**Az Igazságos Háború és Igazságos Béke: Vallási és Természeti Erőforrások Konfliktusai Egyházi és Tudományos Perspektívából** A háború és a béke fogalma régóta foglalkoztatja az emberi gondolkodást, különösen, amikor vallási és természeti erőforrásokkal

2025. június 11-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Vallás és Társadalom Kutatóintézete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete, valamint a PPKE Hittudományi Kara közösen nemzetközi konferenciát tartott. Az esemény középpontjában az igazságos háború elméletének és a vallásnak a természeti erőforrásokért folytatott fegyveres összecsapásokban betöltött szerepe állt, amelyet interdiszciplináris megközelítésben vizsgáltak. A konferencia előadói hangsúlyozták, hogy a háborúk elkerüléséhez és az igazságos béke megteremtéséhez elengedhetetlen az egyéni felelősségvállalás, valamint a helyi közösségekben rejlő potenciál aktív kihasználása.

A konferencia moderátora, Jancsó András, a PPKE oktatója, a Vallás és Társadalom Kutatóintézet munkatársa kiemelte: a tárgyalt témák nem csupán tudományos érdeklődésre tartanak számot, hanem komoly társadalmi és erkölcsi súllyal is bírnak. A rendezvény célja, hogy a teológia, filozófia és etika eszköztárával segítse a béketeremtés és igazságosság erkölcsi feltételeinek megértését - különös tekintettel a vallási közösségek szerepére.

A konferenciát Dr. Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, valamint Ft. Dr. Kuminetz Géza, a PPKE rektora nyitotta meg. Dr. Török Bernát hangsúlyozta: a háború erkölcsi megítélése, a vallás szerepe a konfliktusokban, és a fenntartható béke lehetősége korunk egyik legsürgetőbb kihívása. A természeti erőforrások - víz, föld, energia, ásványkincsek - körüli harcok gyakran vallási és etikai dimenzióval is bővülnek, így ezek kezelése újfajta politikai és társadalmi gondolkodást követelnek meg. Az NKE - a PPKE közösségével együtt vállalt - missziójának része, hogy valódi párbeszédet kínáljon az akadémiai szféra és az állam között.

Dr. Török Bernát felhívta a figyelmet az igazságos háború gondolatának római jogi és keresztény teológiai hagyományaira, különös tekintettel Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás tanításaira. Mint mondta, ez a jogi és erkölcsi keret ma is érvényes eszköz a fegyveres konfliktusok megítélésében - különösen, ha azok az emberi élet alapjául szolgáló természeti erőforrások körül bontakoznak ki.

Dr. Kuminetz Géza beszédében kiemelte, hogy a hidegháború lezárulta óta az igazságos háború fogalma egyre bonyolultabbá vált. A huszadik század pápái eltökélten dolgoztak a béke elősegítésén. A katolikus egyház, mint hangsúlyozta, a béketeremtés terén különösen fontos szereplő, nem csupán híveinek magas számával, hanem nemzetközi jogi helyzetével, erkölcsi tanításaival és jól felépített intézményi struktúrájával is. Ahogy fogalmazott: „A háború erkölcsi dilemmái mögött olyan klasszikus etikai kérdések rejlenek, mint az igazságosság, az arányosság, az ártatlanok védelme, a szolidaritás és a teremtés védelme.” Ezek a gondolatok a katolikus tanítás legújabb dokumentumaiban is hangsúlyt kapnak, és kulcsfontosságúak a mai biztonsági kihívások kezeléséhez.

A nap főelőadójaként Őeminenciája, Dr. Michael Czerny SJ, a Vatikáni Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának prefektusa tartott plenáris előadást. A bíboros több kontinensen végzett munkájára alapozva hangsúlyozta: az Egyház elsődleges küldetése lelkipásztori - azaz jelen lenni, kísérni, és szeretetből építeni a békét.

Czerny bíboros véleménye szerint a béke csupán egy üres fogalom, ha nem alapozzuk meg a hit, a szabadság és az emberi méltóság értékein. Szent Ágoston tanításaira hivatkozva elmondhatjuk, hogy még a háborúzó felek is, valamilyen formában, a béke nyomába erednek – ám ezt mindig a saját érdekeik tükrében teszik.

Rámutatott, hogy az egyház mindig is nyitott volt az igazságos háború és béke kérdéseinek megvitatására, de a szeretet és a testvériség üzenetének hirdetése áll közelebb a szívéhez. A bíboros hangsúlyozta, hogy az erőforrások igazságos és törvényes elosztása már az Ószövetség korában is központi téma volt. Bár ezek a jogi megállapodások törékenyek lehetnek, jelentőségük nem elhanyagolható. Az igazság lényege nem csupán a szavakban rejlik, hanem azokban az emberekben, akik kiállnak az írott jog mellett. Ezért az egyéni szerepvállalás rendkívül fontos, hiszen mind az egyén, mind a közösség szintjén képesnek kell lennünk legyőzni a rosszat. A teremtett világ ökológiai és társadalmi problémái szorosan összefonódnak, amit a bíboros egy kortárs hondurasi példán keresztül illusztrált. Juan Antonio López, a katolikus pap, aki 2024-ben életét vesztette, a helyi közösségek földjeiért és vízkészleteiért küzdött, szemben a helyi elit érdekeit képviselő bányavállalattal. Halála a pápa által is elítélésre került. A béke, az igazság és a közjó kérdései tehát szorosan összekapcsolódnak: a konfliktusok megoldásához nem elegendő csupán a politikai vagy gazdasági jogra támaszkodni. A szabályozás elengedhetetlen, de mindig a közösség érdekeit kell szolgálnia, amelyre folyamatosan emlékeztetni kell a döntéshozókat. A gazdaságnak ezért egy emberközpontú etikára van szüksége. A fogyasztásra helyezett hangsúly a természetet csupán nyersanyagnak tekinti, ami a társadalmi értékek pusztulásához vezet. Társadalmi, lelki és kulturális átalakulásra van sürgősen szükségünk az olcsó, de halálos ideológiák helyett. Fel kell fedeznünk saját emberségünket és a hitben való összekötöttségünket. A technológia ugyan azt sugallja, hogy minden az adatok körül forog, de a méltóság sokkal fontosabb; hiszen csak ezen alapulhat egy igazságos béke.

A tudományos konferencia következő szakaszában panelbeszélgetések zajlottak, amelyek során a természeti erőforrásokkal kapcsolatos vallási konfliktusokat különféle tudományágak - például jogtudomány, teológia és környezetetika - perspektívájából elemezték.

Felszólalt többek között Dr Ujházi Lóránd, az NKE EJJK VTI és a PPKE TVKI intézetvezetője és Dr. Gájer László, a Hittudományi Kar egyetemi tanára. A konferencia valódi találkozási ponttá vált különböző tudományágak, világnézetek és kultúrák között - mindez a közös emberi jövőért és a teremtett világ védelméért.