A lízingpiac kedvező teljesítményt mutat, de a vállalatok továbbra is óvatosan lépkednek.


Az új lízingszerződések száma növekedett ugyan tavaly, de a teljesítmény jelentős eltéréseket mutatott az egyes szegmensek között: a személy- és kishaszonjárművek finanszírozása tovább erősödött, miközben az ipar volumenének csökkenése visszavetette a termelőeszközök piacát. A Magyar Lízingszövetség főtitkára, Kőszegi László szerint a támogatott finanszírozási programok szerepe továbbra is meghatározó, de a források szűkülése hatással volt a szerződések volumenére. A magas kamatkörnyezet és a vállalati szektor óvatossága befolyásolta a lízingpiac alakulását, a bizonytalanság továbbra is nagy, a beruházási kedv pedig alacsony.

Bár 2024-ben a Magyar Lízingszövetség tagjainál nőtt az új lízingszerződések száma az előző évhez képest, a teljesítmény szegmensenként eltérő volt: míg egyes területek kiugró növekedést mutattak, mások stagnáltak. A negyedik negyedévben a kihelyezések értéke elérte a 969,77 milliárd forintot, ami 6,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A szerződött darabszám 84 282 volt, 16,5 százalékkal több, mit 2023-ban. A teljes kihelyezett portfólió 2 374 milliárd forintra emelkedett, ez 10,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor az állományi darabszám 318 993-ra csökkent, ami 7 százalékkal alacsonyabb a 2023-as értéknél.

A finanszírozott összegek eloszlása révén a lízingszolgáltatók ügyfélkörét vizsgálva megállapítható, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) teszik ki a kliensbázis 62%-át. Ezzel szemben a nagyvállalatok aránya 18%-ra rúg, míg a magánszemélyek csupán 8,6%-ot képviselnek. A fennmaradó 11,4%-ot pedig állami intézmények és egyéb nem lakossági vállalkozások alkotják.

A Magyar Lízingszövetség legfrissebb statisztikái szerint a finanszírozott összegek szempontjából a legnagyobb részesedést az új eszközök képviselik, hiszen ezek aránya eléri a 80 százalékot, míg a használt eszközök 20 százalékot tesznek ki. A legelterjedtebb lízingforma a zárt végű pénzügyi lízing, amely a szerződések több mint felét, 52,6 százalékát alkotja. Ezzel szemben a nyílt végű pénzügyi lízing az állomány 33,1 százalékát foglalja magában. A kölcsönök a lízingpiac csupán 3,4 százalékát, míg az operatív lízing 10,9 százalékát képviseli.

A kamatkörnyezet vegyes képet mutatott: a változó kamatozásnál meghatározó 1 és 3 hónapos BUBOR trendje október elejéig csökkent, majd 6,5 százalékon stabilizálódott. Ezzel szemben a piac számára fontosabb fix kamatozású ügyletek esetében az iránymutató 3 és 4 éves BIRS mutató év végére meghaladta az év eleji értékeket - mondta Kőszegi László, a Lízingszövetség főtitkára.

A Magyar Lízingszövetség szerint a vállalati szektorban továbbra is jelentős a bizonytalanság, amit a magas kamatkörnyezet is súlyosan érint. Az alacsony beruházási kedv jól tükröződik a termelőeszközök piacának zsugorodásában és a lízingteljesítmény romlásában. Az ipari termelés tavalyi visszaesése magával rántotta a forgalmazók eladásait és ezzel együtt az új finanszírozásokat is. A feldolgozóipar is gyengült, amit részben a németországi keresletcsökkenés, részben pedig a hazai fogyasztás visszaesése okoz. A kis- és középvállalkozások továbbra is óvatosak a beruházások terén, és jellemzően csak a legszükségesebb fejlesztéseket, beruházásokat hajtják végre.

A támogatott konstrukciók továbbra is népszerűséget élveznek, különösen a KAVOSZ Széchenyi Kártya Programjai és az Eximbank Baross Gábor Programja révén. Ezek a programok összességében a 2024-es új kihelyezések finanszírozott összegének 16%-át, míg a szerződések számának 11%-át képviselik. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a támogatott szerződések száma és a hozzájuk kapcsolódó finanszírozott összegek csökkenést mutatnak. Ennek egyik oka, hogy kifutottak olyan programok, mint az NHP vagy a nagycsaládosok számára biztosított támogatások, valamint a Baross Gábor Program esetében korlátozott források álltak rendelkezésre a lízingpiacon – figyelmeztetett a főtitkár. Érdekes, hogy a Széchenyi Kártya Program finanszírozott összege 2024-ben körülbelül változatlan maradt, elérve a 125 milliárd forintot. Ez a csökkenő termelőeszköz-értékesítés és lízingpiaci helyzet ellenére azt mutatja, hogy a program részesedése növekedett.

