Hétköznapi tragédiák a történelem viharzó tengerén (x)
Sok nő számára vonzó és esztétikus, mégis rejtett kockázatokat hordoz: a rák kialakulásának kockázata. Számtalan ember érintett ebben a kérdésben.
Szabó Magda Kígyómarás című drámája egy különleges utazásra invitál, ahol a titkokkal átszőtt családtörténet, a pszichológiai krimi és a magyar történelem megrázó pillanatai együttesen kelnek életre. Az előadás 2025. január 17-én, pénteken debütál az Újszínház színpadán, és a Békéscsabai Jókai Színház közreműködésével jött létre, Pataki András rendezésében. E mű nem csupán szórakoztat, hanem mélyebb kérdéseket is felvet a múlt és a jelen kapcsolatáról, valamint az emberi lélek rejtelmeiről.
51 könyv, köztük 13 regény, 10 ifjúsági-és gyermekkönyv, 10 színmű-és drámakötet, 3 verseskötet - Szabó Magda különösen termékeny szerzője a magyar irodalomnak, az egyik legsokoldalúbb írók egyike, írt regényt, verset, hangjátékot, ifjúsági regényt, gyerekkönyvet, színdarabot, elbeszélést, drámát. 1947-től 2006-ig tartó pályafutása alatt elképesztően sikeres szerzővé vált itthon és külföldön egyaránt, műveit negyven nyelvre fordították le, és számos rangos nemzetközi elismerést is megkapott. A Kígyómarás az első drámai műve.
"Nem véletlen, hogy Szabó Magda a legelismertebb írónők közé tartozik Magyarországon és a nemzetközi színtéren egyaránt. Írói zsenialitása megkérdőjelezhetetlen, és ez már az első színpadi művében is világosan megmutatkozik. Ezzel a művével az írónő felkerült a neves színpadi szerzők, mint Illyés Gyula vagy Németh László mellé - emelte ki Pataki András a darabról. Az 1960-ban készült Disznótor című regény színpadi adaptációja azonban nem csupán egy egyszerű átírás, hanem egy önálló értékű drámai alkotás, valódi dramaturgiai csúcsteljesítmény - tette hozzá a rendező."
"A írásbeli szakmai bravúron túl a szerző nagyon fontos történelmi képletet is felvázol, olyan, mintha a 20. századi magyar golgotajárásnak lennénk a tanúi. Három idősíkban látjuk ennek a furcsa, elrontott házasságnak a történetét, 1929-ben, 1843-ban és 1955-ben, mindhárom időszak a magyar (és világ-) történelem egy-egy válságos pillanata. A gazdasági világválság, amikor emberek élete ment tönkre és országok dőltek romba, a második világháborúnak az a momentuma, amikor már zajlik a mozgósítása annak a a magyar haderőnek, amely majd szinte teljesen elpusztul a Donnál, illetve az 56-os forradalmat közvetlenül megelőző korszak, amely már a diktatúra csontvázán alapszik - mindezek a huszadik századi magyar történelmi tudat kataklizmái, s ezek a pillanatok keretezik Tóth János és felesége személyes, hétköznapi drámájának történetét." - részletezte Pataki András a mű szerkezetét.
A rendező hangsúlyozza, hogy a történelmi eseményeket mindig a családi élmények szemszögéből érdemes megvizsgálni. Ez a megközelítés olyan, mint egy mesterien megalkotott "szóbeli történelem", ahol minden magyar család felfedezheti a saját történeteit. Hiszen mindannyian hallottunk a múltból származó elmeséléseket apáinktól, nagyapáinktól és dédapáinktól, amelyek a huszadik század eseményeit idézik fel. "Aki csak beül ebbe az időkapszulába a nézőtéren, az zsigeri, megrendítő és személyes élményként tapasztalhatja meg a huszadik századot, még ha csupán a történelemkönyvekből ismerte azt" - fogalmazott a rendező. Pataki András azt is kiemelte, hogy a megbocsátás motívuma különös dramaturgiai jelentőséggel bír, lehetőséget adva egy univerzálisabb és mélyebb értelmezésre.
A nézők számára a közös magyar sorsélmény és egy jóval tágabb, szinte erkölcsi példázattal bíró dimenzió mellett egy krimibe illő, személyes történet is kibontakozik. Ez a történet az érvényesülni vágyó, ambiciózus értelmiségi, Tóth János (Besztercey Attila) és a lecsúszott, elszegényedett arisztokrata család lányának, Kémery Paulának (Oláh Tánia) ellentmondásos, titkokkal terhelt kapcsolatán keresztül mutatja be, milyen hatással lehet a nagyravágyás, a hamis álmok és a mögöttük álló döntések az emberi életre. A történet arra készteti a nézőt, hogy szembesüljön saját álmaival, illúzióival és vágyival, valamint megvizsgálja életét és környezetét. Mindez Szabó Magda jellegzetes, plasztikus mondataiban karakteresen, helyzet- és jellemalkotó erővel jelenik meg. Az írónő már ekkor olyan remekművet hozott létre, amelynek elemei későbbi, nagyobb jelentőségű műveiben, mint például a Régimódi történetben is visszaköszönnek – emelte ki a Kígyómarás rendezője.
Pataki András hangsúlyozta a koprodukciók fontosságát, kiemelve, hogy az Újszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös munkájának eredményeként jött létre ez az előadás. „Az ilyen együttműködések alapvetően hozzájárulnak ahhoz, hogy a színházak a legkiválóbb tehetségeiket a lehető leghatékonyabban mozgósíthassák. Az általunk bemutatott produkció a békéscsabai és az újszínházi társulat legjobb művészeit vonultatja fel, és a környéken eddig mintegy 30-40 sikeres előadás is azt mutatja, hogy érdemes ilyen formákban együtt dolgozni” – nyilatkozta a rendező.
