Felfedezték az új erdélyi dinoszauruszokat! | 24.hu Egy izgalmas régészeti felfedezés révén új dinoszauruszfajokra bukkantak Erdély területén. A tudósok által végzett ásatások során olyan maradványokat találtak, amelyek új fényt derítenek a terület ősi é

Két eddig ismeretlen dinoszauruszfajra bukkantak, amelyek egykor a Hátszegi-medencében éltek – számolt be róla az MTI. A felfedezés egy nemzetközi kutatócsoport érdeme, amelynek munkájában Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem tudósa is részt vett.

Amint a kutatók friss tanulmányából kiderül, a két faj a Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici nevet kapta. Ezek a sauropoda dinoszauruszok alrendágához tartoznak, a titanoszauruszok családjába, amelyek négy lábon járó, hosszú nyakú növényevők voltak.

A Bukaresti Egyetem szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a legújabb két dinoszauruszfaj leírása jelentős előrelépés a 70 millió évvel ezelőtt élt európai dinoszauruszok sokszínűségének feltárásában. Ezen új felfedezések nemcsak a fajok közötti kapcsolatokra, hanem az ősi élőhelyek körülményeire is értékes információkat nyújtanak. Most már négy különböző titanoszauruszfajt ismerünk a valaha szigetként létezett Hátszegi-medencéből, ami tovább gazdagítja a régió paleontológiai örökségét.

Csiki-Sava Zoltán megítélése szerint a két új faj leírása nem csupán önálló jelentőséggel bír, hanem még inkább figyelemre méltó, hogy az Uriash kadici egy nagytermetű dinoszaurusz volt. Ez különösen érdekes, mert a Hátszegi-medencében felfedezett erdélyi dinoszauruszokkal kapcsolatban eddig az a széles körben elfogadott nézet élt, hogy ezek mind szigeti törpedinoszauruszok voltak.

A nagyobb termetű növényevők szigeti környezetben méretük csökkenését mutatják, mivel a korlátozott élőhely és táplálékforrások arra kényszerítik őket, hogy alkalmazkodjanak a szűkebb körülményekhez.

- magyarázta Csiki-Sava Zoltán.

A térségben eddig felfedezett dinoszauruszok igazán különleges helyet foglalnak el a szigeti törpenövés világában, hiszen méretük jóval kisebb, mint nyugat-európai rokonaiké. A legújabb felfedezés, a Petrustitan hungaricus, amely 3-4 méteres nagyságával büszkélkedhet, méretét tekintve hasonlóságot mutat a híres Magyarosaurus dacus-szal, amelyet még Nopcsa Ferenc azonosított. Az ilyen felfedezések nem csupán a múltunk titkait tárják fel, hanem a szigeti ökoszisztémák sokszínűségét is tükrözik.

Az Uriash kadici ellenben ennél közel négyszer hosszabb és tízszer súlyosabb állat lehetett. Hossza 9-11 méter, tömege 8-9 tonna lehetett, ami a nyugat-európai dinoszauruszok között is nagynak számít. A szakértők szerint a faj mérete azért nem csökkent, mert a területen már éltek törpe növényevők, így a nekik szóló ökológiai tér telített volt. Csíki-Sava Zoltán úgy gondolja, a felfedezés azt mutatja, hogy a szigeti evolúció komplexebb volt, mint eddig gondolták.

Ahogy azt említették, a kutatásuk célja a régi felfedezések új megvilágításba helyezése. A Petrustitan hungaricus fosszíliáit Nopcsa Ferenc tette ismertté még 1906 előtt, a londoni természettudományi múzeumban őrzött leletek alapján határozták meg új fajként. Az Uriash kadici név Kadic Ottokárra, a horvát származású magyar geológusra utal, aki 1909 és 1915 között végezte ásatásait Hátszegen, és ő fedezte fel azokat a csontmaradványokat, amelyek ma a budapesti Földtani Intézet gyűjteményében találhatóak.

Ezeket tanulmányozta a kutatócsoport más csontokkal összehasonlítva, és rájött, hogy elkülönülő jegyek alapán új fajként írhatók le. A Hátszegi-medencében jelenleg is zajlanak kutatások, az elmúlt években Botfalvai Gábor, az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa által vezetett magyarországi geológusokkal közösen tártak fel maradványokat, amelyeket jelenleg is tanulmányoznak.

Lehetséges, hogy az adott anyagból új dinoszauruszfajok bukkannak majd fel a jövőben.

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – javasolta Csiki-Sava Zoltán.

A Hátszegi-medence lenyűgöző tájain, ahol a természet és a történelem találkozik, terül el a Hátszegvidéki Nemzetközi UNESCO Geopark. E különleges helyszín környezetében rengeteg őslénytani lelőhely búvik meg, melyek a földtörténet titkait rejtik. 2004 óta a terület védett státuszt élvez, majd 2005-ben felkerült az UNESCO által elismert Európai Geoparkok sorába, így nem csupán természeti, hanem kulturális örökségünket is gazdagítja.