GyártásTrend - A német autóiparban tapasztalható stagnálás és a romló üzleti környezet hatásai
A legfrissebb adatok szerint az újonnan forgalomba helyezett személyautók száma 2.817,3 ezer darabot tett ki, ami 1 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezen belül a Németországban és a német cégek külföldi gyáraiban készült autók darabszáma 1.926,9 ezer, míg a külföldi márkák 890,4 ezer járművet adtak el, mindkét kategória egyenlő mértékben csökkent. Ennek következtében a német autók piaci részesedése 68, míg a külföldi modelleké 32 százalék maradt, tehát az arányokban tavaly nem történt jelentős elmozdulás. A válság előtti időszakhoz viszonyítva viszont a helyzet aggasztóbb, hiszen az elmúlt évben 22 százalékkal kevesebb új járművet helyeztek forgalomba, mint 2019-ben.
A német autópiac legfőbb, egyben legdrámaibb jellemzője az elektromos autók értékesítési darabszámának jelentős csökkenése. A múlt évben forgalomba hozott 572,7 ezer darab 18 százalékkal alacsonyabb a 2023. évinél úgy, hogy ez - némi kerekítéssel - a tisztán elektromos meghajtású autók 380,6 ezres darabszáma 27 százalékos visszaeséséből és a plug-in-hibridek 191,9 ezres értékesítésének 9 százalékos emelkedéséből adódik. Az elektromos autók németországi térnyerése tavaly megállt, sőt a visszájára fordult, az összes új forgalomba helyezésen belüli részarányuk ugyanis csaknem öt százalékponttal, 18,4-ről 13,5 százalékra mérséklődött.
A közelmúlt eseményeit tekintve a német autógyártás teljesítménye az elmúlt évben 4,1 millió jármű előállításával zárult, ami megegyezik a megelőző év adataival. Ebből a mennyiségből körülbelül 3.173,5 ezer jármű került külföldre, ami 2 százalékos növekedést jelent a 2023-as évhez képest. Ugyanakkor ez a szám 9 százalékkal elmarad a 2019-es válság előtti időszaktól, amikor a német autóexport éves szinten 3,5 millió egységet ért el.
2024 január és november között közel 1,3 millió elektromos meghajtású autót állítottak elő Németországban, ami új gyártási rekordnak számít, sőt már november végén meghaladta a 2023. évi teljes termelést.
A Volkswagen-cégcsoport tavaly 9,0 millió járművet szállított ki a konszern valamelyik márkájából, 2,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezzel együtt a cégvezetés által maguk elé tűzött, nem túl ambiciózus 9 milliós célt éppen csak sikerült elérni.
Kínában a VW-konszern értékesítési számai közel 10%-kal csökkentek, míg Nyugat-Európában a helyzet szinte változatlan maradt, csupán 0,4%-os mérséklődést könyvelhettek el. Ezzel ellentétben Észak- és Dél-Amerikában a Volkswagen eladásai jelentős növekedést mutattak, 6%, illetve 15%-os emelkedéssel.
Az elektromos járművek piacán figyelemre méltó csökkenés figyelhető meg. A VW-csoport különböző márkái összesen 745 ezer elektromos autót értékesítettek tavaly világszerte, ami 3,4 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest.
Több gyártó, például a korábban említett VW-csoport (-8,9 százalék) és a Tesla (-41 százalék) jelentős visszaesést tapasztalt az elektromos autók értékesítésében. Ezzel szemben csak néhány cég, mint például a BMW (+4 százalék), tudta növelni az eladásaik számát. Ennek következtében a belső égésű motorral működő járművek aránya nemhogy csökkent volna, hanem éppen ellenkezőleg, enyhén növekedett az újonnan forgalomba helyezett autók között.
