"A jelenlegi állapotában értelmetlennek tűnik" - Politikai szándékokkal vádolják a Versenyképes Járások Programot, amely ellenzéki polgármesterek körében éles kritikákat váltott ki.

A Versenyképes Járások Programnak a helyi közösségek szempontjából kiemelt fontosságú célokat kellene szolgálnia – állítják több polgármester. Egyes vélemények szerint azonban a program jelenlegi formája nem indokolt, sőt, egyesek alkotmányossági panaszt is benyújtottak ellene.

- Le is lőhettek volna, de végül inkább megsimogattak - nyilatkozta lapunknak egy megyei jogú város vezetője a Versenyképes Járások Programmal (VJP) kapcsolatban. Utalva arra, hogy a várt pénzügyi elvonás helyett a települése nem került hátrányosabb helyzetbe, mintha a program által elvont összeget saját céljaira használhatta volna fel. A nagybefizető települések vezetői közül sokan megkönnyebbülten fogadták a program első ütemének pályázati eredményeit, azonban nem mindenki elégedett: többen úgy vélik, hogy a VJP komoly reformokra szorul.

Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tavaly ősszel jelentette be, hogy minden járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a VJP keretében: az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az 2024-eshez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére. A hivatalos verzió szerint a program növeli a területi felzárkózást, s szisztematikusabb fejlesztések valósulhatnak meg, s hogy ne fordulhasson elő, egy nagy önkormányzat elviszi a keret nagy részét, a pályázati előírások között szerepelt, egy projekthez minimum három település konzorciuma szükséges.

Ellenzéki polgármesterek viszont politikai célokat is láttak a gazdasági mögött, hiszen a választások közeledtével kiváló propaganda-lehetőség a hatalomnak a rengeteg új fejlesztés átadása,

Ezt erősítette, hogy - mint arról lapunk elsőként beszámolt - a megyei egyeztetések kezdetekor Gelencsér Attila kaposvári fideszes honatya arról beszélt a somogyi polgármestereknek, hogy jövőre választás, ezért arra biztat mindenkit, olyan fejlesztéseket válasszon, melyek legalábbis látszanak a '26-os választás előtt, mert a döntésnél ez prioritást élvez majd.

A hangfelvételen egy fideszes parlamenti képviselő arról oszt meg információkat, hogy a Versenyképes Járások Program pénzforrásait kampányfejlesztések céljára kívánják felhasználni. Navracsics Tibor próbálja megmagyarázni a helyzetet, miközben a Fidesz részéről csend honol.

A Pénzügyminisztérium eredetileg azt tervezte, hogy a járásból bő kétmilliárd forint folyik majd be a közös költségvetésbe. Ezzel szemben a 500 milliós minimumkeret úgy jött össze, hogy az államnak körülbelül 40 százalékot kellett hozzátennie, mivel a járás hét településéből ötnek nem volt adótöbblete. Ezért lényegében nyertesek vagyunk a VJP keretében - nyilatkozta az érdi önkormányzat sajtóért felelős munkatársa. A járás 16 projektje közül Érd két konzorciumban részt vesz: egyrészt traffipaxokat telepítenek a városban körülbelül 100 millió forint értékben, másrészt a központosított egészségügyi ügyeleti rendszer mellett a hét település saját ügyeleti szolgáltatását is működtetni fogja.

A Dunai Vasmű válsága következtében Dunaújváros nem tudott olyan bevételt előteremteni, amelyet a közösen Nagyvenyimmel és Perkátával benyújtott programba be kellett volna fizetnie. Ennek ellenére a két projekt, amelyekre pályáztak, támogatást nyertek: a kórházi parkoló építésére 110 millió forintot, míg egy mammográfiás készülék beszerzésére 65 millió forintot ítéltek meg. Azonban fontos megjegyezni, hogy a városnak 35 millió forint önrészt is vállalnia kell.

Szomorú hír érkezett: a Dunai Vasmű sorsa kérdésessé vált, és úgy tűnik, hogy a 3000 dolgozó munkahelye is veszélybe került. A megmentéshez milliárdos támogatásra lenne szükség, ami a jövőbeli kilátásokra nézve rendkívül aggasztó.

Debrecen tavaly 10,3 milliárd szolidaritási adót fizetett, emellett további 500 milliót vontak el tőlük a Versenyképes Járások Program keretében. Ennek ellenére a tervezett beruházások megvalósulnak, ugyanis eleve számoltak a fenti elvonásokkal - válaszolták kérdésünkre a fideszes Papp László vezette városházán. Hozzátették: Debrecen esetében az állami támogatások és az önkormányzati befizetések szaldója bőven pozitív. A VJP első ütemében konzorciumban 400 millió forintot kaptak - partnertelepülésük, Hajdúsámson 100 milliót -, az elnyert pénzből közlekedési cégük veszteségét csökkentik, míg Hajdúsámson az ivóvízellátó-rendszert fejleszti.