2024-ben a Széchenyi Kártya Program 124,7 milliárd forint finanszírozást és 8297 szerződést eredményezett, míg az Eximbank Baross Gábor Programja 32,9 milliárd forinttal és 902 szerződéssel zárta az évet. Az utóbbit főként nagyhaszonjárművek és ipari gépek finanszírozására használták, köszönhetően annak, hogy EUR alapon is rendelkezésre áll, míg a Széchenyi Kártya Lízing az összes termelőeszköz-kategóriában jelen van, beleértve a mezőgazdaságot, a kis- és nagyhaszonjárműveket, az egyéb gépeket és az építőipart.

A személy- és kishaszonjárművek, valamint motorok szegmense továbbra is dominál a lízingszektorban, éves szinten 551,4 milliárd forintos új kihelyezéssel. Ez a teljes piaci részesedés 56,8 százalékát képviseli, ami figyelemre méltó növekedést mutat, hiszen 2023-ban még csupán 48 százalék volt a részesedés. Az új finanszírozási összegek 24 százalékkal haladták meg a tavalyi számokat, míg az újonnan megkötött szerződések száma 23 százalékos emelkedést mutatott, így elérve a 68 747-et. Ezzel a tendencia továbbra is folytatódik, és megőrzi az előző év dinamikáját.

Ha a flottafinanszírozást nem vesszük figyelembe, a retail autófinanszírozás 442,4 milliárd forintnyi új összeget realizált, ami 56 414 szerződést jelent. Ez forintban 20,9 százalékos, darabszámban pedig 26,5 százalékos emelkedést jelent.

A növekedés részben piaci folyamatoknak köszönhető: az új személyautó-forgalomba helyezések száma 12,9 százalékkal, míg az új kishaszonjármű-forgalomba helyezések száma 19,4 százalékkal emelkedett a Datahouse Kft. adatai szerint. Emellett a lízingszektor mindkét járműkategóriában tartani tudta a 30 százalék körüli penetrációt, ami a folyamatosan elérhető támogatott konstrukcióknak és kampányoknak is köszönhető volt minden márkánál. A finanszírozott autók 70 százaléka új, 30 százaléka pedig használt jármű volt.

A lakossági ügyfelek száma jelentősen emelkedett: 15 631 szerződés született, ami 56,7 százalékkal több, mint 2023-ban. Ezzel a lakossági finanszírozás már közel a harmadát adja a teljes retail autófinanszírozásnak, bár még mindig elmarad a COVID előtti, közel 30 000 darabos szinttől. Euró alapú finanszírozással 4838 szerződést kötöttek, ami 8,5 százalékos részarányt jelent szerződésszámban. Az ügyletek átlagos mérete azonban nagyobb, így az így kihelyezett 59,8 milliárd forint finanszírozott összeg a teljes retail autófinanszírozás 13,5 százalékát tette ki. A 2023-as jelentős növekedés után az új euró alapú ügyletek volumene mind a darabszám, mind a finanszírozott összeg tekintetében közel 20 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A cégeket sokként érte 2022-ben és 2023-ban a finanszírozási kamatok és az új autó árak drasztikus emelkedése, és nagyon sokan elhalasztották a gépkocsik cseréjét. 2024-re normalizálódott a helyzet, visszatértünk az egyszámjegyű kamatokhoz, átárazódott a fejekben, hogy mennyibe kerül egy flottás autó egy hónapban, átíródtak a cégautó policykben a limitek és újra elkezdték lecserélni a megöregedett céges autókat. A megdrágult autó árak eredményezték azt, hogy a kihelyezett összegben ugrásszerű növekedés történt, míg a szerződéses darabszámok még csak kisebb mértékben nőttek. Az előbbi közel 106 milliárd forint új finanszírozást jelent, ami 43 százalékos plusz, míg a darabszám 11 ezer fölött teljesített, 5,5 százalékos emelkedést.