Ferdinand Dudenhöffer, a Duisburg-Esseni Egyetem Center Automotive Research (CAR) intézetének vezetője, 2025-re az autóipar számára újabb nehéz éveket jósol. A szakértő becslései szerint idén Németországban körülbelül 2,84 millió új autó kerülhet forgalomba, ami kis mértékben, 2,82 millióhoz képest nőtt a tavalyi évhez viszonyítva. "A 3,6 millió eladott autó időszaka már mögöttünk van" – nyilatkozta Dudenhöffer, akit az autóipar egyik legnagyobb tekintélyének tartanak. Szerinte a gyenge gazdasági kilátások a legfőbb okai ennek a trendnek.
Dudenhöffer professzor előrejelzése szerint 2025-re jelentős kedvezmények várhatók az elektromos autót vásárlók számára. Az árak folyamatosan közelítik egymást, így az elektromos és a belső égésű járművek közötti különbség egyre kisebb lesz. A gyártók számára, akik az uniós büntetések elkerülésére törekednek, különösen fontos az elektromos járművek piaci részesedésének növelése. Ugyanakkor valószínű, hogy a február 23-án esedékes szövetségi parlamenti választások és a kormányalakítás miatt a közeljövőben nem várható új állami támogatás az elektromos autók értékesítésének ösztönzésére.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet havi rendszerességgel végzett felméréseinek eredményei alapján a német autóipar helyzete és jövőbeli kilátásai sokkal összetettebb és ellentmondásosabb képet mutatnak, mint azt elsőre gondolnánk. Az ágazat vállalatai között végzett kutatások során feltárt információk egyértelműen árnyalják a szektorról alkotott hagyományos véleményeket.
"Az autóipar ezzel még mélyebbre csúszott a válságba" - mondta Anita Wölfl, az ifo iparági szakértője. Pozitív impulzusok a külföldi piacokról sem várhatók: az exportvárakozások alakulására vonatkozó mutató - bár az októberi -31,3 pontról novemberben -19,1 pontra emelkedett -, decemberben -20,3 pontra ismét csökkent.
Az ifo intézet szakembere a német autóipart jellemző üzleti környezetről, a tavaly december elején közzétett jelentésében, aggasztó megállapítást tett: "Az iparág egy olyan állapotban rekedt, amelyet a mélyreható átalakulások, éles verseny és gyenge gazdasági környezet jellemez." A pessimista hangulat forrása a kereslet kedvezőtlen alakulásában keresendő. Ahogy a szakértő kifejtette: "Az autóiparban a világjárvány és az ellátási lánc problémái következtében 2021 eleje óta felhalmozódott megrendelések tömege, amely a válságok következménye, mostanra eltűnt. Bár új megrendelések érkeznek, azok nem elegendőek ahhoz, hogy a gyártási kapacitások optimális kihasználása megvalósuljon."
Az autóipar válsága a munkaerő iránti kereslet alakulásában is visszatükröződik. A foglalkoztatási várakozásokra vonatkozó mutató a novemberi -33,9 pontról decemberben -36,7 pontra mérséklődött, ugyanis "sok vállalat visszafogja az új alkalmazottak felvételét vagy éppen létszámleépítésről tárgyal" úgy, hogy a korábbinál több vállalat teszi ezt.
A Deloitte tanácsadó cég legfrissebb felmérése alapján a német autóvásárlók csupán 14 százaléka hajlandó tisztán elektromos járművet választani. Ezzel szemben a megkérdezettek körülbelül 53 százaléka továbbra is a belső égésű motorral működő autók mellett teszi le a voksát.
A németek érdeklődése a belsőégésű autók iránt két éve ismét növekszik. Míg a felmérés szerint 2025-ben a vásárlók több mint fele szeretne belsőégésű autót, addig a tavalyi felmérésben ez az arány még csak 49, 2023-ban pedig csupán 43 százalék. Más országokban, például Kínában, ahol az elektromobilitásra való államilag támogatott átállás sokkal gyorsabban halad, más a kép: ott a vásárlók 27 százaléka a tisztán elektromos járművet, 38 százaléka pedig a belső égésű motorral hajtottat részesíti előnyben.
