Foxley-hadművelet: A brit titkosszolgálat merész akciója Hitler ellen A második világháború sötét éveiben a brit titkosszolgálat, a MI6, különleges műveletekkel próbálta megfordítani a háború menetét. Ezek közül kiemelkedett a Foxley-hadművelet, egy ambi

A Foxley-hadművelet Hitler magányára épített

Hitler mélységesen megvetette, ha valaki a nyomában járt. Reggeli sétáit mindig egyedül akarta megtenni, távol a kíváncsi szemektől. A Führer rendszerint ugyanazon az erdei ösvényen haladt, a bajor Alpok festői Berghof környékén. Az SS-kísérőjének szigorúan meg volt tiltva, hogy túl közel maradjon hozzá. Azonban az út kanyargós volta miatt gyakran mégis rátaláltak, ami rendre dühkitörésekhez vezetett. "Ha félsz, inkább menj el, és védd meg magad!" - kiáltotta el egyik testőrére, amikor észrevette, hogy követi őt.

1944 nyarán a brit Különleges Műveleti Igazgatóság (SOE) lényeges hírekhez jutott, amelyek szerint Hitler gyakran egyedül bóklászott a Berghof körüli területeken.

A hír felbecsülhetetlen értékű volt: a Führer nap mint nap ugyanazon a megszokott úton haladt, mintha semmi veszély nem fenyegetné. Ekkor született meg a brit katonai stratégiák között a Foxley-hadművelet, amely a diktátor likvidálásának merész tervét foglalta magában.

A Berghof védelme egy különleges és izgalmas téma, amely a történelem egy sötét korszakára reflektál. E helyszín, amely Adolf Hitler hegyvidéki rezidenciájaként szolgált, nem csupán a náci vezetés otthona volt, hanem a második világháború alatt sok rejtett titkot is magában hordozott. A Berghof védelmi mechanizmusai, mint például a környező hegyvidék és az erősített építkezések, szimbolizálják a hatalom iránti vágyat és a biztonság keresését. Az épület körüli komplexumok és a szigorú őrizet mind arra utalnak, hogy a náci vezetés tudatában volt a fenyegetettségnek, amely a világ többi részéről érkezett. Ma a Berghof maradványai és a környező terület emlékeztetnek arra, hogy a történelem nem csupán a győzelmekről, hanem a bukásokról és a tanulságokról is szól. A helyszín látogatása lehetőséget ad arra, hogy a látogatók elgondolkodjanak a múlt árnyain, és tanuljanak a történelemből, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló hibákat. A Berghof védelme tehát nem csupán fizikai struktúrák megóvását jelenti, hanem a kollektív emlékezet és a történelmi tudat megőrzését is.

A Berghof egy rendkívül szigorúan védett terület volt, ahol 540 SS-katona állt készenlétben, míg civil ruhába öltözött biztonságiak figyelték a környező vidéket. A hegyre való belépéshez szigorú engedély szükséges, amelyet csak kevesek kaphattak meg. A környéken járőröző egységek német juhászkutyákkal kutatták át a területet, hogy megakadályozzák a jogosulatlan behatolásokat. Ezen kívül légvédelmi ütegek és ködfüggönyt generáló berendezések is rendelkezésre álltak, hogy a légitámadások kockázatát minimalizálják. A diktátor jelenléte a Berghofban könnyen nyomon követhető volt, hiszen ha ott tartózkodott, az épület előtt mindig felhúzták a horogkeresztes zászlót, amely hirdette hatalmát és státuszát.

A SOE ideális jelöltet keresett, németül beszélő, dél-német akcentusú személyt, aki gyűlöli Hitlert, és hajlandó meghalni a küldetésért. A bajor vés osztrák hadifoglyok között kerestek megfelelő embert, de felmerült a cseh és lengyel kényszermunkások ötlete is, akik tömegével dolgoztak a környéken.A terv szerint a merénylő hegyivadásznak (Gebirgsjäger) álcázva mozoghatott volna a környéken, mintha csak katona pihenne a Platterhof kórházban.

A merényletet egy mesterlövész fegyverével, konkrétan egy Mauser puskával tervezték végrehajtani. A fegyverhez használt higany-fulminátos lőszer képes lett volna a célpont fejét szilánkokra zúzni, ezzel biztosítva a végzetes találatot.

Mi a terv mögötti cél? Valóban indokolt a lépések összessége? Érdemes megvizsgálni, hogy a kitűzött célok eléréséhez vezet-e a tervezet. Az értelme abban rejlik, hogy a jövőbeni eredmények és a jelenlegi erőfeszítések összhangban állnak-e egymással.

A Foxley-terv körüli diskurzus a brit katonai vezetés körében is heves vitákat kavart. R.H. Thornley alezredes határozottan ellenezte a javaslatot, élénk érvekkel támasztva alá álláspontját.

Mások, például Sir Hastings Ismay, Churchill katonai tanácsadója, egyetértettekabban, hogy a terv fölösleges, bár más okból, ők úgy vélték stratégiai szempontból Hitler katonai hibái hasznosak voltak a szövetségesek számára. Végül a terv sosem valósult meg. Mire a brit és szovjet csapatok elfoglalták Berlint, Hitler már a földalatti bunkerben volt, és április 30-án öngyilkosságot követett el.

A Führer halálának körüli titokzatos légkör a szovjetek titkolózása miatt hosszú ideig megmaradt. Sztálin tudatosan titokban tartotta a dolgokat, sőt, még bátorította is a különféle spekulációkat, amelyek szerint Hitler esetleg Spanyolországba vagy Argentínába menekült.

A valóság, hogy Hitler a berlini bunkerben, 1945. április 30-án, feleségével együtt öngyilkos lett. Maradványait a szovjetek találták meg, azonosították a fogai alapján, majd eltemették.