GyártásTrend - A Debreceni Egyetem forradalmi újítással lép a hőszigetelés világába.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karának innovatív kutatói által kifejlesztett aerogél vákuum-hőszigetelő lapok forradalmasíthatják a hőszigetelés világát, hiszen alkalmazásukkal, legyen szó épületekről vagy járművekről, jelentős mértékben javítható a hőszigetelés hatékonysága. E kiemelkedő eredményekért a kutatók a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját nyerték el idén.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karán (MK) nemrégiben érdekes kutatás indult, amely a szálas aerogélek és azok vákuumozott változatainak hőszigetelő képességeit vizsgálta. Ezek az aerogélek szilárd anyagok, amelyek rendkívül alacsony sűrűségüknél fogva majdnem olyan könnyűek, mint a levegő. Szilárd szerkezetük gyakran üvegből, kerámiából, polimerekből vagy hibrid anyagokból épül fel, míg pórusaikat levegő tölti ki. E különleges anyagok számos figyelemre méltó fizikai tulajdonsággal bírnak, egyik legfontosabb jellemzőjük pedig a kiemelkedő hőszigetelő képességük.
Lakatos Ákos, a DE MK professzora és Szabó Ákos MSc-hallgató a kar Épületfizika laboratóriumában csaknem egy évig különböző szálas szilícium-dioxid-alapú maganyagokat tartalmazó hőszigetelő lapokkal dolgozott. Vákuumban saját fejlesztésű szigetelő paneleket készítettek, majd azok hővezető képességét vizsgálták. A kísérletek közben bekövetkezett változásokról mikroszkópos felvételeket is rögzítettek.
A levegő eltávolítását követően a mikroterm és a pirogel hővezető képessége több mint 15%-kal csökkent, míg a spaceloft és a slentex esetében ez az érték körülbelül 8, illetve 2%-ra módosult. Ez azt jelenti, hogy mindegyik anyag javult a hőszigetelő képessége terén a vákuumozás után. Lakatos Ákos elmondása szerint a tanulmányban az így kapott eredményeket felhasználták energetikai számításokhoz, és egyben bemutatták a különböző anyagok karbon-lábnyomának összehasonlítását is.
A professzor hangsúlyozta: ezekkel a hőszigetelő lemezekkel jelentős energiamegtakarítást lehetne elérni, alkalmazhatók lehetnének például épületeknél kiegészítő-szigetelésként, épületgépészeti rendszereknél, járműveknél, de például az egészségügyben is, hűtődobozok falában.
Lakatos Ákos meggyőződése, hogy a kutatási tevékenységeik hamarosan a karon zajló oktatás szerves részévé válnak. A két szakember, miután elnyerték a Publikációs Díjat, folytatja eredményes kutatómunkáját. Szabó Ákos kiemelkedő teljesítményének köszönhetően az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójában első helyezést ért el, és nemrégiben az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program támogatását is sikerült megszereznie.
A kutatás részletei a Case Studies in Thermal Engineering című elismert műszaki szakfolyóiratban kerültek publikálásra angol nyelven. A tanulmány teljes szövege itt érhető el.