"Kína jelenlegi keretfeltételei kiváló alkalmat teremtenek az elektromos mobilitás gyors fejlődésének elősegítésére" - nyilatkozta Dr. Harald Proff, a Deloitte autóipari ágazatának globális vezetője a legfrissebb felmérés eredményeit értékelve. A könnyen hozzáférhető töltőállomások és a megfizethető járművek árának kombinációja kulcsfontosságú tényező a jövőbeli növekedés szempontjából. "Ahhoz, hogy az országban több elektromos autó közlekedjen, vonzóbbá kell tenniük magukat a vásárlók számára. Szükség van a kis- és középkategóriás modellek szélesebb választékára és az infrastruktúra gyorsabb fejlesztésére" - emelte ki. A kutatás rámutat arra is, hogy a német autósok 43 százaléka kétségeit fejezte ki a nyilvános töltőhálózat megbízhatóságával kapcsolatban.
A németek legnagyobb aggodalma elektromos autó vásárlásakor azonban a hatótávolság (a válaszadók 54 százaléka) és a magasabb vételár (45 százalék). A németországi autósok fele 30 ezer eurónál kevesebbet szeretne költeni új autójára, további 28 százalék pedig 50 ezer eurónál határozta meg a vásárolt autó árának felső határát. Ami pedig a hatótávolságot illeti - a válaszadók 27 százaléka jelezte, hogy 600 kilométernél többet szeretne megtenni egy teljesen feltöltött akkumulátorral.
Egy, a Tagesschau által közzétett elemzés szerint, ha valakinek Németországban elektromos autója van, és azt otthon tudja tölteni, akkor még a nyilvános töltőállomásokat igénybe vevőkhöz képest is kedvezőbb helyzetben van. A nyilvános töltőállomások használata ugyanakkor még mindig jónak számít a hagyományos benzines autókhoz viszonyítva. A becslések szerint 2024-re az elektromos autók átlagos üzemeltetési költsége 47 százalékkal alacsonyabb volt, mint a benzines járművek esetében, míg a dízelautókhoz képest ez az előny közel 40 százalékot tett ki.
Az elemzés során figyelembe vették a 12 ezer kilométeres éves futásteljesítményt, valamint a 35,66 cent/kilowattóra átlagos háztartási áramdíjat. Ezek alapján az e-autók tulajdonosai számára az éves költségek 856 euróra rúgtak, ami azt jelenti, hogy 100 kilométerre vetítve a kiadások 7,13 euróra jöttek ki.
Közben a nyilvános töltőállomások és gyorstöltők díjai 2024-re jelentős emelkedést mutattak: 100 kilométerre számítva a költségek 10,85, illetve 12,89 euróra nőttek. Ez a változás egyértelműen csökkentette a tisztán elektromos járművek versenyelőnyét a benzines és dízel motorral működő autókkal szemben. Ha összehasonlítjuk: a benzin literenkénti átlagára 2024-ben mindössze 1,74 euró volt, ami 100 kilométerenként 13,39 eurós költséget jelentett, míg a dízel esetében ez az összeg 11,54 euróra rúgott.
Az ADAC, a német autóklub, arra számít, hogy az idei évben jelentősen nőni fog az újonnan értékesített elektromos autók száma. Ennek hátterében a gyártókra nehezedő fokozódó nyomás áll, amely a szén-dioxid-kibocsátási határértékek csökkentésére irányul. Dudenhöffer professzorral egyetértésben az ADAC úgy véli, hogy a jövőben, valószínűleg a második félévtől kezdődően, az autóvásárlók figyelemre méltó kedvezményekben részesülhetnek. A szervezet kiemelte, hogy az e-mobilitás vonzerejének növeléséhez elengedhetetlenek a megfizethetőbb autómodellek és az átlátható, kedvező töltési díjak.
