A magyar vadászgépek ismételten új missziót indítottak a Baltikumban.

A NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében a magyar légierő négy JAS-39C Gripen vadászgépe, a spanyol légierővel közösen átvette a lengyel és a román légierőtől a balti államok, vagyis Észtország, Lettország és Litvánia légterének felügyeletét.

Magyarország a NATO szövetségi rendszerében megbízható partnerként van jelen, és a balti országok biztonságát erősíti a magyar légierő. Ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelentette ki a litvániai Siauliai közelében, ahol csütörtökön ünnepélyesen átadták a magyar légierő négy repülőgépét. A litván védelmi tárca beszerzésekért és védelmi iparért felelős helyettes vezetője, Loreta Maskaliovienė fogadta a magyar delegációt. A Magyar Honvédség ezúttal mintegy 80 fős személyzettel, négy hónapon keresztül vesz részt a balti NATO-misszióban, ezzel is hozzájárulva a régió védelméhez - tudósít az MTI.

Ez azt jelenti, hogy a magyar haderő fejlesztése szilárd alapokon nyugszik, és folyamatosan előrehalad, miközben Magyarország teljes mértékben teljesíti a NATO keretein belül vállalt kötelezettségeit - tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky megjegyezte, hogy a légierő jelenleg szolgálatot teljesítő 14 Gripen vadászgépéhez 2026-ban újabb négy Gripen csatlakozik.

Rávilágított arra, hogy Magyarországot szövetségesei megbízható és stabil partnerként ismerik el. Ezt a tényt különösen hangsúlyozza, hogy a három balti állam már negyedik alkalommal bízta a légterének védelmét a magyar légierőre. Ez különösen figyelemre méltó egy olyan érzékeny időszakban, amikor történelmi okok és az Oroszországgal való közvetlen határos szomszédság miatt a balti államok fokozottan sebezhetőnek érzik magukat.

A küldetés emellett egyedülálló alkalmat biztosít a magyar légierőnek, hogy fejleszthesse és csiszolhassa képességeit, miközben gyakorlati tapasztalatokat szerez.

"A harmónia megteremtéséhez elengedhetetlen a kitartás" - hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki kifejezte háláját a lengyel és román együttműködőknek, valamint Litvániának, amely biztosítja a gépek működéséhez szükséges alapfeltételeket.

A BAP keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel. A Magyar Légierő 2015, 2019 és 2022 után most negyedik alkalommal teljesít szolgálatot a Baltikumban.

A magyar légierő kontingense a Quick Reaction Alert (QRA) feladatkörét teljesíti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben ismeretlen repülőgép kerül a radarok látóterébe, a vadászgépeknek 15 percen belül készen kell állniuk a felszállásra, hogy biztosítsák a légtér védelmét.

A Krím félsziget Oroszország általi elfoglalásáig, vagyis 2014-ig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három támaszponton - a siauliai mellett még egy litvániai, illetve egy észtországi bázison - állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek. Utóbbi bázison az olasz légierő váltotta az eddig szolgálatot teljesítő portugál vadászgépeket.

Az éles riasztásokat tipikusan olyan orosz repülőgépek generálják, mint a vadászgépek, katonai szállítók és felderítők, amelyek ismeretlen formában mozognak a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy ezek a gépek vagy nem rendelkeznek hivatalosan bejelentett repülési tervvel, vagy nem létesítettek rádiókapcsolatot a légi irányítással, esetleg kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekednek. Ilyen körülmények között elengedhetetlenné válik a repülőgépek fizikai azonosítása, amelyet a vadászgépek hajtanak végre.