Egyre inkább elterjedt Magyarországon egy hatalmas rágcsáló, amelynek megfékezése érdekében már vadászati intézkedéseket kell bevezetni - Agro Napló.

Zala vármegye nyugati részén egyre nagyobb problémát jelent a nutria terjedése, amely komoly gazdasági és természetvédelmi károkat okozhat az élőhelyek átalakításával és a vízfolyások töltéseinek rongálásával. A faj visszaszorítása érdekében 2024-ben állami védekezést rendeltek el, amely során a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület több mint 100 nutriát ejtett el, főként csapdázással és vadászattal. Bár az első év eredményes volt, a teljes zalai állomány felszámolása még nem történt meg, ezért a gyérítést tovább kell folytatni az őshonos élővilág védelmében.
Zala vármegye nyugati szegletében egyre égetőbb gondot jelent a nutria (Myocastor coypus) elszaporodása. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a Mura, a Kerka és a Kebele vízrendszerében tapasztalták, hogy az inváziós rágcsáló populációja drámai mértékben megnövekedett. A rendkívül termékeny nutria évente akár kétszer is szülhet 2-9, sőt, ritkán 10-nél is több kölyköt, amelyek már az első évben elérik az ivarérettséget.
A nutria túlzott elszaporodása súlyos gazdasági és környezetvédelmi problémákhoz vezethet, mivel üregeik meggyengítik a vízfolyások partjait, ezáltal veszélyeztetve a stabilitásukat. Emellett a mezőgazdasági növényzetet is károsítják, ami a terméshozamok csökkenéséhez vezethet. Élőhelyük módosításával pedig az őshonos élővilágot is fenyegetik, jelentős mértékben csökkentve a nádasok és vízi növények állományát. A nutria emellett képes betegségeket terjeszteni, ami további környezeti kockázatokat jelent. Az IUCN listáján a világ 100 legkárosabb invazív faja között található, és az Európai Unió által is elismert veszélyes idegenhonos fajok közé tartozik, így a visszaszorítása kiemelkedően fontos természetvédelmi feladattá vált.
2024-ben a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami védekezést rendelt el a nutriák további terjedésének megakadályozására. A gyérítési feladatokat a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület végezte, vadászati módszerekkel, főként élvefogó ládacsapdákkal, de fegyveres beavatkozásra is sor került. Czabán Dávid, az egyesület szakértője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának támogatásával 2024 augusztusa óta több mint 100 nutriát ejtett el. A vadászatban a letenyei Venatus Vadásztársaság is részt vett.
A kilőtt példányokat tudományos kutatásokhoz alkalmazták, különös figyelmet fordítva virológiai és reprodukciós biológiai elemzésekre. Ezen kívül néhány egyedet preparáltak, hogy oktatási célokra is felhasználhassák őket.
Az első év eredményei biztatóak voltak, hiszen több területen már nem tapasztalhatóak nutriák. Ugyanakkor a teljes zalai állomány még nem került felszámolásra, így elengedhetetlen, hogy a gyérítési programot folytassuk az őshonos élővilág védelme érdekében.