Az autóklub örömmel üdvözli, hogy bizonyos gyártók az idei évre 25 ezer euró alatti új belépési árakat hirdettek meg. Stefan Gerwens, az ADAC szakértője hangsúlyozta, hogy a modellkínálat folyamatosan bővül, és a töltési infrastruktúra fejlesztése is előrehalad. A szakértő előrejelzése szerint 2024-re a töltőpontok száma több mint 20 százalékkal, míg a gyorstöltők száma közel 40 százalékkal fog emelkedni. Ugyanakkor rámutatott, hogy az árak terén még mindig jelentős eltérések és bizonytalanságok tapasztalhatók.
Az ADAC szerint a február végi parlamenti választások eredménye meghatározó lehet az elektromobilitás németországi terjedését illetően. "A megbízható politikai keretfeltételek elengedhetetlenek az e-mobilitás felfutásához" - mondta Gerwens. A fennálló bizonytalanságok miatt a magánvásárlók számottevő része egyelőre vagy elhalasztja a vásárlási döntést vagy belső égésű motorral ellátott járművet vásárol.
Január közepén tartott éves sajtótájékoztatóján Hildegard Müller, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke átfogó változásokat és reformokat sürgetett. Mint fogalmazott, "2025-nek az újrakezdés évének kell lennie a fordulat érdekében. Az év, amely a mentalitás és a politika sürgősen szükséges változásának kezdetét jelenti, hogy Németország, mint telephely nemzetközileg ismét versenyképessé váljon, s garantálja a növekedést, az éghajlatvédelmet, a jólétet és a munkahelyeket."
Iparágunk víziója világos: célunk, hogy a jövő mobilitásához a leginnovatívabb és klímasemleges digitális megoldásokat kínáljuk. A növekedés és a jólét fenntartásához, valamint gazdasági erőnk újraértékeléséhez elengedhetetlen egy átfogó gazdasági átalakulás. Ehhez elengedhetetlen a kreatív gondolkodás, a fenntartható fejlődés, a bürokrácia csökkentése és a munkahelyek teremtése. Nem csupán apró lépésekre van szükség, hanem egy holisztikus megközelítésre, amely politikai és társadalmi szinten is összhangban működik – hiszen csak közösen érhetjük el céljainkat.
Célunk, hogy formáljuk a mobilitás jövőjét, és a fejlődési eredményeinket a nemzetközi piacra juttassuk. A következő öt évben, 2025 és 2029 között, vállalataink összesen körülbelül 320 milliárd eurót szánnak kutatási és fejlesztési tevékenységekre. Ezen kívül további 220 milliárd eurót invesztálunk ingatlanok, berendezések és egyéb felszerelések beszerzésébe.
A VDA elnöke kifejezte aggodalmát a közelmúlt beruházásainak alakulásával kapcsolatban, amelynek jelentős része már a német cégek külföldi kötelezettségeiből származik. Ez a helyzet különösen aggasztó, hiszen a német munkahelyek körülbelül 70%-a szorosan összefonódik az export tevékenységekkel. Ennek következményei pedig beláthatatlanok lehetnek számos németországi régió számára.
A gázárak Németországban ma háromszorosan a kínai árak felett állnak, és ötször nagyobbak, mint az Egyesült Államokban. Ráadásul a villamosenergia költségei is hasonló képet mutatnak: jelenleg háromszor drágábbak Németországban, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. Ez pedig jelentős versenyhátrányt okoz az ország számára.
A villamosenergia-termelés növeléséhez - a nemzetközi energiapartnerségek mellett - minden technológia előtt nagyfokú rugalmasságra van szükség. ... A villamosenergiának olcsóbbá kell válnia. Biztosítani kell, hogy a töltés olcsóbb legyen, mint a tankolás."