Jászberény tavaly 1,3 milliárd forintos szolidaritási adóval sújtották, ami komoly hatással volt a város terveire. Ennek következtében számos fontos projekt, mint például városi útfelújítások, közművezetékek cseréje, új ivóvíz-kút fúrása, gépek beszerzése, valamint informatikai fejlesztések nem tudtak megvalósulni. Az önkormányzati ingatlanok és intézmények fejlesztése is meghiúsult vagy elmaradt - nyilatkozta lapunknak Budai Lóránt polgármester, a Közösen Jászberényért Egyesület vezetője. Hozzátette:

Ezzel szemben a település csupán 27,7 millió forintnyi fejlesztési támogatást kapott a Versenyképes Járások Program keretében, amelyből mindössze egy utca burkolatának felújítására futja.

A közelmúltban közel 200 millió forintnyi szolidaritási adót fizettünk be, ami sajnos azt eredményezte, hogy több önkormányzati útfelújítás elmaradt. Ugyanakkor a VJP keretében Hajdúnánással és Tiszagyulaházával közösen 80 millió forint támogatást kaptunk - mondta Tóth József, Polgár polgármestere (Lokálpatrióta Mozgalom Egyesület). Ebből az összegből a város és az ipari park közötti kerékpárutat újítjuk meg.

Tiszaújváros 2024-ben körülbelül 3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás kifizetésével támogatta a térség kisebb településeinek felzárkóztatását - értesültünk Fülöp György polgármestertől, aki a Tiszaújvárosi Lokálpatrióták képviseletében nyilatkozott. Ez azt jelenti, hogy az adózók által befizetett több mint 5 milliárd forintnyi helyi iparűzési adó 58 százaléka az államkasszába került. Ennek következtében számos fontos fejlesztés maradt el, sőt már a működési költségek is veszélybe kerültek. A VJP keretében viszont csupán 52 milliós támogatást kaptak Sajószögeddel és Girinccsel közösen, a városra jutó 20 millió forintot pedig az egészségügyi alapellátás számára szükséges épület felújítására fordítják.

Székesfehérvár tavasszal 500 millió forintot utalt át a program keretében, amelyet egy őszi befizetéssel kell majd kiegészíteni, amikor a hivatalosan beérkező iparűzési adóbevételek ismeretessé válnak. A város a VJP keretében 234 millió forintot kapott vissza fejlesztésekre. Cser-Palkovics András, a kormánypárti polgármester tájékoztatása szerint hat projekttervet nyújtottak be, ezek közül hármat fogadtak el. Az egyik a mammográf diagnosztikai eszköz beszerzése, amely a kórház vármegyei prevenciós munkáját fogja támogatni. A második projekt célja egy meddőségi szakambulancia létrehozása, míg a harmadik a városi közösségi közlekedés vonalhálózatának fejlesztési költségeihez nyújt segítséget. Mindhárom projekt esetében a környező Táccal és Szabadbattyánnal együttműködve alakítottak konzorciumot.

Cser-Palkovics András hozzátette, mindhárom fejlesztés a városon túlmutató, nagyobb közösséget érintő projekt, így a VJP célja találkozott hosszú évek óta hangoztatott javaslatával: a szolidaritási hozzájárulásként befizetett összegeknek legalább egy része abba a térségbe kerüljön vissza, ahol az képződött, azaz az adott agglomerációban élőket segítené. Emiatt készek a folytatásra, de fontos lenne, a jövőben ne az adónövekményből, hanem a szolidaritási hozzájárulás terhére finanszírozzák a programot.

Márki-Zay Péter alkotmányjogi panaszt nyújt be a Versenyképes Járások Program kapcsán.

Márki-Zay Péter véleménye szerint a VJP jelenlegi állapotában teljesen értelmetlen, különösen a székesfehérvári kollégájával folytatott eszmecseréje tükrében. Hódmezővásárhely például az idei évben 577 millió forintos szolidaritási adót volt kénytelen megfizetni, ám...

a VJP keretében benyújtott 13 projekttervük közül egyik sem kapott támogatást, így saját erőből kénytelenek megvalósítani a tervezett fejlesztéseket.

- A program jelenlegi állapotában teljesen értelmetlen, ezért nyújtottunk be alkotmányossági panaszt - nyilatkozta az ellenzéki városvezető. - Teljesen elfogadhatatlan, hogy egyes települések politikai szándékok alapján kizárhatók vagy kiszoríthatók. Jogállami keretek között megoldható lenne, hogy minden település függetlenül a politikai megfontolásoktól hozzáférjen a szükséges forrásokhoz, és így a program valóban hasznossá válhatna.

Márki-Zay Péter alkotmányjogi panaszt nyújt be a Versenyképes Járások Program kapcsán.