Az új nagyhaszonjármű forgalomba helyezések száma 5281 darab volt, ami 16,5 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A negatív piaci környezet a lízingszektorra is hatással volt, hiszen a magas, 58 százalékos penetráció mellett a szektor pénzügyi lízinggel 3083 új vontatót finanszírozott, ami 15 százalékos visszaesést jelent a Datahouse szerint. Hasonló csökkenés figyelhető meg az új nehézpótkocsik piacán is, ahol 1942 lízingszerződés született, ami körülbelül 15 százalékkal marad el a 2023-as eredménytől. A nagyhaszonjármű-szegmensben - amelybe a vontatók, pótkocsik és buszok tartoznak - 7 916 szerződés jött létre, összesen 214,9 milliárd forint finanszírozási értékkel. Ezzel a személyautó-finanszírozás után továbbra is a második legjelentősebb lízingszegmens maradt. A szerződések darabszáma és a finanszírozott összeg is 6 százalékkal maradt el az előző évi szinttől. A nagyhaszonjárművek esetében megállt az eszközök folyamatos drágulása. Ebben a szegmensben továbbra is az euró alapú finanszírozás dominál, amely a finanszírozott összeg 82 százalékát tette ki. A finanszírozott eszközök 24 százaléka használt, 76 százaléka pedig új volt.

A mezőgazdasági gépek lízingpiaca 2023-ban jelentős változásokon ment keresztül, hiszen a finanszírozott összeg 84,6 milliárd forintra csökkent, ami 29%-os visszaesést tükröz a megelőző évhez képest. A szerződések száma is csökkent, 2 616 új megállapodással, ami 26%-os csökkenést jelent. E tendencia már évek óta megfigyelhető: 2019-ben, a COVID-19 előtti időszakban még 5 809 szerződést kötöttek. Bár a mezőgazdasági eszközök drágulása miatt a finanszírozott összeg csökkenése lassabban zajlott, a jövő évi előrejelzések szerint 2024-re ez az érték is a 2019-es szint alá eshet. A csökkenés egyik fő okaként a forgalomba helyezések mérséklődését emelhetjük ki. Az új traktorok piacán például 42,5%-os visszaesést tapasztaltak 2023-ban, míg 2022-hez képest a csökkenés mértéke meghaladta a 61%-ot a Datahouse adatai szerint. A mezőgazdasági pótkocsik esetében 33,3%-os, illetve 58,5%-os visszaesés figyelhető meg az említett időszakokban. Érdekes módon a lízingpenetráció mindkét járműkategóriában javult: a traktoroknál 24%-ra, míg a mezőgazdasági vontatóknál 15%-ra emelkedett. A visszaesés egyik legfőbb oka a mezőgazdasági támogatások kifutása, ami egyben a lízingpenetráció növekedését is magyarázza. Ezt alátámasztja, hogy az eszközfedezetű hitelekkel finanszírozott gépek száma 2022-ben még 2 059 volt, 2023-ra 1 274-re csökkent, míg 2024-re mindössze 384 darabra várható.

A szektor jelenleg a következő támogatott eszközbeszerzési programok bevezetésére várakozik, miközben a kamatszintek terén az NHP 2,5%-os kamata szolgál referenciaértékként. Az euró alapú szerződések aránya 10%-ot képvisel (259 darab), ami 13,7 milliárd forintos finanszírozási volument eredményezett – ez 2023-hoz képest közel 60%-os visszaesést jelent. A mezőgazdasági ügyfelek körében a lakossági finanszírozás csökkenése 2023-ban is folytatódott, noha mérsékeltebb ütemben. Összesen 283 új szerződés született, összesen 10,2 milliárd forint értékben. A KKV-k szerepe továbbra is meghatározó: darabszám tekintetében 84%-ot, a finanszírozott összeg szempontjából pedig 83%-ot képviselnek. Az eszközök 68,6%-a új volt (1 797 darab), amely a finanszírozás 73%-át tette ki, összesen 61,9 milliárd forint értékben.

Bár az építőipar 2023 óta nehéz helyzetben van az állami beruházások törlése és halasztása miatt, 2024-ben mégis növekedést mutatott a piac. Az előző évhez képest a szerződések száma 21,6 százalékkal emelkedett, elérve az 1 289 darabot, míg a finanszírozott összeg 44 százalékkal nőtt, 35,7 milliárd forintra. Ez rekordérték, mióta a Szövetség külön kategóriaként kezeli az építőipari gépek finanszírozását. A finanszírozott eszközök 82 százaléka új volt. Az euróalapú konstrukciók aránya tovább nőtt: 2024-ben az építőipari gépek 74 százalékát euróban finanszírozták, a teljes összeg 77 százaléka is euróalapú volt.

Az IT és irodatechnikai eszközök piaca tavalyhoz képest jelentős növekedést mutatott, teljesítményét megduplázta, azonban a hazai lízingpiacon továbbra is elhanyagolható részesedéssel bír. A lízingelt összeg összesen 8,2 milliárd forintra rúgott. Hasonlóan az IT szektorhoz, az ingatlanok esetében is inkább más finanszírozási formák dominálnak, elsősorban adózási szempontok miatt. A 2024-ben megkötött 101 szerződés összesen 2,1 milliárd forint értékű finanszírozást generált.

Related posts