Hankó Balázs: Ma Magyarországon egyetemistának lenni nemcsak jó, hanem kifejezetten menő is.

A célunk az, hogy 2030-ig legalább egy magyar egyetem felkerüljön a világ legjobb 100 felsőoktatási intézménye közé.

Jelenleg Magyarországon egyetemre járni valódi lehetőség, és az egyetemisták életstílusa igazán vonzó - emelte ki a kulturális és innovációs miniszter az Educatio oktatási szakkiállításon, amely szombaton zajlott Budapesten. Hankó Balázs a Hungexpo területén megrendezett eseményen hangsúlyozta, hogy a magyar felsőoktatási intézmények kiemelkedő színvonalat képviselnek, és az egyetemistákra rengeteg izgalmas élmény vár. A tárcavezető külön kiemelte, hogy a magyar egyetemek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is a legjobbak közé tartoznak, így érdemes őket választani a jövő építése érdekében.

Jelenleg 12 magyar egyetem tartozik a világon az úgynevezett TOP 5 százalékba, három a világ TOP 2 százalékába és egy pedig a TOP 1 százalékában van - sorolta a miniszter, aki reális célként fogalmazta meg azt, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem a kerüljön be a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye közé, illetve, hogy legyen több a legjobb száz közé tartozó egyetemünk Európában.

A magyar felsőoktatásban tanulók létszáma eléri a 330 ezret, amelyből 46 ezer külföldi diák is részt vesz. Ez azt jelzi, hogy a magyar egyetemek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is vonzóak és versenyképesek - emelte ki.

Hankó Balázs az idei felvételi eljárás kapcsán arról tájékoztatott, hogy a jelentkezési határidő február 15., és hangsúlyozta, hogy a diákok számára különösen előnyös lehet az emelt vagy középszintű érettségi választása. Az emelt szintű érettségivel minden egyes százalék 1 pontot ér, míg a középszintű esetében ez az arány 0,67 pontra csökken. Érdemes tehát alaposan átgondolni a választást!

Az ösztöndíjak kapcsán a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az évente 100 milliárd forintos keretből megvalósuló ötven ösztöndíjprogram révén körülbelül 260 ezer fiatalhoz jutnak el. Ezek a programok folyamatosan fejlődnek és bővülnek. A miniszter különösen említette a nemzetközi Pannónia-programot, amelynek keretében eddig 3000 magyar diák kapott lehetőséget, hogy világklasszis egyetemeken tanuljon. A jelenlegi tanév végéig pedig várhatóan ez a szám 8000-re emelkedik.

Ez a program egyedülálló lehetőséget kínál a diákok számára, hiszen egy életre szóló nemzetközi tapasztalatot és a Magyarországon való karrierépítést egyesíti. Ráadásul a teljes kreditelismerésnek köszönhetően a résztvevőknek nem szükséges félévet halasztaniuk – tette hozzá az előadó.

A miniszter tájékoztatóján elhangzott, hogy a diploma Magyarországon ma már másfélszeres bérszorzót képvisel. A munkaerőpiac egyre inkább várja azokat a fiatalokat, akik megszerezték diplomájukat, hiszen az átlagos elhelyezkedési idő mindössze 42 napra tehető.

Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pavilonjánál találkozott diákokkal, és fontos pontokat emelt ki beszélgetéseik során. Kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás egyik fő célja, hogy gyakorlatorientált képzéseket nyújtson, továbbá egyre inkább a kooperatív és duális rendszerekre építve működjön együtt a hallgatókkal.

A tárcavezető beszámolója alapján a kormány hatéves időtartamú finanszírozási megállapodásokkal rendelkezik az egyetemekkel. Hankó Balázs megfogalmazta reményét, hogy a diákokból aktív és elkötelezett egyetemisták fejlődnek majd ki.

A miniszter kiemelte, hogy az aktivitás különösen fontos a sport és a kultúra szférájában, amely már most is jelentős szerepet játszik. Hozzátette, hogy a sportágak népszerűsítése és a kulturális események támogatása egyaránt elengedhetetlen, és ennek érdekében indultak el a kreditrendszerek is.

A tárcavezető véleménye szerint a rugalmas oktatási forma, a kreditszerzés lehetősége és az ösztöndíjrendszer célja, hogy a hallgatók mindennapi tapasztalatait tükrözze.

Hankó Balázs kifejtette, hogy az egyetemekkel együttműködve arra törekednek, hogy elérjék azt a szemléletmódot, amely szerint "mindig oda érdemes korcsolyázni, ahol a korong várhatóan megérkezik."

A miniszter beszélt a diákok munkavállalásáról is, amelynek kapcsán elmondta, hogy magától az egyetemtől is függ, hogy azt mikor érdemes elkezdeni, illetve azt tanácsolta a diákoknak, hogy lehetőség szerint olyan munkát vállaljanak, amely a tanulmányaikhoz kapcsolódik és amellyel a pénzkereset mellett kreditet is kaphatnak.

Hankó Balázs úgy véli, hogy a kollégiumi férőhelyek bővítése elengedhetetlen a jelenlegi igények kielégítése érdekében. Emellett örömét fejezte ki, amiért közös munkába kezdtek a HÖOK-kal az ösztöndíjak áttekintésével kapcsolatban.

A miniszter örömét és köszönetét fejezte ki a diákok felé, hogy a magyar felsőoktatást velük közösen tudják még sikeresebbé tenni.

Varga-Bajusz Veronika, a KIM felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a beszélgetésen többek között a csapatmunka, illetve a minél jobb mentor-tanuló viszony fontosságát emelte ki, illetve azt, hogy az egyetemi évek lényege az is, hogy abba mi minden fér bele a diákoknak egy közösségen belül.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jelenleg 11 milliárd forint áll rendelkezésre tanulmányi ösztöndíjakra. Ezen felül megerősítette, hogy érdemes lenne átgondolni a rendszert, mivel céljuk egy inspiráló ösztöndíjprogram létrehozása, amely motiválja a diákokat.

Át kell gondolni a kollégiumi normatívát is, hiszen számos minőségi kritérium már elavult - mondta, hozzáfűzve, hogy hamarosan kibővítik a Pannónia-programot és 2-3 éven belül teljesen megvalósulhat a Diákváros-beruházás, ezzel kapcsolatban többek között arra is várják a javaslatokat, hány férőhelyes szobákat alakítsanak ki.