Győr a március 31-ig befolyt adóbevételek többlete kapcsán 1,68 milliárdot kellett, hogy befizessen, ehhez jön még majd a még feldolgozás alatt iparűzési adótöbblet.

A járás 2 milliárd forint értékben nyújtott be pályázatot, ám a minisztérium csupán félmilliárdot hagyott jóvá. Győr egy konzorciumban összesen 1,3 milliárd forint értékben nyújtott be 8 fejlesztési javaslatot - tájékoztatott Pintér Bence, Győr ellenzéki polgármestere. - Biológiai szúnyoggyérítésre és térinformatikai fejlesztésekre 140 millió forintot kaptunk, 21 partnertelepüléssel együttműködve, míg a kamerarendszer fejlesztésére 131,9 millió forintot fordíthatunk. Fontos megjegyezni, hogy ez nem új támogatás, hanem a saját forrásaink egy részének visszaszerzése, amelyet a kormány nem lett volna jogosult elvenni tőlünk. Az idei évben a szolidaritási adó már több mint 12 milliárd forintra nőtt, és ebből a helyzetből igyekeztünk a legjobban kijönni pályázatok benyújtásával, valamint a saját pénzünk sikeres "visszanyerésével".

Az Orbán-kormány a Versenyképes Járások Programját úgy tünteti fel, mintha az állami támogatás révén valósulna meg, de a valóság az, hogy a program költségeit a településeknek kell állniuk.

Nagykanizsának a VJP-ba 122 millió forintot kellett befizetnie, ami az összes idei elvonás valamivel kevesebb, mint 10 százaléka. A város 13 tervjavaslatot adott be, ezek közül mindössze egyre, a mentőállomás 50 milliós fejlesztésére kapott támogatást. - A járási fejlesztési fórumon a térség polgármesterei leszavazták, hogy a teljes összeg 40 százalékára tehessünk javaslatot, ha már lakosságarányosan 60 százalék vagyunk - mondta Horváth Jácint, a zalai város ellenzéki polgármestere. - A mentőállomás fejlesztése amúgy szerepelt a céljaink között, de nem volt saját anyagi forrásunk rá. Szerintem a program működhet a jövőben, de csak úgy lenne értelme, ha valóban a térségi jelentőségű célokat támogatnának, illetve a fejlesztési fórumon ne a települések száma számítson, hanem lakosságarányosan döntsön a többség.

Több lapunk által megkérdezett településvezető is hasonlóképpen vélekedett, megjegyezve, egy nagyobb járásban nehéz sokakat érintő közös projekteket találni, nem véletlen, hogy bár az előírások között legalább három település összefogása kellett egy beruházástervhez, a gyakorlatban a minisztérium ezt meglehetősen nagyvonalúan kezelte, s szemet hunyt a földrajzi távolságokból adódó képtelenségek felett. Mint például Kaposvár esetében, ahol - ahogyan azt a Kapos-t hírblog észrevette - a város és a szomszédos falu közötti kerékpárút projektjének harmadik résztvevője egy, a beruházásban valójában érdektelen, 25 kilométerrel arrébb fekvő település.

Majdnem ötvenmilliárd forintot fordítottak a fejlesztésekre.

A Pénzügyminisztérium előzetesen nagyjából 65 milliárd forinttal számolt, melyen a 173 járás osztozhatott volna, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) lapunk kérésére megküldött adataiból kiderült, a gyakorlatban végül 49,5 milliárd jutott az idei VJP-re. A 173 járásban 3867 projektet támogattak, a legtöbbet, 121-et a nagykanizsaiban hagyták jóvá, a második a lenti járás lett 75, a harmadik a kaposvári 65 megvalósításra érdemes projekttel. Nyolc járásban, az oroszlányiban, a sárbogárdiban, a váciban, a bonyhádiban, a dombóváriban, a szentendreiben, a tétiben és a nyíradonyiban viszont nem aprózták el a pénzt, s mindössze egy projektet valósítanak meg a program keretében. Az egy fejlesztésre eső átlagköltség a Lentiben a legalacsonyabb, mindössze 3,3 millió forint, a kapuváriban 3,8 millió, a körmendiben pedig 4 millió, ami azt mutatja, hogy az érintett járásokban lévő településeken sok kisebb beruházást valósítanak inkább meg. A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplénben fogadták el a legtöbb, 442 projektet, ezután Zala - 358 - és Veszprém - 312 - következik a sorban, a legkevesebb pedig Csongrád-Csanádban - 100 -, Hajdú-Biharban - 97 - és Tolnában - 67 - kezdődött-kezdődik meg. Ennek megfelelően utóbbi három megyében a legmagasabb megyei szinten a projektek átlagértéke: Hajdú-Biharban 28,3, Tolnában 26,1, míg Csongrád-Csanádban 22,5 millió, a legalacsonyabb ezzel szemben Veszprémben (8,8 millió), Somogyban (7,4 millió) és Zalában (5,5 millió).