzatokra szert tenni. Az EU két vezető állama, azaz Franciaország és Németország belpolitikai válságba került: előbbiben fél év alatt két kormány bukott meg, utóbbiban pedig két hét múlva esedékesek az előrehozott választások. A "jelzőlámpa" koalíció, azaz a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek összefogása Trump megválasztásának másnapján összeomlott.
Jelenleg az AfD szövetségi szinten körülbelül 25 százalékos támogatottságnak örvend, és a legfrissebb közvéleménykutatások szerint február elején a válaszadók 35 százaléka a párt társelnökét tartja a legszimpatikusabb kancellárjelöltnek. Ennek ellenére, vagy talán éppen ennek következtében, az AfD betiltására irányuló törekvések felerősödtek. A jobbközép uniópártok is aktívan dolgoznak, Friedrich Merz nemrégiben bemutatta a CDU-CSU új programját, és - eddig sikertelenül - két törvényjavaslatot is benyújtottak a Bundestagban, amelyek a migrációellenes intézkedések részeként értelmezhetők. Érdekes, hogy az AfD egyike volt azoknak, akik igennel szavaztak az egyik javaslatra, ami komoly felháborodást váltott ki, még a párt saját köreiben is - hangzott el egy podcastban.
