Iparos emlékek a múltból: kiállítás nyílt a Berzsenyi Dániel Könyvtárban A Berzsenyi Dániel Könyvtárban megnyílt egy különleges kiállítás, amely az iparos múlt emlékeit eleveníti fel. Az esemény célja, hogy bemutassa a régi mesterségeket és azok hagyomán
1885. február 2-án alakult meg Bencz Lajos asztalosmester elnökletével a Szombathelyi Ipartestület. A 140 éves jubileum alkalmából Iparos emlékek a múltból címmel kiállítás nyílt a Berzsenyi Dániel Könyvtárban hétfőn. A tárlókban régi tankönyvek, iparos engedélyek, bizonyítványok, újságcikkek sorakoznak a könyvtár és helytörténeti gyűjtők anyagaiból.
„A haza virágzása az iparban rejlik” - olvasható a Szombathelyi Ipartestület által 1923-ban kiállított bizonyítvány fejlécén, melyet Horváth Antal mészáros-hentes kapott. A csoportkép pedig az 1947-ben megalakult Herényi Iparoskör 24 alapító tagját örökíti meg. Ezen kívül a város ipari életét és ipari oktatását a dualizmus időszakától 1950-ig számos relikvia, mint például ipartestületi értesítők, kéziratos tankönyvek, fényképek, iparengedélyek és újságcikkek teszik láthatóvá.
"Becsületes, igaz és lelkiismeretes."
Kelemen Zoltán színművész egy 1929-ben kiadott iparos tankönyvből olvasott fel részleteket, amely az alapvető iparos-erények közé sorolta a becsületességet. Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató arról beszélt, hogy az ipartestületnek saját dalárdája, újságja és takarékpénztára is volt. Aki figyelmesen végigolvassa a dokumentumokat, számos érdekességre bukkanhat, például arról, miként kívánta a testület kiszorítani iparos körökből a "Pató Pálokat". Bokányi Adrienn tanácsnok köszöntőjében megjegyezte, hogy a kiállítás a város iparának legizgalmasabb időszakát eleveníti fel, amikor a polgármester, Grimm Károly maga is sütőmester volt. Úgy fogalmazott: manapság, az ipar , a robotizáció és a mesterséges intelligencia korában az egyik fő törekvés, hogy megőrizzük az emberi munka értékét.
"Nem csak ipartörténetileg, de a város kultúrtörténete szempontjából is rendkívül sok hasznos információt jelent számunkra, olyan adatokkal szembesülhetünk, amelyek többnyire egyénenként is megérintenek minket."
Cseri József, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy a múltban szigorú szabályok uralták az iparosok világát, és hangsúlyozta, hogy a fejlődés érdekében fontos, hogy visszatérjünk a hagyományainkhoz. A kiállítás során bemutatott anyag Németh József, Giczy József, Spiegler Tibor, a könyvtár és a Puskás-iskola gyűjteményeinek értékes darabjait tartalmazza, melyek Bodó Judit kitartó kutatói és szervezői munkájának eredményeként kerültek összeállításra. Számára ez a projekt személyes jelentőséggel bír, hiszen dédapja, Csákváry Károly, aki a hentes-iparban dolgozott, az ipartestület alelnöki posztját is betöltötte, és a húsipari szakosztály vezetőjeként tevékenykedett. Bodó Judit elmondta, hogy a tárlaton bemutatott iparosok mindegyike példaképként áll előttünk - olyan emberek, akik tisztességükkel, szociális érzékenységükkel és innovatív gondolkodásukkal hagytak nyomot a szakmájukban.
Bodó Judit, a helytörténeti kutatás elkötelezett szakértője és tapasztalt történelemtanár, aki szenvedéllyel és elhivatottsággal népszerűsíti a helyi történelem értékeit. Munkássága során nem csupán a múlt eseményeit tárja fel, hanem arra is törekszik, hogy a fiatalok számára élményszerűvé és érdekessé tegye a történelmet. Judit célja, hogy a diákok megértsék a helyi közösségek történetének jelentőségét, és inspirálja őket a saját gyökereik felfedezésére. Különleges kutatásai révén új fényben tűnnek fel a régió kulturális örökségei, amelyeket szívesen oszt meg a nagyérdeművel.
Bodányi Ödön mérnök szavaival élve, egy igazi amerikai stílusú gyors fejlődés vette kezdetét, amelynek fő motorja a közlekedés volt. Szombathely most már kilenc különböző irányból könnyedén megközelíthető vonattal, ami kedvező körülményeket teremtett a gyárak és a kisipar fejlődéséhez. Emlékezzünk például a híres Mayer gépgyárra, vagy Pohl Ede és fiai gépgyárára, valamint a bőr- és építőipar növekedésére is.
A tárlat bepillantást nyújt a dualizmus korának dinamikus ipari fejlődésébe, az ipari kiállítások sokszínű világába és az oktatás jelentőségébe. Az első iparostanonc iskola 1884-ben nyitotta meg kapuit a Szily utcában, ezzel megteremtve a szakmai képzés új alapjait.
Bodó Judit, a helytörténeti kutatás elkötelezett szakértője és tapasztalt történelemtanár, aki szenvedéllyel és elhivatottsággal népszerűsíti a helyi történelem értékeit. Munkássága során nem csupán a múlt eseményeit tárja fel, hanem arra is törekszik, hogy a fiatalok számára élményszerűvé és érdekessé tegye a történelmet. Judit célja, hogy a diákok megértsék a helyi közösségek történetének jelentőségét, és inspirálja őket a saját gyökereik felfedezésére. Különleges kutatásai révén új fényben tűnnek fel a régió kulturális örökségei, amelyeket szívesen oszt meg a nagyérdeművel.
"Tanítás közben folyamatosan párhuzamokat keresek, hiszen ipari iskolában dolgozom. Szerettem volna összevetni az 1884 óta működő oktatási rendszerünket a jelenlegi modellel, és meglepően sok hasonlóságra bukkantam. Például a Mayer-gépgyár kezdeményezett egy saját ösztöndíjas programot, ami ma is jellemző tendencia a vállalatoknál: sok cég igyekszik saját szakmunkásait képezni."
Az Iparos emlékek a múltból című tárlat február 28-ig látogatható a könyvtár első emeleti kiállítóterében.