"A stratégiai szemléletű energiapolitika azt is jelenti, hogy már most meg kell határozni a jövő irányát - és ebben a hidrogén meghatározó szerepet fog játszani. Sajnos azonban ez Németországban nem így lesz, ha nem változtatunk a gondolkodásmódunkon", figyelmeztetett a VDA elnöke. Aki szerint "nem segít, ha az átalakítást követeljük, majd olyan feltételekhez kötjük, amelyek szinte lehetetlenek. A szükséges mentalitásváltásra itt is szükség van. A világon sehol máshol nem kell annyi feltételhez kötni a hidrogén előállítását, mint nálunk. A jelenlegi politika a saját igényeit teszi lehetetlenné."
A digitalizációt illetően "Németországban nemcsak a szükséges infrastruktúra hiányzik, hanem egyre inkább olyan német és európai szintű jogszabályaink is vannak, amelyek mindent meg akarnak határozni, minden egyes esetet előre szabályozni akarnak, s minden konstellációt figyelembe akarnak venni. Ennek következtében a németországi és európai vállalataink többé-kevésbé állandóan várakoznak, míg más régiók elhaladnak mellettünk. Versenyhátrányt jelent, ha mindent előre akarunk szabályozni. Itt is mentalitásváltásra és politikaváltásra van szükség.
A jövő digitális üzleti modelljeihez is nagyon jó alapokkal rendelkezünk. És kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú technológia az autóiparban. Ezért követeljük olyan hevesen a vonatkozó jogszabályok, különösen a mesterséges intelligenciáról szóló törvény gyakorlatias és innováció-ösztönző végrehajtását, hogy a mesterséges intelligencia terén meglévő szilárd alapjainkat széles körben alkalmazhassuk. A különféle fejleményekre tekintettel a következő kormánynak ki kell dolgoznia az AI-stratégia új változatát - és azt konkrét finanszírozási intézkedésekkel kell alátámasztania, hogy vezető AI-központtá válhassunk" - hangzott a VDA elnökének figyelmeztetése.
Németország nemzetközi szinten kiemelkedik az adók és bürokrácia magas szintjével. "A társasági adónk túl magas – függetlenül attól, hogy milyen irányba halad a következő szövetségi kormány, sürgős intézkedéseket kell hozni" - hangsúlyozta Hildegard Müller. Hozzátette: "Aki még mindig adóemelésekről vagy újabb adóterhekről beszél, az nem érti a helyzet súlyosságát. Ez teljes mértékben téves üzenet lenne, és tovább rontaná a szükséges befektetések lehetőségeit, valamint veszélyeztetné a munkahelyek megőrzését és a gazdasági értékteremtést Németországban."
Ehelyett a szolidaritási pótlék teljes megszüntetése, kedvezőbb értékcsökkenési szabályok, rugalmasabb veszteségelszámolási lehetőségek, valamint a klímavédelem és digitalizációs projektek támogatására irányuló beruházási prémium bevezetése válik szükségessé.
A növekvő bürokratikus terhek miatt nem elég csak a bürokrácia csökkentéséről beszélni. "Konkrét javaslatok vannak az asztalon. Ezeket végre kell hajtani. És nem csak Németországban, hanem Brüsszelben is - itt keletkezik ugyanis most a legtöbb új bürokratikus költség. A bürokrácia csökkentése fontos, de ugyanilyen fontos, hogy ne hozzunk létre új bürokráciát. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minél kevésbé bürokratikus jogalkotásra."
A közép- és kisvállalatok egyre inkább a bürokratikus terhek áldozataivá válnak. Ezek a vállalkozások nem csupán a gazdaság gerincét képezik, hanem alapvető szerepet töltenek be országunk innovációs potenciáljának fenntartásában és a munkahelyek stabilitásában is. Amennyiben elveszítjük őket, nemcsak a beszállítói láncunk, hanem az innovációs képességeink is csorbulnak. Mindez különösen aggasztó a kkv-k számára egyre szigorúbbá váló finanszírozási környezetben. Berlinnek tehát sürgősen lépéseket kell tennie Brüsszelben, hogy hatékonyan képviselje az uniós adórendszer és a banki szabályozás szükséges módosításait.
