Bár a háromszázalékos hitel vonzó ajánlatnak tűnik, a magyarok továbbra is a külföldi bankszámlák felé fordítják a megtakarításaikat.

A pénzügyi vagyon összetételében megfigyelhető, hogy a betétek aránya viszonylag alacsony, míg a kötvényeké jelentősen magas, a lakosság pedig jelentős lekötött megtakarítással bír. Az utóbbi egy évtizedben a pénzügyi vagyon struktúrájában fokozatos elmozdulás tapasztalható a likvid eszközök irányába, amelyek várhatóan 2025 közepére a GDP 68 százalékát fogják képviselni. E változás fő mozgatórugói között szerepel az állampapírok és befektetési jegyek növekvő népszerűsége, ugyanakkor a külföldi pénzügyi eszközök beszerzésének szerepe is egyre inkább felértékelődik – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb megtakarítási jelentéséből.

2025 közepére az állampapírok részesedése a GDP-ből körülbelül 16 százalékra emelkedett, míg a likvid külföldi eszközök aránya a 9 százalékot közelítette meg. A pénzügyi szektor, beleértve a befektetési alapokat, nyugdíjpénztárakat és biztosítókat, jelentős szerepet játszik abban, hogy a lakosság nem csupán közvetlenül, hanem közvetetten is jelentős mértékben támogatja az államháztartást és a külföldi finanszírozást a termékeik megvásárlásával.

A vagyon összetevőinek részletes elemzése folytán:

A lakosság nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is hozzájárul az államháztartás és a külföldi finanszírozás fenntartásához, amikor a pénzügyi szektor különféle termékeit, mint például befektetési alapokat, nyugdíjpénztárakat és biztosítói szolgáltatásokat vásárol.

A megtakarítási piac folyamatai rendkívül érdekesek, hiszen a lakossági nettó pénzügyi megtakarítások összege viszonylag gyors ütemben, 2012-től 2022-ig 10 ezer milliárd forintra nőtt. Azonban a legutóbbi időszakban úgy tűnik, hogy ez a dinamikus növekedés megtorpant. "A korábbi emelkedő tendencia után most egy stabilizációs szakasz figyelhető meg" - nyilatkozta Banai Ádám, az MNB főközgazdásza, aki a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és a jegybanki eszközökért felelős ügyvezető igazgató.

A jegybank statisztikái szerint 2013 óta a részvényalapok és az inflációhoz kötött állampapírok hozamai emelkedtek a legmagasabbra. Ezek a befektetések képesek voltak megőrizni reálértéküket, míg a bankbetétek az elmúlt 12 év során fokozatosan veszítettek értékükből.

Banai Ádám rámutatott, hogy a magasabb hozamok eléréséhez gyakran nagyobb kockázat társul, amelyet érdemes hosszú távon vállalni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a múltbeli kedvező hozamok nem garantálják a jövőbeli teljesítményt, mivel a részvénybefektetések rendkívül ingadozó természetűek.

A jelentés egy kritikus pontra is felhívja a figyelmet: a magyar befektetési alapok költsége érdemben magasabb, mint az európai és amerikai piacokon jellemző szint.

Felvetődik a kérdés, miért nem tudják a bankok versenyképes lekötött betéti kamatokat ajánlani, miközben az MNB szerint lenne rá lehetőségük. Az MNB álláspontja szerint a banki verseny és a jelenlegi likviditási helyzet következtében a bankbetéti kamatok nem tükrözik a fogyasztói árak növekedését. Pedig a pénzintézetek rendelkeznek a képességgel, hogy érdemi kamatokat kínáljanak a betétek után. Érdekes, hogy 2014-ben, amikor az infláció alacsony szinten volt, a bankok még reálhozamot tudtak biztosítani a betétekre. Ez a helyzet most különösen figyelemre méltó, hiszen az Európában tapasztalható rekordmagas inflációval állunk szemben.

Sajnálatos tény, hogy a háztartások 80%-ának megtakarítása csupán bankbetétekre korlátozódik, ami komoly vagyonvesztéshez vezethetett. Ha ezek az emberek a két havi fogyasztásuk feletti összeget 2020-ban lakossági állampapírba fektették volna, az összesített kamatfizetésből származó vagyon növekedése körülbelül ezer milliárd forintot tett volna ki a gazdaság számára.

Banai Ádám, a jegybank képviselője a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy egy tudatosabb megtakarítási döntés nemcsak egyéni szinten, hanem társadalmi szinten is jelentős vagyonnövekedést eredményez. Ennek fényében a pénzügyi tudatosság fejlesztésének kiemelkedő fontosságú szerepe van.

A megtakarítások alakulását befolyásolta a PMÁP-kamatforduló is 2025 első félévében. Becslések szerint a PMÁP-ból felszabaduló 2200 milliárd forint értékű visszaváltásnak a 58 százaléka, valamint a lejáratokból és kamatkifizetésekből származó források egy része újra állampapírba került, főként fix kamatozású fix állampapírba és a diszkont kincstárjegyek aukciós hozamához kötött bónusz magyar állampapírba.

Magyarországon a pénzügyi vagyon eloszlása a legfelső decilisben kiemelkedően magas, ami a térség többi országára is jellemző. Érdekesség, hogy míg Horvátországban a vagyon koncentráltsága még a magyarországinál is nagyobb, a környező országok többségében alacsonyabb arányok figyelhetők meg.

Bár 2017 óta érdemben csökkent a pénzügyi vagyon nélküli háztartások aránya, az alsó decilisek továbbra sem képesek érdemben megtakarítani. 2023-ban a háztartások 33 százalékának nem volt érdemi pénzügyi tartaléka.

A havi fogyasztási kiadások aránya minden jövedelmi tizedben emelkedett 2020-hoz viszonyítva, ezzel megváltoztatva a 2017 és 2020 között megfigyelt kedvező tendenciát, amely során ez az arány 50 százalékról 29 százalékra csökkent. Ugyanakkor biztató jel, hogy a 2023-as adatok alacsonyabb értékeket mutatnak, mint a 2017-es számok.

Az állampapírok jelenlegi részesedése a lakossági megtakarításokban a GDP 16%-át képviseli az MNB statisztikái szerint. Kiemelt szakmai dilemmát jelent, hogy létezik-e egy olyan küszöbérték, amelyet túllépve ez a koncentráció már veszélyeztetné az állam finanszírozási lehetőségeit vagy a pénzügyi rendszer stabilitását.

Az MNB ezzel kapcsolatban az Economx kérdésére nem kívánt nyilatkozni, hiszen inkább finanszírozási kérdésről van szó. Ennek megfelelően felvetésünkkel megkerestük az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK). Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, amennyiben reagálnak, írásunkat frissítjük.