Hogyan folytatódik Ausztria jövője? | Demokrata A kérdés sokakban felmerül, hiszen a szomszédos ország történelmi és kulturális jelentőséggel bír. A jövőbeli irányvonalak, politikai döntések és társadalmi kihívások mind befolyásolják a nemzet fejlődését.
A cikk megosztásához kérjük, kattintson ide, vagy másolja ki az alábbi linket, és küldje el e-mailben: https://demokrata.hu/vilag/hogyan-tovabb-ausztria-950375/
A tavaly szeptemberi választások során az Osztrák Szabadságpárt 28,85%-os eredménnyel diadalmaskodott, ám Alexander Van der Bellen, a köztársasági elnök, október elején a győztes helyett a második helyen végző Osztrák Néppártnak (ÖVP) adta a kormányalakítás jogát. Az ÖVP ezt követően a szociáldemokraták mellett a liberális NEOS párttal is megkezdte a koalíciós tárgyalásokat.
Január elején a koalíciós tárgyalások súlyos zsákutcába jutottak, és egyértelművé vált, hogy Karl Nehammer irányítása alatt mégsem alakul meg a baloldali koalíció, amely a vesztesek szövetsége lett volna. A liberális NEOS váratlanul felmondta a tárgyalásokat, ezzel megpecsételve a helyzetet. Nehammer, próbálva megmenteni a helyzetet, a korábban határozottan elutasított Zöld Pártot is bevonni igyekezett az egyeztetésekbe, ami a kapkodás nyilvánvaló jele volt. Amikor azonban kiderült, hogy a Zöldek is elzárkóznak, Nehammer kénytelen volt lemondani.
Ezt követően Alexander Van der Bellen Herbert Kicklt, az Osztrák Szabadságpárt elnökét kérte fel a kormány megalakítására. A tárgyalások az ÖVP-vel kezdetben ígéretesen indultak, de az utóbbi napokban a két párt közötti egyeztetések üteme lelassult. Január elején azonban még sikerült fontos gazdasági kérdésekben konszenzusra jutniuk, hogy elkerüljék az uniós deficiteljárás bevezetését.
A két politikai párt közötti koalíciós tárgyalások most kudarccal zárultak, mivel nem tudtak megegyezni a tárcák elosztásáról, különösen a pénzügy- és a belügyminisztérium irányításával kapcsolatban. Herbert Kickl, az FPÖ elnöke elmondta, hogy hetekig hallgatott, hogy ne veszélyeztesse a tárgyalások menetét. Most azonban a közvéleménynek tudnia kell az igazságot: az ÖVP hat minisztériumhoz ragaszkodott, érvelve azzal, hogy ezeket a tárcákat az SPÖ vezetése alatt is mindig megkapták. Kickl viszont nem tudta elfogadni ezt az ajánlatot.
Alexander Van der Bellennek ismét fontos döntést kell hoznia. Három lehetséges forgatókönyvközül választhat:
Van der Bellen a következő napokban megbeszéléseket folytat az érintett politikusokkal, hogy feltárja, melyik lehet sikeres ezek közül a lehetőségek közül.
Herbert Kickl, az FPÖ elnöke, a konzervatív ÖVP-vel folytatott egyeztetések lezárását követően határozottan kiállt az előrehozott választások szükségessége mellett.
Ez összhangban van a népakarattal, amit az oe24 hírportál felmérése is alátámaszt: a válaszadók 72 százaléka előrehozott választást akar. A többi párt viszont mindenáron szeretné elkerülni ezt az opciót, mivel egy új választás az Osztrák Szabadságpárt soha nem látott mértékű előretörését hozná. A legfrissebb felmérések szerint az Osztrák Szabadságpárt jelenleg 34 és 37 százalék között áll, messze megelőzve a második helyen álló Néppártot (ÖVP) és a vele holtversenyben álló Osztrák Szociáldemokratákat (SPÖ), amelyeknek a támogatottságát külön-külön 19 és 22 százalék közt mérik. Egyes értesülések szerint Van der Bellen a döntésével megvárja a német választások eredményét, amelyre február 23-án kerül sor.