Ahogyan minden más fontos ügyben, Németországnak is határozott hangot kell megütni Brüsszelben, hogy az európai jogalkotás a bürokratikus terheket minimalizálja, és a gyakorlati szempontokat helyezze előtérbe. A VDA elnöke hangsúlyozta, hogy az uniós jogszabályokat kizárólag a nemzeti jogba való 1:1 arányú átvitel keretein belül szabad implementálni.
A geopolitikai tájékozódás és a közelgő kihívások fényében Müller hangsúlyozta: "A vezérfonal világos: merjünk nagyobb EU-t álmodni, közösen növeljük gazdasági befolyásunkat, és biztosítsuk nemzetközi szerepünket a globális átalakulások fényében. Ez magában foglalja a fokozott együttműködést, a stratégiai irányultságot és az ipar- valamint innovációs politikánk szorosabb összehangolását. Szükség van pragmatikus megközelítésekre is. A nagyobb EU nem válhat a bürokrácia növekedésének forrásává" - fejtette ki Hildegard Müller, kiemelve az európai energia- és tőkepiaci unió megerősítését, a nemzetközi együttműködések (kereskedelmi és nyersanyagmegállapodások, energetikai partnerségek) optimalizálását, valamint az európai egységes piac megerősítésének fontosságát.
A berlini sajtótájékoztatón Dr. Manuel Kallweit, a VDA vezető közgazdásza bemutatta a 2025-re vonatkozó legfontosabb előrejelzéseket: "A német személygépkocsi-piac esetében 2025-re enyhe, 1%-os növekedést prognosztizálunk, ami körülbelül 2,8 millió járművet jelent. Ez a szám mintegy negyedével alacsonyabb, mint amennyit 2019-ben, a válság előtt regisztráltunk."
A VDA előrejelzése szerint 2025-ben mintegy 873 ezer új elektromos autót fognak forgalomba helyezni Németországban. Ez az előző évhez képest 53 százalékos növekedésnek felel meg. Ezek szerint a tisztán akkumulátoros elektromos járművek (BEV) értékesítési darabszáma mintegy 75 százalékkal, 666 ezerre, míg a plug-in hibridek (PHEV) 8 százalékkal, 207 ezer darabra fog emelkedni.
Az európai piac, beleértve az EU-t, az EFTA-t és az Egyesült Királyságot, 2025-re várhatóan 2%-os növekedést mutat, elérve a 13,2 millió darabot. Hasonló ütemben, szintén 2%-kal bővül az amerikai piac, amelynek volumene 16,2 millió darabra emelkedik. Ezzel szemben a kínai piac, bár 23,2 millió darabbal a legnagyobb, csupán 1%-os növekedésre számíthat.
A VDA az idén a hazai személygépkocsi-gyártásban csak enyhe növekedést vár (+1 százalék 4,15 millió darabra). Ennek egyik oka az általános gazdasági gyengeség. A német konszernmárkák külföldi gyártása 2 százalékkal nőhet, 9,7 millió személygépkocsi gyártásával.
Az elektromos járművek hazai termelése 2025-re várhatóan továbbra is dinamikusan fejlődik, miután a tavalyi év során már rekordot döntött a gyártás. A VDA előrejelzése szerint az elektromos autók előállítása idén újabb 24%-os növekedésre számíthat (BEV: +30%, PHEV: +2%). Összességében az idei évben várhatóan 1,7 millió elektromos jármű készül Németországban, így megerősítve az ország helyét a világ második legnagyobb elektromos autógyártó központjaként.
A személygépkocsi-exportot tekintve a VDA szakértője 2025-re enyhe, 2 százalékos, 3,2 milliós darabszámot vár, ami 77 százalékos exportaránynak felel meg.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
