Gyermekesélyek Magyarországon: a községekben élő gyerekek körében jelentősen magasabb a SNI-minősítéssel rendelkező fiatalok aránya.

Az nlc. és a Gyerekszoba.hu közös tematikus sorozata arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi, ellentmondásos helyzet nem csupán néhány kiválasztott csoportot érint, hanem szélesebb társadalmi rétegeket is sújt. A sorozat célja, hogy bemutassa a helyzet kedvezményezettjeit és kárvallottjait, hangsúlyozva, hogy hosszú távon minden társadalmi csoport érdekeit sérti, ha egy gyermek – akárhol is éljen az országban – méltatlan körülmények között nő fel. A gyermekek jövője mindannyiunk felelőssége, és a társadalom jóléte érdekében elengedhetetlen, hogy közösen dolgozzunk a problémák megoldásán.

Ma már jelentős mértékben befolyásolja a jövőbeli életlehetőségeket az, hogy egy gyermek melyik régióban és milyen típusú településen lát napvilágot. A lakáskörülmények, valamint a szülők jövedelmi helyzete is kulcsszerepet játszik abban, hogy milyen esélyekkel indul az életben.

Egy szabolcsi kistelepülésen világra jövő kisgyerek szembesül a fővárosi, különösen a budai kerületekhez képest szinte behozhatatlan hátrányokkal. Kezdve azzal, hogy édesanyjának hosszú utakat kell megtennie a várandósgondozás érdekében, folytatva azzal, hogy a szükséges mozgásfejlesztés elérhetősége is kérdéses, egészen odáig, hogy az iskolai mosdók állapota is sokat elárul a helyi infrastruktúra minőségéről. Magyarországon gyakori, hogy a szülők és a gyermekek iskolázottságának szintje szoros összefüggésben áll, így a lehetőségek szűkössége gyakran öröklődik, megnehezítve a szegénységi körből való kitörést. Ez a rendszer nemcsak egyéni sorsokat, hanem egész közösségeket érint, és kihívást jelent a társadalmi mobilitás számára.

A munkánk során világossá vált, hogy bár a regionális hatások a társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából kiemelkedően fontosak és hosszú távúak, ezek mellett erőteljes helyi elszigetelődések, családi háttérbeli eltérések vagy országos szintű kedvezőtlen tendenciák is érvényesülhetnek, melyek képesek felülírni a regionális előnyöket. Így 2024-ben előfordulhat, hogy a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében született gyermek helyzete nem feltétlenül kedvezőbb, mint egy Borsod vagy Nógrád vármegyében élő társáé. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy egy elkötelezett szakember vagy egy innovatív, jól működő gyakorlat még a legnehezebb körülmények között is képes jelentős előrelépéseket elérni.

A kész anyagokat a Gyermekesélyek aloldalon találhatjátok meg.

Most jöjjenek néhány figyelemfelkeltő és beszédes információ!

A 2022/2023-as tanév során jelentős növekedés figyelhető meg a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók körében az általános iskolákban. A számuk megközelítette a 60 ezer főt, ami az általános iskolások 8,3 százalékát jelenti.

A legelterjedtebb indokok:

Vidéken az arányuk valamivel magasabb, mint Budapesten, legmagasabb pedig a községekben: a sajátos nevelési igényű gyerekek alig több, mint 5%-a részesült korai fejlesztésben a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.

Azok a gyermekek, akik augusztus 31-ig elérik a hatodik életévüket, tankötelezettek. Ugyanakkor a szülők január 18-ig kérhetik, hogy gyermekük egy további évet tölthessen el az óvodában. Amennyiben az Oktatási Hivatal nem tud az ügyben döntést hozni, a kisgyermeket a pedagógiai szakszolgálathoz irányíthatják további vizsgálatra.

Az OH döntése azzal kapcsolatban, hogy kinél rendel el szakszolgálati vizsgálatot, erősen függ attól, hogy melyik megyéből érkezik a kérelem. Míg Budapesten enyhe döntések születnek, és a kérelmek csupán 17%-ában kérnek szakszolgálati vizsgálatot, addig Nógrád megyében az esetek nagy többségében, 87%-ban van szakszolgálati vizsgálat (forrás: Szülői Hang).